175475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvizek biológiai tisztítására

9 175475 10 vagy medencékben korlátozott, és így a diszperz reaktor vagy reaktorok víztömegében a szükséges oldott oxigén-koncentráció - 1—2 mg/liter - nincs biztosítva. Már a diszperz reaktorokban jelentkezik az al­gák és baktériumok szimbiózisa: itt elsősorban kék algák (Cyanophiták), az aerob medencesor első tagjában vagy tagjaiban zöld algák (Clorophiták), majd a további medencékben már magasabbrendű - algafogyasztó - szervezetek is megjelennek (Ro­­tatoriák, Daphiniák, Moina stb.). A kék algák nagy alkalmazkodó (adaptációs) képességgel rendelkez­nek, tehát főként ipari eredetű, változó szennyező­déstartalmú befolyó szennyvizek (toxikus lökések) esetén is biztosítják a tisztíthatóság kezdeti felté­teleit. A mesterséges levegőztetés és recirkuláltatás eredményeként bioregulációs folyamatok indulnak meg, azaz, a természetes biológiai, biokémiai folya­matokba történt mesterséges beavatkozás eredmé­nyeként ezek a folyamatok szabályozottan mennek végbe, miáltal optimális tisztítási eredmény érhe­tő el. Amennyiben a diszperz reaktorokba vezetett tisztítandó szennyvíz iszaptartalma nem haladja meg az 1—3 mg/litert (mert a szennyvíz például megfelelő előülepítési fázison ment keresztül), a találmány szerinti oxidációs kezelés eredmé­nyeképpen nincs olyan iszapszaporulat és fölös iszaptermelés, mint a hagyományos eleveniszapos rendszereknél, sőt csökken az iszapmennyiség. A diszperz reaktorokba kerülve ugyanis a szilárd, ki­ülepíthető anyagok egy része biológiai folyamatok során C O2 -vé és vízzé bomlik, tehát szilárd halmaz­­állapotából átalakul (biológiai értelemben „égési” folyamat megy végbe). így a diszperz reaktorokból továbbhaladó vízben már csak 0,1-0,2 mg/liter a kiülepíthető anyagmennyiség, és az az aerob meden­cék hidrobiológiái táplálék-láncába épül be. Ezzel szemben a hagyományos eleveniszapos rendszerben a szennyvíz tápanyagdúsulása miatt a baktériumok szaporodnak, tömegük megnövekszik. A termelt, ún. „fölös iszap”-mennyiséget a rendszerből ki kell vonni, és költséges úton tovább kell kezelni. Annak eredményeként, hogy a diszperz reakto­rokban csak 0,1—0,2 mg/liter kiülepíthető szilárd anyag-mennyiséggel kell számolni, a szükséges tur­bulencia energiaigényét 1 —3 W/medence m3 teljesít­ménnyel biztosítani lehet. Ugyanehhez hagyomá­nyos eleveniszapos medencék esetében 20—40 W/medence m3 energiára van szükség. A ha­gyományos levegőztető rendszereknél sok esetben négy-ötször annyi energiára van szükség a turbulen­cia biztosítására, mint amennyi a tényleges oxigén­igény fedezésére már elegendő lenne. A diszperz reaktorok élő tisztítóközege esetleges anaerob állapot után (ami például áramkimaradás okozta üzemszünet miatt következhet be) recirku­­láltatással és mesterséges levegőbevitellel viszonylag gyorsan aerob állapotúvá állítható vissza („rever­zibilis” mikroszervezet-közeg”). A 2—4 diszperz reaktorok célszerű vízmélysége 3—4 m, ez kellően hőtakarékos megoldás, és —15 °C-----25 °C külső hőmérséklet esetén is telje­sen jégmentes felületet biztosít. (A hagyományos oxidációs árkoknál ilyen hőmérséklet esetén már teljesen jégfedettséggel kell számolni.) A recirkuláltatás a diszperz reaktorokban teljes vagy részleges 02-ellátást biztosít (a recirkuláltatott víz 02-tartalma a 40—50 mg/liter értéket is elér­heti), adaptált organizmusok, enzimek, vitaminok stb. kerülnek visszavezetésre. Biztosítva van a pH-kompenzálás, a rendkívül nagy pufferkapacitás. A recirkuláltatás eredményeként nitrogén és foszfor is kerül a diszperz reaktorokba, amit az algák a saját testükbe építhetnek be. A recirkuláltatás számos kedvező kihatása van a 8, 9 aerob stabilizációs medencékre is. A vízkivétel eredményeként a fotoszintézis, a bioreguláció haté­konysága megnövekszik (mert friss vízrétegek kerül­nek az ebből a szempontból optimális, felszín alatti 30—40 cm-es tartományba), a keletkezett 02 átkeveredik, homogenizálódik a medencékben, mélységi vonatkozásban is pH-kompenzálás jelent­kezik. Átkeveredik a C02 -tartalom is. A felszíni vízrétegben fokozódik az oxigén-diffúzió. A fenék­iszaphoz több oldott oxigént tartalmazó víz jut. Amennyiben jég fedi az aerob medencéket, a re­cirkuláltatás előnyösen mozgásba hozza a jégpáncél alatt a vizet, elősegíti az oxigénszállítást. Amennyiben a találmány szerinti tisztítórend­szert olyan klimatikus adottságú területen üzemel­tetjük, ahol tartósan +5 °C-+10 °C alatti levegő­hőmérséklettel kell számolni (arktikus területek), a diszperz reaktorokban a szennyvizet meg kell óvni a nagyobb lehűléstől. Ismeretes ugyanis, hogy a biokémiai szennyeződés-lebontás — következéskép­pen a diszperz jellegű szennyvíztisztítás sebessé­ge — a hőmérséklet függvénye, mintegy 10 DC hő­mérsékletcsökkenés a lebontás (tisztítás) sebességét a felére csökkentheti. A találmány szerinti kombinált levegőztetőrend­szer alkalmazásával — amire általában +5 °C át­lagos levegőhőmérséklet alatt kerül sor — a lehűlési probléma megoldható. Amennyiben a levegő hő­mérsékletének az átlagértéke +5°C-+10°C felett van, csak a 2, 3 és 4 felszíni levegőztetőszerke­zeteket célszerű működtetni, mert ezek üzeme lé­nyegesen gazdaságosabb, mint az 5a, 6a és 7a levegőbefúvató szerkezeteké. A turbinák viszont a vizet porlasztják, tehát felületét megnövelik, így a diszperz reaktorok víztömegének lehűlése meggyor­sul. +5 °C hőmérséklet alatt tehát vagy a levegőz­tető turbinák forgási sebességét csökkentjük, egy­idejűleg működésbe hozva az 5a—7a levegőbefúvató szerkezeteket, vagy a turbinákat teljesen leállítjuk, és csak az 5a—7a szerkezeteket üzemeltetjük na­gyobb intenzitással. A kétféle levegőztetés arányát mindig a klimatikus adottságok, a szennyvíz hő­foka, jellege, a megkívánt tisztítási fok és üzembiz­tonsági követelmény, valamint gazdaságossági szem­pontok alapján határozzuk meg. Megjegyezzük, hogy kombinált mesterséges levegőztetőrendszer al­kalmazása esetén a kétféle szerkezet egymásnak üzemi tartalékát is képezheti. Kedvezőtlen klimatikus adottságok (igen ala­csony környezeti hőmérséklet) esetén bizonyos idő­szakokban előfordulhat, hogy a 8 és 9 aerob stabilizációs medencék felszínét jég borítja, és/vagy ezért, vagy a fény elégtelensége miatt, például az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom