175475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvizek biológiai tisztítására
15 175475 16 egyrészt üzemi problémák, másrészt az időnkénti szűrőgenerálás miatt van szükség. Amíg az egyik medencében e műveletet folytatjuk, a másik medence zavartalanul üzemelhet. Szűrőregenerálásra 1/2—1 évenként kerül sor, ennek során a felső 1 -2 cm-es szűrőréteget — amely az algákkal együtt más kiszűrt és biológiailag lebontott anyagokat is tartalmaz - eltávolítjuk, majd a regenerálás befejeztével pótoljuk. A szűrletet — az alga tömeget — a rendszerből a 47c vezetéken át a 47b szivattyúközpont segítségével eltávolítjuk, vagy — amint erre az eljárás ismertetése során már kitértünk - az előtisztító diszperz reaktorokba recirkuláltatjuk. Az alga kiválasztását a „gyors” szűrőként üzemeltetett és megfelelő szűrőszerkezeteket tartalmazó 47b szivattyútelep segítségével is végrehajthatjuk. Megjegyezzük, hogy a „lassú” szűrési folyamat biológiai és mechanikai jellegű, sebessége 0,05-0,5 m/óra, míg a „gyors” szűrési folyamat csak mechanikai jellegű, és sebessége 2—15 m/óra. A 40a—40d aerob stabilizációs medencékből távozó szennyvíz átesett a tisztítás harmadik fokozatán, és megszabadul a szerves szennyeződés 90—95%-ától. A 49 algaszűrőkön át távozó szennyvíz pedig csaknem teljesen tiszta, abból kiszűrtük a szerves szennyeződés 98—99%-át. A 2. ábra szerinti berendezésnek két recirkulációs rendszere van. Az egyik, a „kiskörös” recirkuláltató rendszer, amely a 41 szivattyúközpontból és a 42—44 vezetékekből, továbbá a 45, 46a—46d vezetékekből áll, és amelyek segítségével oxigéndús víz táplálható elsősorban az utótisztító 38 diszperz reaktorba, de az előtisztító 31 diszperz reaktorokba is. A „nagykörös” recirkuláltató rendszert a 47a ürítőaknából kiinduló 47 vezeték, a 47b szivattyúközpont és a 48 vezetékek, továbbá ez utóbbiakhoz kapcsolódó 45, 46a-46d vezetékek alkotják. A nagykörös recirkuláltató rendszer révén oxigéndús víz, illetve a kiszűrt algatömeg juttatható az előtisztító 31 diszperz reaktorokba. A berendezés rugalmassága és gazdaságossága nagymértékben fokozható azzal, ha a 41 recirkuláltató szivattyúközpontot úszótesten helyezzük el, és flexibilis csőkapcsolatokkal alakítjuk ki. Ezzel ugyanis egyrészt megtakarítjuk a szivattyúház és a csatlakozó vasbeton műtárgyak, például szívóaknák építési költségét, másrészt biztosítjuk a fejlesztés- kapacitásnövelés — lehetőségét, mert egyszerűen a szivattyúközpont gépi berendezéseit kell nagyobb teljesítményűekre kicserélni. Emellett a mobil szivattyúközpont az üzembiztonság szempontjából is kedvezőbb. Az előtisztító 31 diszperz reaktorokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy azok kiegyenlítő medence-funkciót is betöltenek, aminek különösen ingadozó, lökésszerűen érkező ipari szennyvízhozamok esetében van jelentősége. Ezen azt értjük, hogy olyan medence térfogat áll rendelkezésre, amely egyrészt adott időszakban, pl. 24 órán át érkező és óráról-órára változó koncentrációjú szennyvizet kiegyenlítő, és az igen változó szennyezettségi értékeket átlagosítja, a további szennyvízkezelési folyamatokhoz egyenletessé teszi. A 2. ábrán feltüntetett és fentiekben leírt berendezésnek építési-beruházási vonatkozásban is jelentős előnyei vannak. A technológiai szempontból optimális 3-3,5 m-es diszperz-reaktor vízmélység és az 1,5—1,8 m-es aerob medence-vízmélység mellett a mélyebb reaktorok magas talajvízállás esetén már talajvíz alá kerülnének, és az azzal szembeni védelem megnövelné az építési és beruházási költségeket. A mélyebb diszperz reaktorok azonban különálló, egyszintű medencékként a többi medencék fölé emelhetők. Talajvízzel szembeni szigetelést nem igényelnek, az időszakonként esetleg megemelkedő talajvíztükör az üzemeltetést károsan befolyásolhatja. Az aerob stabilizációs medencék egyszerű földmüvekként alakíthatók ki. A találmány szerinti berendezés természetesen nem korlátozódik a leírt és ábrázolt kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás házi és/vagy biológiai úton lebontható szerves szennyeződéseket tartalmazó ipari szennyvíz biológiai tisztítására, főként fotoszintézis által termelt oxigént tartalmazó víz recirkuláltatásával, amelynél a tisztítandó szennyvizet diszperz reaktoron, majd aerob szennyvízstabilizációs medencén vagy medencesoron vezetjük át, innen előnyösen a fotoszintézis eredményeként keletkezett oxigéntartalom napi csúcsidőszakában a víztömeg felszínközeli rétegéből a diszperz reaktorba oxigéndús vizet recirkuláltatva, azt ott a szennyvízhez keverjük, és a diszperz reaktorban lejátszódó lebontási folyamathoz legalább feltétlenül szükséges oldott oxigénkoncentráció fenntartásához a recirkuláltatással nem fedezett további oxigénmennyiséget mesterséges levegőztetőszerkezet segítségével a diszperz reaktorba juttatjuk, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó szennyvizet legalább két, előnyösen több diszperz reaktoron vezetjük keresztül, és a recirkuláltatás során az aerob szennyvízstabilizációs medencéből vagy medencékből a szennyvíz haladásirányát tekintye az egymást követő diszperz reaktorokba a szennyeződés-koncentráció csökkenésének, tehát a kisebb oxigénigénynek megfelelően csökkenő mennyiségű oxigéndús vizet juttatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 4-5 °C- 4-10 °C környezeti hőmérséklet felett a diszperz reaktorokban lejátszódó lebontási folyamathoz legalább feltétlenül szükséges oldott oxigénkoncentráció fenntartásához a recirkuláltatással nem fedezett további oxigénmennyiséget felszíni levegőztetőszerkezettel, például levegőztető turbinával, e környezeti hőmérséklet alatt pedig felszínalatti oxigénbetápláló szerkezettel, pl. levegőbefúvató szerkezettel juttatjuk a diszperz reaktorok szennyvizébe, mimellett az átállást előnyösen a felszíni levegőztetőszerkezet teljesítményének fokozatos csökkentésével, és ezzel párhuzamosan a felszínalatti oxigénbetáplálószerkezet teljesítményének fokozatos növelésével hajtjuk végre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
