175463. lajstromszámú szabadalom • Aktív RC-áramköz komplex pólus- és képzetes zérushelyekkel

3 175463 4 Ezeknek az áramköröknek az a hátránya, hogy felépítésükhöz sok alkatrész szükséges, például leg­alább négy kapacitás az aluláteresztő szűrőkhöz, és a pólusjóság nagyon érzékeny az aktív és passzív áramköri paraméterek változására. Az alkatrészek számának csökkentésére, komplex pólus- és zérus­hely pár előállításához javasolták (Gensei, J, Meissner, R, Seidel, V: Aktive RC-Schaltung mit biquadratischer Charakteristik, DL-WP 82 173 KI. 21 g 34) egy járulékos ellenállással módosított RC kettős T-híd hurokba kapcsolását egy invertáló erősítővel, amelynél a jelfeszültséget az ellenállás egyik kapcsára, az erősítő kimenő feszültségét pe­dig az ellenállás másik kapcsára csatolják. Ezek az áramkörök elsősorban csak három frekvenciameg­határozó kapacitással és egy viszonylag olcsó inver­táló erősítővel méretezhetők képzetes zérushelyek­hez. Hátrányos viszont, hogy ezáltal csökken a pólus­jóság, úgy hogy ezek az áramkörök nagyobb erő­sítést követelnek meg, mint a másodfokú áram­körök. Ezen áramkörök további hátránya az, hogy csak egy invertáló erősítővel üzemeltethetők. Ez azt jelenti, hogy az üresjárási erősítés az 1, 3, 5 fokozatszámoknak megfelelően csak nagy ugrások­ban változtatható. Ezáltal nem lehetséges az erősí­tés optimális kihasználása, ha a szűrőelemek pólus­jósága különböző. Célunk a találmánnyal olyan kapcsolási elren­dezés létrehozása, amely biztosítja, hogy nagy pó­lusjóság mellett csekély erősítés szükséges, az erő­sítő illesztése optimális a megkívánt pólusjósághoz, és a többszörös visszacsatolással rendelkező áram­körök gazdaságosan megoldhatók. Ennek megfelelően olyan kapcsolási elrendezést kívánunk létrehozni, amely lehetővé teszi invertáló vagy nem invertáló erősítő közvetlen alkalmazását, amellett, hogy az áramkör szerkezete és a mére­tezés messzemenően változatlan marad. Emellett a pólusjóság nem csökkenhet a képzetes zérushelyek előállításához alkalmazott harmadik kapacitás hasz­nálatakor, hogy az üresjárási erősítés optimálisan kihasználható legyen. A találmány szerint a fenti feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy átmenő földeléssel ellátott és kép­zetes zérushelyekkel rendelkező négypólus és egy invertáló erősítő lánckapcsolásából álló aktív RC-áramkörben a négypólus bemenete egy első kétpólusún át az áramkör bemenetével és az inver­táló erősítő kimenete, amely egyidejűleg az áram­kör kimenete is, egyrészt egy második kétpólusún át a négypólus bemenetével másrészt egy harmadik kétpólusún át a négypólus egy belső csomópont­jával van összekötve. A találmány szerint az áramkör úgy is felépít­hető, hogy a négypólus eddigi átmenő földelése az erősítő kimenetével van összekötve, amely egyidejű­leg az áramkör kimenete is, és az edjiig az erősítő kimenetével és a négypólus belső csomópontjával összekötött harmadik kétpólus ebben az esetben a négypólus belső csomópontjától az erősítő földelt vonatkoztatási pontjára van kapcsolva, továbbá az invertáló erősítő helyett egy nem invertáló erősítőt (egységnyi erősítésű erősítőt) alkalmazunk, és az áramkör bemenete és a négypólus bemenete között elhelyezett első kétpólust felcseréljük az áramkör kimenetéről szintén a négypólushoz vezető második kétpólussal. A találmány szerinti egységnyi erősítésű erősítő­változat úgy is kialakítható, hogy nem tartalmazza az első kétpólust. Egy további találmány szerinti változatnál a négypólus egy kettős T-hídból áll, és a kétpólusúk ohmos ellenállások. Végül az egységnyi erősítésű erősítőváltozatok a találmány szerint úgy is továbbfejleszthetők, hogy a nem invertáló erősítőt egyoldalasán tápláljuk, és az áramkör bemenetén a munkapont beállítását szolgáló feszültségosztót helyezünk el. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzo­kon az 1. ábra az inverziós változat kapcsolási váz­lata, a 2. ábra az egységnyi erősítésű erősítőváltozat kapcsolási vázlata, a 3. ábra az inverziós változat egy kiviteli alakja, és a 4. ábra az egységnyi erősítésű erősítőváltozat egy kiviteli alakja. Az 1. ábrán a találmány szerinti áramkör inver­ziós változatának kapcsolási vázlata látható. A jel­feszültség az áramkör 1 bemenetén és az 5 első két póluson át a 2 négypólus bemenetére jut. A 8 átmenő földeléssel rendelkező 2 négypólus láncba van kapcsolva a 3 invertáló erősítővel, és az erősítő kimenete, amely egyben az áramkör 4 kimenete is, egy 7 harmadik kétpóluson át a négypólus 11 belső csomópontjával és egy 6 második kétpóluson át a négy pólus bemenetével van összekötve. • Az üresjárási feszültségátvitel végtelenhez tartó erősítési tényezőnél u2 ~ysy31-_ = F(p)i__----------------Ui y3y3i-+ yf y3z’ ahol U, = bemenő feszültség U2 = kimenő feszültség y5 = az 5 első kétpólus admittandája y3 = a 6 második kétpólus admittanciája yf = a 7 harmadik kétpólus admittanciája y31 » = transzfer admittancia az áramkör 4 kimenetének földelésekor a négypólus­­bemenete és kimenete között y32> = transzfer admittancia a négypólus belső 11 csomópontja és a négypólus kimenete között, az 5, 6 első és második kétpólusnak a négypólustól távolabbi kapcsai földelésekor. A 2. ábrán az egységnyi erősítésű erősítőváltozat látható. Ez az 1. ábrából vezethető le, úgy hogy a 3 invertáló erősítőt az egységnyi erősítésű 9 nem invertáló erősítővel helyettesítjük. Az 5 első két­pólusnak a 2 négypólustól távolabbi kapcsát, és a négy pólus eddigi 8 átmenő földelését az erősítő 4 kimenetével, a 7 harmadik kétpólusnak a négypó­5 10 15 70 25 30 35 40 45 50 55 60 (5 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom