175469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyarozs termesztésére és fertőzőgép az eljárás foganatosítására
3 175469 4 A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha a szúrással végzett mesterséges fertőzés hatékonyságát növeljük. Ez történhet úgy, hogy a már egyszer szúrással mesterségesen fertőzött gazdanövényt a kalászolás időszakában szaprofita fertőzőanyag szúrással történő bevitelével, mesterségesen ismételten fertőzzük. De eljárhatunk úgy is, hogy a másodlagos fertőzést szúrással az első fertőzést követően a rozson képződött mézharmat konídiummal végezzük. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert anyarozstermesztési eljárás továbbfejlesztése, amelynél a gazdanövényt — főleg rozsot — a kalászolás időszakában szúrással bevitt anyarozsfertőző anyaggal mesterségesen fertőzzük. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a gazdanövényt a fertőzés után ugyancsak a kalászolás időszakában legalább egyszer szúrással ismételten fertőzzük. Célszerű, ha az ismételt fertőzést az első fertőzés utáni 3—6. napon szaprofita konídiummal végezzük. Célszerű továbbá, ha az ismételt fertőzést az első fertőzés után a gazdanövényen képződött mézharmat tömeges megjelenésekor mézharmat konídiumokkal végezzük. A találmány szerinti eljárás olyan fertőzőgéppel foganatosítható, amelynek a gépi haladási irányára keresztben elrendezett, szúróhengerből és simahengerből álló fertőzőegységei vannak, ezek növényterel őelemekkel és anyarozsfertőző anyagot permetező szerkezettel vannak társítva, ahol a továbbfejlesztés, azaz a találmány abban van, hogy a gép haladási irányában tekintve minden fertőzőegység után távközzel legalább egy további fertőzőegység van elrendezve. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a második fertőzőegységnél a szúróhenger és a simahenger az első fertőzőegységhez képest a gép: haladási irányára nézve tükörképszerűen van elrendezve. A találmányt részletesebben példák és a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti fertőzőgép példakénti kiviteli alakjának elvi működési vázlata oldalnézetben, A 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet. 1. példa Sávos vetésű, egyenletes beállottságú sopron-hor-„ pácsi tetraploid rozsállományt a gyakorlatban használatos ergotaminos fertőzőanyaggal fertőztünk. A rozsállomány fertőzését a rozs kalászolási stádiumában végeztük, amikor a toklász már látszott, de a kalász egyik oldalát levéllemez borította. A mesterséges fertőzést anyarozsfertőzőgéppel szúrással végeztük. A gép 100 Uteres tartályában a szaprofita konídiumok száma 30 ezer/mm1 * 3 volt, hektáronként 100 liter fertőzőfolyadékot használtunk fel. A szaprofita konídiummal való szúrással végzett ismételt fertőzést a kalászolás időszakában úgy végeztük, hogy - a fent leírt módon, azonos mennyiségű és minőségű fertőzőanyaggal, megegyező műszaki feltételek mellett — a gazdanövényt az első fertőzés utáni 5. napon ismételten megfertőztük. Az anyarozs betakarítását pedig többmenetes betakarítási módszerrel anyarozsbetakarítógéppel végeztük. A találmány szerinti eljárás 1. példa szerinti foganatosítási módjának alkalmazásával 35 hektáron folytattunk kísérleteket, amikor is — a hagyományos eljárással fertőzött anyarozs — kontrolihoz viszonyítva — kísérleti körülmények között átlagosan 27%-os, üzemi méretekben pedig 29—45% közötti termésnövekedést értünk el. 2. példa Az 1. példa szerinti rozsállományt az 1. példánál leírt módon fertőztük. Az ismételt fertőzést az első fertőzést követő 9. napon, azaz a kalászolás időszakában, a mézharmat tömeges megjelenésekor szúrással végeztük. így a találmány szerinti eljárás 2. példa szerinti foganatosítási módjának alkalmazásával a kontrolihoz képest átlagosan 27%-os termésnövekedést mértünk. A fentiek alapján belátható, hogy a találmány szerinti anyarozstermesztési eljárás példakénti foganatosítási módjainak alkalmazásával jelentős termésnövekedés érhető el. Ez pedig nagyban hozzájárul a gyógyszeripar számára fontos alapanyag, az anyarozs gazdaságosabb termesztéséhez. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a fertőzőgép önmagában ismert hidas 10 traktorként van kialakítva, amely mellső és hátsó 12 ill. 14 járókerekekkel felszerelt 16 vázzal és 18 hajtással van ellátva. A fertőzőgép haladási irányát a rajzon 20 hivatkozási számmal jelöltük. A fertőzőgépnek ismert 22 fertőzőegységei vannak, amelyek a haladási 20 irányra keresztbe, jelen esetben merőlegesen elrendezett függőleges 24 szúróhengerből és 26 simahengerből állnak. A 22 fertőzőegység 24 szúróhengerének és 26 simahengerének viszonylagos helyzete a fertőzendő növénytől függően ismert módon állíthatóan van kialakítva. Ez mindenkor úgy van megválasztva, hogy a 24 szúróhenger szúróelemcsúcsainak a 26 simahengertől mért távolsága legalább 0,5 mm legyen. A 22 fertőzőegységek ismert módon 28 növényterelőelemekkel és anyarozsfertőző > anyagot permetező 30 szerkezettel vannak társítva. A fertőzőgép munkaszélességét 32 hivatkozási számmal jelöltük. A 22 fertőzőegységek 24 szúróhengerei és 26 simahengerei a 2. ábrán jelölt irányban a 18 hajtásról önmagában ismert hajtásátvivő 34 egységen át vannak hajtva. Ezek fordulatszáma célszerűen szabályozható. A találmány szerint a haladási 20 irányban a 22 fertőzőegységek után távközzel legalább egy további 22 fertőzőegység van elrendezve. Az ábrázolt példakénti kiviteli alaknál öt 22 fertőzőegység van a mellső és hátsó 12 ül. 14 járókerekek közötti körzetben frontálisan elrendezve, amelyek után távközzel ismét öt 22’ fertőzőegység helyezkedik el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
