175460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyorsan változó periodikus villamos jelek jelalakjának mérésére és kiértékelésére

7 175460 8 egységen keresztül a B1 processzor szinkronbe­menetével van összekötve. A B2 cím és adatmódo­sító egység meghatározott és gyakran előforduló célfeladatok speciális címeit felismeri, és egyes rész­műveleteket kombinációs áramköreivel meggyorsítva képes elvégezni, a B1 processzorhoz továbbítani. A B3 szinkronizáló egység erre az időre a B1 processzor órajeleit letütja. Ez a szervezés lehetővé teszi a gyakrabban előforduló műveletek gyorsított végre­hajtását. A találmány szerinti berendezés működése a funkcionális elrendezés alapján a következő: Az 1. ábrán vázolt módon a 16 vizsgálandó négypólus bemenetére a 17 jelgenerátorból perio­dikus mérőjeleket, előnyösen mérőimpulzusokat ve­zetünk. Ennek hatására a 16 vizsgálandó négypó­­lusnak a találmány szerinti berendezés mérőbe­menetével összekötött kimeneti vonalán gyorsan változó periodikus válaszjelek jelennek meg. A mérés, illetve a jelfelvétel kezdete előtt a berendezés jelfelvételi paramétereit be kell állítani. A beállítást az A5 kezelőszerv tárak megfelelő információval való feltöltése jelenti. Az A5 kezelő­szerv tárak feltöltése az A40 szelektorokon ke­resztül egyrészt az A7 helyi kezelőszervek felől, másrészt az A3 puffertár felől kezdeményezhető. Amint már említettük, az A3 puffertár felől ér­kező kezdeményezésnek prioritása van az A7 helyi kezelőszervekhez képest. Az A3 puffertár beállí­tását a 92 adatsínen keresztül mind a 9 célpro­cesszor, mind pedig a 8 interface-egységen keresz­tül a külső számítógép kezdeményezheti. A kezde­ményezésre jellemző cím a 91 adress sínen ke­resztül eljut az A8 szelektorhoz és az A1 címkép ző logikához, és ez utóbbi az A14 időzítő kimene­ten keresztül az A3 puffertár beírását akkor enge­délyezi, amikor a mérési feladatra jellemző kezelő­szerv adatok a 92 adatsínen megjelentek. Az A1 címképző logika sorra engedélyezi az egyes A5 kezelőszerv tárak feltöltését az A3 puffertárban tárolt rájuk vonatkozó kezelőszerv adatokkal. Eze­ket az adatokat a 9 célprocesszor a mérési feladat jellege szerint a 10 olvasó tárból olvassa ki és továbbítja az A3 puffertárhoz. Az A5 kezelőszerv tárak 76, 78 és 710 kimenetein megjelenő vezérlő jelek a tárolt kezelési adatokkal összhangban állít­ják be a 15 vezérlőegység vezérlési állapotát. Ha a vezérlést az A7 helyi kezelőszervek működtetéseivel végezzük, akkor az A3 puffertár kiolvasása helyett az A5 kezelőszervtárakba az A40 szelektorokon keresztül az A7 helyi kezelőszervek állapotának megfelelő adatok jutnak. Most kell megjegyezni, hogy a 9 célprocesszor vagy a 8 interface-egység bármikor lekérdezheti a kezelőszervek állapotát. A lekérdezéshez az A4 puffertárat kell működtetni, amelybe az A6 szelek­torokon keresztül a keresett információ bevihető. Az A 4 puffertárból vezérlés hatására az információ a 92 adatsínre küldhető. A lekérdezésre minden esetben a jel felvételt követő kiértékelés során van szükség. Tételezzük fel, hogy a választott konkrét mérési feladathoz szükséges kezelőszerv adatokat már be­állítottuk, és a mérés elkezdődhet. A kezelőszerv adatok meghatározzák a mintavétel, az analóg digi­­tál átalakítás és a jelalak tárolás tényleges körül­ményeit. A jelfelvétel a 6 mintavételezőt vezérlő egység 61 indító bemenetének (2. ábra) vezérlésével indítható. Az 1 minta vételező egység megfelelő mérőcsatomája ekkor a beállított mintavételi körül­ményeknek megfelelően mintát vesz mérendő vá­laszjelből, és a mintavett jel a 2 digitalizáló egység megfelelő csatornájának bemenetére jut. A minta­vett jel a mintavételi elvnek megfelelően az eredeti mérőjelnél lényegesen alacsonyabb, de azzal szigo­rúan arányos frekvenciájú. A 6 mintavételezőt ve­zérlő egység a beállított kezelőszerv adatok által meghatározott gyakorisággal a 64 ütemkimenetén keresztül vezérli az 5 digitalizálót vezérlő egység 51 indító bemenetét, aminek hatására a mintavett jel egy teljes periódusa alatt meghatározott számú analóg-digitál átalakítás történik. A mintavett jel pillanatnyi értékét reprezentáló digitális adatok a 2 digitalizáló egység megfelelő csatornájának a 31 adatkimenetén jelennek meg. A 6 mintavételezőt vezérlő egység a 63 kimeneten keresztül akkor vezérli a 4 jelalak tár vezérlőt, amikor egy-egy analóg-digitál átalakítás már befejeződött és a 31 adatkimeneten értékes adatok vannak. A 3 jelalak tár beírása a C2 bemeneti szelek­toron keresztül (3. ábra) abba a C4 tárba történik, amelyet a Cl címző és vezérlő áramkör kijelöl. A jelfelvétel a mintavett jel egy teljes periódusára vonatkozik. A kezelési adatoktól függően egy jel­periódusra meghatározott számú jelértéket táro­lunk. Ez a szám, amely lényegében a mérés időbeli felbontását határozza meg, a mintavétellel elérhető legnagyobb pontosságtól függ. A jelfelvétel akkor fejeződik be, ha a 3 jelalak tár a mintavett jel egy teljes periódusára vonatkozó összes adatot már tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a berendezés többcsatornás felépítésű, lehe­tőség van a 16 vizsgálandó négypólus több pont­ján, és a bemenetén levő villamos jelek alakjának egyidejű felvételére is. Ebben az esetben a jelfel­vétel külön külön mérőcsatornákon történik, és a mintavett jelek digitális adatait a 3 jelalak tár különböző C4 tárai tartalmazzák. A jelfelvétel be­fejeződését a 4 jelalak tár vezérlő a 7 belső sínrendszerei keresztül jelzi a 9 célprocesszor és a 8 interface egység számára. A jelfelvételt a kiértékelés követi. A kiértékelés első lépéseként a 9 célprocesszor kiolvassa a 11 jelalak tárban tárolt jelalak információt, és ezt a 12 monitor vezérlő egységhez továbbítja, egyidejű­leg a 12 monitor vezérlő egység részére megadja a jelfelvételre vonatkozó tárolt kezelőszerv adatokat (pl. a vizsgált jel periódusidejét, az amplitúdó léptéket stb.). Ezek alapján a 12 monitor vezérlő egység a 13 monitoron megjeleníti a 3 jelalak tárban tárolt adatokat. A 6. ábrán egy ilyen példakénti monitorképet tüntettünk fel, amely egy impulzus mért jelalakjára vonatkozik. A vízszintes tengely az időtengely, amelyen az osztások egy-egy digitálisan tárolt jel­érték felvételi időpontjának, az ehhez tartozó ordi­náta pedig a jelértéknek felel meg. A példakénti esetben az osztások száma száz, két szomszédos osztás között 15 pikosecundum 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom