175464. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hatóanyagot tartalmazó kártevőirtó készítmény
3 175464 4 (A) és a (B) komponensre együtt ekkor 0,02-3 s%, különösén 0,1-3 s%, és előnyösen 0,15-2%. Előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti készítményeket közvetlen felhasználásra készítjük, mégpedig porok vagy granulátumok formájában. Előnyösek az 1,5—3 s% (A) komponenst és 3-5 s% (B) komponenst tartalmazó, különösen pedig az 1,5 s% (A) komponenst és a 3,5 s% (B) komponenst magában foglaló készítmények. A találmány szerinti készítmények összesen 0,02-85 s% (A) és (B) komponenst tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények rendszerint vivőanyagot és/vagy felületaktív anyagot foglalnak magukban. A vivőanyag folyadék, így víz lehet (vizet használunk a koncentrátum hígítására). Valamilyen szerves oldószert is alkalmazhatunk a vízzel együtt, bár ezt a megoldást ritkán választjuk. A vivőanyag víztől eltérő folyadék is lehet, például szerves oldószer, így vízzel nem elegyíthető oldószer, például 130—270 °C hőmérséklet-tartományban forró szénhidrogén, amelyben a hatóanyagok oldva vagy szuszpendálva vannak. Valamilyen koncentrátum, amely szerves oldószert tartalmaz, felületaktív anyagot is foglalhat magában, így a koncentrátum önmagát emulgeáló koncentrátumként működik vízzel való keverés esetén. A vivőanyag valamilyen finomeloszlású szilárd anyag is lehet. Ilyen anyagok például a mészkő, kréta, homok, csillám, földkréta, attapulgit, diatomaföld, periit, szepiolít, szilícium-oxidok, szilikátok, lignin-szulfonátok és a szilárd műtrágyák. A vivőanyagok természetes vagy szintetikus eredetűek vagy módosított természetes anyagok. Vízben oldható vagy diszpergálható nedvesíthető porokat úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagokat vivőanyaggal vagy anélkül valamilyen felületaktív anyaggal keveijük. Célszerűen azonban a hatóanyagokat valamilyen szilárd vivőanyaggal keveijük porok vagy granulált termékek előállítása céljából. Egy előnyös módszer szerint (A) és (B) alkotókat tartalmazó granulátumokat úgy készítünk, hogy: a) az (A) és a (B) komponenseket valamilyen illékony oldószerben oldjuk, így az (A) és a (B) komponenst együtt 10-30 s%-ban tartalmazó oldatot készítünk, az oldatot szemcsézett anyaggal nyeletjük el és az oldószert elpárologtatjuk à szemcsézett termékből. Az elpárologtatást a szemcsézett termék állandó súlyának eléréséig folytatjuk és igy olyan szemcsézett anyagot kapunk, amely át van itatva az (A) és a (B) komponensek elegyével és amely összesen 5—15 s% (A) é/ (B) alkotót tartalmaz, vagy b) egy forgódobba adagoljuk a nemabszorbeáló szemcsézett anyagot és egymás után hozzáadunk (i) tapadást fokozó anyagot, (ii) az (A) és (B) komponenst külön-külön vagy együtt és (iii) a szemcsék egymáshoz tapadását megakadályozó port, ami megkönnyíti a készítmény gépi úton való kijuttatását felhasználáskor, a szemcsézett anyagot szitáljuk a méreten felüli részek eltávolítása végett. By módon az (A)ésa(B) komponensek elegy ével bevont szemcsézett termékeket kapunk, amelyek legfeljebb 10 s% (A) és (B) anyagot tartalmaznak összesen. A „felületaktív anyag” megjelölést tág értelemben használjuk, így emulgeáló szerekre, díszpergáló és nedvesítő adalékokra egyaránt vonatkozik. Ezek az anyagok jól ismertek a kártevőirtó készítmények előállításánál. Az alkalmazott felületaktív anyagok lehetnek anionos felületaktív anyagok, például szappanok, zsíralkohol-szulfátok, így dodedl-nátrium-szulfát, oktadecil-nátrium-szulfát és cetil-nátrium-szulfát, aromás zsíralkohol-szulfonátok, így alkil-benzol-szulfonátok vagy butil-naftalin-szulfonátok, komplex zsíralkohol-szulfonátok, így az olajsav és az N-metil-taurin kondenzációs termékei vagy a dioktilszukdnát-nátrium-szulfonát. A felületaktív anyagok nenüonos felületaktív anyagok is lehetnek, például zsírsavak, zsíralkoholok vagy helyettesített zsírsavakkal szubsztituált fenolok etilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei, vagy cukrok vagy polihidroxi-alkoholok zsírsavészterei és zsírsavéterei, vagy ez utóbbinak etilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei, vagy az etilén-oxidnak és a propilén-oxidnak tömbkopolimerei. A felületaktív anyagok kationos anyagok is lehetnek, például a cetil-trimetil-ammónium-bromid. Előnyös felületaktív anyagok a zsíralkil-szulfátok, az alkil-aril-szulfonátok, zsíralkil-etoxüátok, szulfonált zsíralkil-etoxilátok, dialkil-szulfoszukcinát-észterek, az olajsavnak N-metil-taurinnal alkotott kondenzációs terméke, lignin-szulfonátsók, szulfonált naftalin-formaldehid-kondenzáci ás termékek és a szulfonált karbamid-formaldehid-koncenzádós termékek. A készítmények tartalmazhatnak tapadást elősegítő anyagokat, így cellulóz-étert, amely tartós hatást biztosít azzal, hogy bevonatot létesít és megakadályozza, hogy a hatóanyagokat a szél, eső vagy más behatás eltávolítsa. További kártevőirtószer is használható az (A) és a (B) hatóanyagok mellett. Ekkor az (A) komponens súlyaránya a további kártevőirtószerhez 1 : 10 és 20 :1 között változik. A további kártevőirtószer valamely inszektidd vagy akaricid hatású anyag, például molluszkidd szer is lehet, így methíoc^rb, azaz 3,5 -dimetil-4-metil-tio-fenil-metil-karbamát, vagy metaldehyde, vagy valamely nematocid szer, például fenamiphos, azaz etil-3-metil-4-(metil-tio)-fenil-l-metil-etil- foszfor-amidát, aldicarb, azaz 2-metil-2-( me til-t io )-p ro pilidén-amido-metil-karbamát, vagy oxamyl, azaz S-metil-N’,N’-dimetil-N-(metil-karbamoil-oxi)-l-tio-oximidát. A további kártevőirtószer szokásosan valamely akaridd, molluszkidd vagy nematocid hatású szer. Növények, a talaj, a szántó fiúd vagy más területek kezelhetők a találmány szerinti készítményekkel. A kezelést szabadban és melegházban egyaránt! végezhetjük. A találmány szerinti készítményekkel számos kártevő irtható. A szereket elsősorban rovarok elleni használjuk. A kártevő állatok rendszerint ízeltlábúak, különösen rovarok vagy atkák, főként rovarok. A találmány szerinti készítményeket különösen szántóföldi növények (így haszonnövények) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
