175475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvizek biológiai tisztítására

3 175475 4 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy több kisebb medencetérfogatú különválasztott, sor­­bakapcsolt diszperz reaktor - térfogatmegtakarítás mellett - kedvezőbb tisztítási eredményt biztosít, differenciált oxigénellátást és gazdaságosabb oxigén­felhasználást tesz lehetővé, mint az egyterű disz­perz medence. (A reaktorokat azért nevezzük „diszperz” reaktornak, mert azokban a szennyvíz teljes átkeverése, ezzel a medencetérfogatban min­denütt lényegében azonos oldott 02 koncentráció biztosítható.) Az első diszperz reaktorban, illetve reaktorokban nagyobb a szennyeződés-koncentrá­ció, tehát nagyobbfokú a szervesanyag-lebomlás, mint a további reaktorban vagy reaktorokban, te­hát ott arányosan nagyobb oxigénmennyiségre is van szükség. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a fakultatív stabilizációs medencékben képző­dött algatömeg nitrogént és foszfátokat épít be saját testébe, ha tehát az algát a tisztított szenny­víznek a befogadóba bocsátása előtt eltávolítjuk, kiküszöböljük ezeket a növényi tápanyagokat is, azaz, a harmadik fokú tisztítást igen egyszerű és gazdaságos módon végrehajthatjuk. Ha pedig algát recirkuláltatunk a rendszerbe beérkező tisztítandó szennyvízhez, például az első reaktorba, a bevitt nitrogén és foszfátok, mint tápanyagok igen kedve­zően befolyásolják a biokémiai lebontás kezdeti folyamatát. Végül igen lényeges az a felismerés is, hogy a gazdaságtalannak látszó levegőbefúvatásos módszert felszíni levegőztető turbinával kombinálva kedvezőt­len klímaadottságok (hidegebb, arktikus területek, illetve téli időszak) esetén is magas és egyenletes tisztítási hatékonyságot tudunk biztosítani. E felismerések alapján a kitűzött feladatokat a találmány értelmében olyan eljárással oldottuk meg, amelynél a tisztítandó szennyvizet diszperz reaktoron, majd aerob szennyvízstabilizációs me­dencén vagy medencesoron vezetjük át, innen elő­nyösen a fotoszintézis eredményeként keletkezett oxigéntartalom napi csúcsidőszakában a víztömeg felszínközeli rétegéből a diszperz reaktorba oxigén­dús vizet recirkuláltatva, azt ott a szennyvízhez keverjük és a diszperz reaktorban lejátszódó lebon­tási folyamathoz legalább feltétlenül szükséges ol­dott oxigénkoncentráció fenntartásához a recirku­­láltatással nem fedezett további oxigénmennyiséget mesterséges levegőztetőszerkezet segítségével a disz­perz reaktorba juttatjuk, és amelynek lényege, hogy a tisztítandó szennyvizet legalább két, elő­nyösen több diszperz reaktoron vezetjük keresztül, és a recirkuláltatás során az aerob szennyvízstabi­lizációs medencéből vagy medencékből a szennyvíz haladásirányát tekintve az egymást követő diszperz reaktorokba a szennyeződés-koncentráció csökke­nésének, tehát a kisebb oxigénigénynek megfelelően csökkenő mennyiségű oxigéndús vizet juttatunk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében +5 °C—(-10 °C környezeti hőmérséklet felett a diszperz reaktorokban lejátszódó lebontási folyamathoz legalább feltétlenül szükséges oldott oxigénkoncentráció fenntartásához a recirkulál­­tatással nem fedezett további oxigénmennyiséget felszíni levegőztetőszerkezettel, például levegőztető turbinával, e környezeti hőmérséklet alatt pedig felszínalatti oxigénbetápláló szerkezettel, pl. levegő­­befúvató szerkezettel juttatjuk a diszperz reaktorok szennyvizébe, mimellett az átállást előnyösen fel­színi levegőztetőszerkezet teljesítményének fokoza­tos csökkentésével, és ezzel párhuzamosan a fel­színalatti oxigénbetápláló szerkezet teljesítményé­nek fokozatos növelésével hajtjuk végre. Egy további találmányi ismérv szerint az aerob szennyvízstabilizációs medencékből távozó tisztított szennyvízből az algatömeget részben, vagy lénye­gében teljesen eltávolítjuk. Előnyös lehet, ha a tisztított szennyvízből kiválasztott algatömeget re­cirkuláltatunk diszperz reaktorokba, előnyösen csak a szennyvíz haladásirányát tekintve első diszperz reaktorba, és ott a szennyvízhez keverjük. Az eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az algapopuláció korlátozott nö­vekedésének időszakában, főként az aerob szenny­vízstabilizáló medencékből távozó tisztított szenny­vízből a nitrogént és foszfátokat koapulálás és/vagy flotálás segítségével kicsapatjuk és a vízből eltávo­lítjuk, a kicsapatást alumíniumszulfátok, ferrisók, polielektrolitok vagy hasonlók adagolásával hajt­hatjuk végre. A nitrogént mélységi gyorsszűrőben, segédanyagként metanol adagolásával távolítjuk el. Egy további találmányi ismérv szerint a foto­szintézis folyamatához elégtelen környezeti fény­mennyiség esetén, előnyösen akkor, amikor az aerob stabilizációs medencék vizében az oldott oxigéntartalom 1 mg/liter alatt van, az aerob stabi­lizációs medencékbe célszerűen mesterséges levegő­­befúvató szerkezet útján az aerob állapot minden­kori biztosításához szükséges mennyiségű oxigént juttatunk. Célszerű, ha az aerob stabilizációs medencéből vagy medencesorból 0,5—100 napos tartózkodási idő után recirkuláltatjuk az oxigéndús vizet a disz­perz reaktorokba, és ha a tisztítórendszerbe na­ponta beérkező szennyvíz-mennyiség 20—300%-ának megfelelő mennyiségű oxigéndús vizet recirkulál­tatunk az aerob stabilizációs medencéből vagy me­dencesorból a diszperz reaktorokba. Az eljárás egy másik foganatosítási módjának megfelelően az aerob stabilizációs medencéből vagy medencesorból az oxigéndús vizet a recirkuláltatás során a diszperz reaktorok teljes vízmélységében átkeverést (turbulenciát)- előidéző módon vezetjük a diszperz reaktorba. Előnyös, ha a mesterséges levegőbevitelt is a diszperz reaktorok víztömegébe a medencék teljes vízmélységében átkeverést (tur­bulenciát) előidéző módon hajtjuk végre. A recir­­kuláltatásokat és/vagy a mesterséges oxigénbevitelt programozott módon, automatizáltan biztosítjuk. A találmány tárgyát képezi az a főként az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amelynek lényege, hogy legalább két, előnyösen több egymással sorbakapcsolható diszperz reaktora van, amelyek az aerob stabilizációs medencével vagy medencékkel recirkuláltató vezetékek útján külön-külön, különböző oxigéndús vízmennyiségek recirkuláltatására is alkalmas módon vannak össze­kötve, és a diszperz reaktorokban a felszíni leve­gőztetőszerkezetek mellett felszín alatti oxigénbe­­tápláló szerkezetek, például levegőbefúvató csövek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom