175457. lajstromszámú szabadalom • Födémburkolat
5 175457 6 töltjük ki. A massza a hézagkitöltés mellett a korrózióvédelem feladatát is ellátja. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti födémburkolat egy lehetséges kiviteli alakja vázlatos függőleges metszetben, a 2. ábra a födémburkolat olyan kiviteli alakja, ahol a szomszédos kazettaelemek kapcsolónyúlványai kqrcolással kapcsolódnak egymáshoz, a 3. ábra hasonló megoldást szemléltet, mint az előző, csupán az alátámasztó szerkezethez való rögzítésben van eltérés, a 4. ábra a 2. ábra szerinti esetben a kazettaelem oldalfalának és kapcsolónyúlványának kivágása, az 5. ábra ugyanebben az esetben a szomszédos kazettaelemek találkozása és az alátámasztó szerkezethez való leerősítése. Az 1. ábrán az 1 alátámasztó szerkezet egy részét tüntettük föl, amelyre a födémburkolat teherhordó szerkezeti elemét képező 2 kazettaelemek vannak ráhelyezve. A 2 kazettaelem a lényegében vízszintes helyzetű 3 teherhordó alaplemezből és az ahhoz csatlakozó 4 oldalfalakból áll. A 4 oldalfalak kialakítása az eredetileg egyetlen sík táblából célszerűen hideg-alakítással, pl. élhajlító sajtóval történhet. A 4 oldalfalhoz csatlakozik az 5 kapcsolónyúlvány, amely hasonló módon hideg-alakítással képezhető ki. A beépítési helyzetben a 4 oldalfal függőleges, míg az 5 kapcsolónyúlvány lényegében vízszintes helyzetbe kerül. Az egymással szomszédos 2 kazettaelemek egymással nem érintkeznek közvetlenül, hanem közöttük a 6 csatlakozó fuga marad szabadon, amelyet a 2 kazettaelemek elhelyezése után töltünk ki. A 2 kazettaelemek az 5 kapcsolónyúlványban kialakított lyukakon átdugott 8 kötőelemek segítségével vannak az 1 alátámasztó szerkezethez leerősítve. A szomszédos 2 kaaettaelemek leerősítése az 1 alátámasztó szerkezethez célszerűen közös 8 kötőelemek segítségével történik. Az 1. ábrán olyan esetet tüntettünk föl, ahol a 4a oldalfalhoz csatlakozó 5a kapcsolónyúlvány az 1 alátámasztó szerkezetre támaszkodik, mig a 4b oldalfalhoz csatlakozó 5b kapcsolónyúlvány az 5a kapcsolónyúlvány belső lapján fekszik föl. A 8 kötőelem meghúzásával az 5a kapcsolónyúlvány tökéletes erőátadást biztosító leerősítése érhető el. Az 5b kapcsolónyúlványok a 8 kötőelemek helyén - a fölülről való szerelhetőség érdekében - ki vannak vágva. A 4a és: 4b oldalfalak között szabadon maradó 6 csatlakozó fuga tölthető ki utólag a 7 hézagzáró tömítéssel (ez utóbbit az ábra jobb oldali részén tüntettük föl). A tapasztalat szerint tömítés céljára műanyag masszát vagy kénmenetes bitument használhatunk. Az utóbbihoz töltőanyag is keverhető. Megfigyelhető az 1. ábrán az is, hogy a 2 kazettaelem 3 teherhordó alaplemezébe helyenként a 10 kannelurák vannak belesajtolva, amelyek alkalmasak a 3 teherhordó alaplemez merevségének növelésére. Hasonló módon all kannelurákkal vannak ellátva a 2 kazettaelemek 4 oldalfalai is. Ezek több funkciót látnak el. Nem csupán a 4 oldalfal merevségét fokozzák — amire szilárdságtani szempontból általában nincs szükség — hanem egyrészt segítik a szomszédos 2 kazettaelemek együttdolgozását, másfelől pedig a 7 hézagzáró tömítés kimozdulását gátolják meg. A 2. ábrán a 2 kazettaelemek 4a és 4b oldalfalai egyszerűen sík lemezek. A szomszédos 2 kazettaelemek együttdolgozását az biztosítja, hogy az 5a kapcsolónyúlvány széle a korcszerűen visszahajlított 9 peremként van kialakítva, és ezáltal leszorítja a 4b oldalfal 5b kapcsolónyúlványát. A 2 kazettaelemek között szabadon hagyott 6 csatlakozó fuga ugyanúgy van. ezúttal is a 7 hézagzáró tömítéssel kitöltve, mint az előző kiviteli alak esetében. A 3. ábrán látható változatnál a 2 kazettaelemeknek az 1 alátámasztó szerkezethez vaio leerősítése a 2. ábráéhoz hasonló jellegű. Itt azonban a 8 kapcsoló elemek a 6 csatlakozó fuga közepe táján helyezkednek el és így nem kell a szerelhetőség érdekében olyan különleges intézkedéseket tenni, amelyre a 2. ábrán bemutatott esetben szükség van. A 8 kötőelem ugyanis olyan „t” távolságban helyezkedik el a 2 kazettaelem 4b oldalfalától, hogy az minden további nélkül behúzható a 4a oldalfal 5a kapcsolónyúlványának korcszerűen visszahajlított 9 pereme alá. A 4. ábrán perspektivikus nézetben szemléltetjük a 2 kazettaelem egy részét abban az esetben, ha a 2. ábrán föltüntetett leerősítési módot választjuk. A 4b oldalfal a 12 kivágással, az 5b kapcsolónyúlvány pedig a 13 kivágással van ellátva. Mindkét elemrészből ugyanis egy darabot el kell távolítani ahhoz, hogy a 2 kazettaelem fölülről hozzáférhető módon szerelhető, illetve leerősíthető legyen. Magát a leerősítést és a szomszédos 2 kazettaelemek egymáshoz való csatlakozását az 5. ábra mutatja. A találmány szerinti födémburkolat elvileg tetszés szerinti szerkezetű és bármilyen technológiával készülő épületek esetében alkalmazható, előnyös tulajdonságai azonban elsősorban a könnyűszerkezetes épületek esetében kézenfekvőek. Szabadalmi igénypontok: 1. Födémburkolat, főleg könnyűszerkezetes épületek térosztó födéméinek teherviselő, hézagmentes és sík felületet adó lezárására,- amely födémburkolat az épület teherhordó rendszerét képező és/vagy ahhoz kapcsolódó alátámasztó szerkezethez van rögzítve, fölső része pedig szigetelő réteggel és adott esetben teherelosztó réteggel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a födémburkolatot az alátámasztó szerkezeten (1) egymás mellé helyezett kazettaelemek (2) sorozata alkotja, a kazettaelem (2) lényegében vízszintes helyzetű teherhordó alaplemezt (3) és ennek határoló élei mentén az alaplemezhez (3) csatlakozó, függőleges vagy ferde, egy vagy több, legfeljebb négy oldalafalat (4) tartalmaz, az oldalfalak (4) az alátámasztó szerkezethez (1) és/vagy a kazettaelemeknek (2) egymáshoz való csatlakozását szolgáló részekkel, pl. kapcsolónyúl5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
