175459. lajstromszámú szabadalom • Berendezés spontán ismétlődésű analóg jelek fázishelyes átlagértékének digitális meghatározására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 175459 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. X. 11. (EE—2528) G 01 R 13/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. II. 28. HIVATAL Megjelent: 1981. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Devecseri Béláné villamosmérnök 20%, Estélyi Gyula villamosmérnök 20%, Elektronikus Méró'késziilékek Gyára, Mohos Zoltán villamosmérnök 60%, Budapest Budapest Berendezés spontán ismétlődésű analóg jelek fázishelyes átlagértékének digitális meghatározására 1 A bejelentés tárgya berendezés spontán ismét­lődésű analóg jelek fázishelyes átlagértékének digi­tális meghatározására, analóg-digitál átalakító, átme­neti tároló szekvenciális vezérlőegység adatrecirkulá­­dós összegző-tárolóegység és címző áramkör van, 5 és az átmeneti tároló kiolvasása bármely címnél kezdhető. A zajos jelek mérése és analizálása sok esetben szükséges a modem méréstechnikában. Ezen jelek mérésénél igen lényeges a hasznos jel és a zaj 10 szétválasztása. Ezen szétválasztás lehetőségét adja meg, hogy míg a zajok általában véletlenszerű jeleket eredményeznek, addig a hasznos jel általá­ban ismétlődik. A zaj eltávolításának több lehet­séges módszere van pl.: szűrés, átlagolás stb. Abban 15 az esetben, ha a jel spektruma és a zaj spektruma fedik egymást, úgy szűréssel a jel/zaj viszonyt javítani nem lehet ebben az esetben használják az átlagolást. Az átlagolással történd jel/zaj viszony javítás 20 lehetősége abból adódik, hogy a fázishelyesen összegzett jelek összegértéke lineárisan növekszik, míg a stohasztikus zajok összegzése esetén a zajok értéke csak négyzetgyökösen. Ez azt eredményezi, hogy a zajjal fedett hasznos jelek összegzése esetén 25 az összegzésszám növekedésével a hasznos jel a zajokból kiemelkedik. Az ilyen típusú összegzésnek azonban alapfeltétele az, hogy az összegzés fázis­helyesen történjen. Ez viszont csak úgy kivitelez­hető, hogyha az összegzést indító trigger jelet 30 2 mindig azonos helyről válasszuk le. A trigger jelet általában feszültség komparátor segítségével szokták leválasztani és ez a módszer azt a veszélyt hordja magában, hogy a trigger jelet nem a hasznos jelről, hanem egy esetleges kiugró amplitúdójú zaj-jelről veszi a berendezés, továbbá problémát jelent az is, hogy az ily módon vett trigger jelnek a hasznos jelhez viszonyított fázishelyzete ingadozik. Ezt a problémát úgy szokták áthidalni, hogy viszonylag nagyobb jelszintnél veszik a trigger jelet és egy késleltető vonalat iktatnak be, amellyel a jel fu­tását késleltetve mintegy visszatekintenek a jel ele­jére. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy csak a késleltető vonal hossza által meghatározott időre lehet visszatekinteni és ez igen hosszú jelek esetében bizonyos jelmennyiség elvesztésével jár. Egy másik megoldásnál, mint amilyet a 159 602 lajstromszámú magyar szabadalom ismertet, a jele­ket digitális jelekké alakítják át, és ezeket összeg­zik és tárolják. A jel/zaj viszony javítását úgy kívánja a szabadalom megoldani, hogy az analóg-di­gitál átalakításnál véletlenszerűen veszi a mintákat az időtartományon belül, mivel feltételezi, hogy ily módon vett minták esetén az átlagérték gyorsabban emelkedik ki a zajokból, mint az állandó periódu­sokban vett értékek átlaga, továbbá a sávszélesség változtatásával is operál. Ezzel a megoldással az ismert, késleltetési idővel dolgozó rendszer hátrá­nyait kívánja kiküszöbölni. Ezen szabadalom sze­rinti módszer hátránya abban van, hogy a véletlen-175459

Next

/
Oldalképek
Tartalom