175431. lajstromszámú szabadalom • Regeneráló rendszer gőzturbinához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175431 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. I. 26. (VE—825) F 01 D 25/00 Szovjetunió-beli elsőbbsége: 1976. III. 19. (2336422) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. I. 28. Megjelent: 1981. II. 28. i l Feltalálók: Szabadalmas: Efimochkin Gennady Ivanovich, mérnök, Moszkva, Verbitsky Valery Lvovich, Vsesojuzny teplotekhnichesky mérnök, Moszkva, Krokhalev Boris Mikhailovich, mérnök, Neftekamsk Bashkirskoi nauchno-issledovatelsky institut SSR, Szovjetunió imeni F. E. Dzerzhinskogo, Moszkva Szovjetunió Regenerálórendszer gőzturbinához 1 A találmány tárgya regenerálórendszer gőzturbinához. A találmány főleg gőzturbinák tápvíz-turbinakondenzvizének regeneráló-előmelegítő rendszerében alkalmazható. Hőerőművekben az energetika fejlődését manap- 5 ság a gőzállapotok növekedésével és turbóegységek egységteljesítményével jellemzik. Az atomenergetika fejlődésüteme ugyancsak gyorsnak nevezhető. A leginkább elterjedt „klasszikus” turbinakondenzvíz és tápvíz regeneráló-előmelegítő kapcsolás az élőmé- 10 legítendő víz áramlásirányában (kondenzátortól gőzfejlesztőig) egymásután kapcsolt kisnyomású előmelegítőkből, gáztalanítóból, valamint nagynyomású előmelegítőkből áll. A kondenzvízszivattyú a kondenzátor után, a feltöltőszivattyú és a tápszivattyú 15 pedig a gáztalanító után van elrendezve. Hőerőművekben és atomerőművekben a gőzturbinateljesitmények növelése ennek megfelelően a nagynyomású és kisnyomású előmelegítők fűtőfelületének növeléséhez vezet, és a magasabb gőzálla- 20 potok kihasználása ezeknek az előmelegítőknek a költségeit növeli, tekintettel a költséges és nehezen hozzáférhető anyagok alkalmazására. Példaként megemlítjük, hogy a kisnyomású előmelegítőknél rézcsöveket alkalmaznak, amelyek rozsdamentes acél- 25 csövekkel helyettesíthetők. Az egyes egységek és rendszerek üzembiztonságával, valamint a tápvíz minőségével szembeni követelmények is egyre nagyobbak. Az új viszonyok között a gáztalanító berendezés bonyolultabbá válik és nagy teret foglal 30 2 el. A gáztalanító tároló befogadóképessége megnő, amivel a szerkezeti egységek összetettebbekké és drágábbakká válnak. Mostanáig ugyanis a légtelenítőt általában speciális állványra (középnehéz szerkezet) 20—25 m-es magassági szintre helyezték. A gáztalanító tömítési zavarai nagy károkat okozhatnak- tekintve, hogy a nyomás ezeknél 7-lOkp/cm2 -, mivel a 160-180°C hőmérsékletre előmelegített készletvíz mennyisége megnő. Egykeringésű elrendezésű nukleáris berendezésekben a gáztalanítót költséges biológiai védelemmel is el kell látni. A kisnyomású és a nagynyomású előmelegítők felületi előmelegítőként, vagypedig keverő-előmelegítőként (kontaktelőmelegítőként) is kialakíthatók. Ismeretesek nagynyomású- és kisnyomású felületi előmelegítőkkel, valamint gáztalanítóval ellátott regeneráló kapcsolások, amelyek a „klasszikus” kapcsolásnak felelnek meg. Ilyen regeneráló kapcsolásokat széles körben alkalmaznak. Ezeknél azonban csupán a kisnyomású előmelegítők költségei meghaladják magának a turbinának a költségeit. A gáztalanítónak, és középnehéz szerkezetének költségráfordítása ugyancsak nagy, és ez különösen az egykeringésű elrendezésű nukleáris berendezésekre vonatkozik. Ismeretesek továbbá olyan turbina-regeneráló kapcsolások is, amelyekbe kisnyomású keverő-előmelegítő van építve. Ebben a kapcsolásban — amely kisnyomású előmelegítőt is tartalmaz 175431
