175467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált ferrites krómacél előállítására és az eljárással előállított krómacél
3 175467 4 kék között csak viszonylag kis távolság lehet. Ha a hőmérséklet emelkedik, akkor az idő függvényében az oldható részecskék koaleszcenciája jön létre, azaz bizonyos részecskék a többi rész rovására növekedni kezdenek. Ezzel a szemcsehatár mozgékonyságára kifejtett gátló hatásuk folyamatosan gyengül, végül teljesen eltűnik. A jelen találmány alapját az a felismerés képezi, hogy bizonyos részecskék, például a titán nitridjei és karbidja, valamint a különböző karbonitridek koaleszcenciája csak rendkívül lassan megy végbe. Az ilyen részecskéket az adott fémolvadék gyors lehűtése és ismételt felmelegítése során lehet előállítani. Ha a krómacélban ilyen részecskéket hozunk létre, akkor ezek az anyagok a hegesztés során lényegesen kisebb hajlamot mutatnak a szemcsenövekedésre, mint a hagyományos anyagok. Emellett az ilyen krómacélok korrózióállósága és szilárdsága nem szenved hátrányt a hagyományos anyagokkal összehasonlítva. Ezen túlmenően az ilyen krómacélokban a szemcsenövekedéssel szemben tanúsított ellenállás egyidejűleg javítja a szívóssági tulajdonságokat is a hegesztési varrat környezetében, ami a hagyományosan előállított krómacéloknál gyakorlatilag nem volt megvalósítható. A szívósság fokozódásának mértéke éppen a már említett átcsapási hőmérséklet változásában jelentkezik. Minél alacsonyabb ez a hőmérséklet, annál kisebb az adott acélban a hajlam az úgynevezett ridegtörésre. A találmány szerint kialakított anyaggal végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy az acéllemez, amelyet a találmány szerint porkohászati úton keverés, zsugorítás és melegalakítás segítségével állítottuk elő, lényegesen nagyobb szívósságot mutatott, mint az egyébként azonos összetételű, de a hagyományos technológiával előállított lemez. A találmánnyal tehát, mint mondottuk, olyan stabilizált ferrites krómacél kialakítása volt a célunk, amely szemcsedurvulásra a hegesztés során sem hajlamos, és ennek megfelelően kiválóan alkalmas hegesztett szerkezetek előállítására. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az ötvözet komponenseit ferrites krómacél argonatomizálásával por alakban állítjuk elő, a por alakú komponenseket összekeverjük, majd tömörítés és szinterelés után ismert módon meleg- vagy hidegalakítássá munkájuk meg. Az eljárás előnyösen alkámazható olyan \stabilizált ferrites krómacél gyártásához, amely tartámaz maximum 0,03% karbont, maximum 0,03% nitrogént, maximum 10—30% krómot, maximum 5%, célszerűen maximum 0,5% nikkelt, maximum 3,0%, célszerűen maximum 0,2% rezet, maximum 1% szilíciumot, maximum 2% mangánt és maximum 0,5—4% molibdént, váamint a karbont és nitrogént megkötő, azaz stabilizáó elemeket, elsősorban titánt, továbbá adott esetben nióbot, tantát és áumíniumot együttesen vagy külön-külön, mégpedig legáább olyan mennyiségben, amely a nitridek és karbidok képződéséhez szükséges sztöchiometrikus aránynak megfelel. A táámány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a táámány szerinti eljárással és a hagyományos úton készített krómacélok átcsapási görbéit mutatja 850 °C-on 15 percig izzított anyagokná, a 2. ábra ugyancsak az átcsapási hőmérsékleteket szemlélteti 1300 °C-on izzított anyagok esetén. Elöljáróban megjegyezzük, hogyaz áábbi példában bemutatott anyag a táámány szerinti stabilizát krómacél csupán egyetlen kiáakítási módja, és nyilvánváóan számos hasonló ötvözet állítható elő a táámány keretein belül. Molibdén-tartámú krómacélt állítottunk elő hőcserélőkben történő felhasznáására. Argonatomizáási eljárássá az áábbi összetételű port készítettük: C 0,03% Cr 17% Mo 2,4% Ti 0,6% N 0,03% O 0,02%. A kapott port ismert porkohászati eljárás segítségével dolgoztuk fel. Ilyen porkohászati eljárást ismertet például a 7502944—7 számú svéd szabadámi leírás. A port vékony vaslemezből készített tokba töltöttük, és vibráássá sűrítettük. Ezután a tokot hegesztéssel lezártuk, és az egész egységet 4kilobar nyomás áatt tömörítettük. A tömörítést hidegen izosztatikus körülmények között végeztük. A tömörített testet ezután 20 percig 1100 X hőmérsékleten izzítottuk, majd 15 mm átmérőjű rudakká extrudátuk. A rudakat ezután 5 mm vastagságú lemezzé hengereltük. A lemezről a tok maradványát maratássá távolítottuk el. A lemezeken ezután újrakristályosító hőkezelést végeztünk oly módon, hogy 10 percig 900°C-on izzítottuk őket. A hőkezelés után megmértük az anyag szemcsenagyságát és megállapítottuk, hogy az átlagos szemcsenagyság 11 és 16 p között volt. Látható tehát, hogy a táámány szerinti eljárássá kialakított anyag rendkívül finomszemcsés. összehasonlításképpen megvizsgátuk azonos összetételű, de i hagyományos technológiává előállított hideghengerelt lemezek szemesenagyságát és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
