175409. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként indándion-származékokat tartalmazó rágcsálóírtó készítmény

9 175409 10 olyan terményféleségeket választunk, amelyek rág­csálók táplálékát képezik, mint például növények termése, szára, vagy gyökere (gumója). Ezek mind természetes, mind pedig kezelt (például válogatott, aprított, szárított puffasztott, impregnált, stb.) álla­potúak lehetnek, és önmagukban, vagy keverék formájában egyaránt alkalmazhatók. A kiválasztás különböző szempontok szerint történhet, mint pél­dául az állatok táplálkozási szokásai, vagy a rág­csálóirtószerek alkalmazásának helye. Célszerűen tört, vagy hulladék-magvakat, előnyösen gabona­magvakat használunk a csalétek készítéséhez. Kü­lönösen előnyös ezek közül a durvára tört kuko­rica. Az olajos koncentrátum felvitele szakaszos, félfolyamatos, vagy folyamatos módszerrel egyaránt megoldható. Előnyösen folyamatos eljárást alkalma­zunk, melynek során a fenti hordozókra az oldatot célszerűen speciális csávázással, granulálással, már- 5 tással, bekeveréssel, vagy sajtolással visszük fel. A találmány szerinti szerek hatékonyságát kárté­kony rágcsálókkal szemben, ill. a haszonállatoknál megnyilvánuló szelektivitását laboratóriumi és szabad­it) földi kísérletekkel ellenőriztük. A laboratóriumi etetési kísérletek — amelyeket a találmány szerinti 75ppm hatóanyagtartalmú szerrel végeztünk — eredményét az alábbiakban foglaljuk össze. Állatfajta 1. Csak szerrel etetés 2. 3. 4. 1. Választásos etetés 2. 3. 4. Láb. fehérpatkány 1 40 34 85 2 40 39 97,5 3 20 20 100 3 20 20 100 Láb. fehéregér 3 40 34 85 3 40 24 60 Házinyúl 5 10 0 0 5 10 0 0 Vadnyúl 5 8 0 0 10 10 0 0 Tyúk 15 20 0 0 20 16 0 0 Fácán 15 16 0 0 15 12 0 0 1. = a kísérlet időtartama napokban 2. = a kísérletben résztvevő összes állatok száma 3. = az elhullott állatok száma 4. = a hatékonyság %-ban Szabadföldi kísérleteink során 75 ppm klór- 40 facinont tartalmazó, a találmány szerinti rágcsálóir­tószert különböző technológiákkal (kézi, gépi) jut­tattunk ki több mint 10 ezer ha különböző növényi kultúrájú mezőgazdasági területre. A kijuttatás előtt a fertőzött területeken megszámoltuk a koto- 45 rékokat, majd egy hét múlva ismét megszámoltuk a kitúrt, tehát még lakott járatokat. Megállapítot­tuk, hogy a fertőzött területeken a mezei pockok lakott járatainak száma 96%-kal, míg a hörcsögöké 56%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a szer ezen 50 két rágcsálóval szemben a fenti %-os védettséget eredményezte. Haszonállatok elhullását a kísérlet során nem észleltünk. A hörcsöggel szembeni hatékonyság vizsgálata 55 céljából a találmány szerinti, 300 ppm klórfacinont tartalmazó rágcsálóirtószert juttattunk ki különbö­ző technológiákkal több mint 5000 ha különböző növényi kultúrájú, hörcsöggel fertőzött területre. Az értékelést az előzőek szerint végeztük, és meg- 60 állapítottuk, hogy a 300 ppm koncentrációjú rág­csálóirtószer 87%-os védettséget adott, tehát 31%-kal meghaladta a 75 ppm koncentrációjú szer­rel elérhető hatékonyságot hörcsögökkel szemben. Ugyanakkor haszonállatok elhullását nem észleltük. 65 A találmány szerinti koncentrált olajos készít­ményt, valamint a rágcsálóirtószert néhány példával kívánjuk szemléltetni, anélkül, hogy a találmányt a megadott példákra korlátoznánk. A példákban a hőmérsékletet °C-ban, a fajsúlyt g/cm1 2 3 4-ben (24°-on), a viszkozitást cSt-ban (50°-on), a törés­mutatót (nTM ) 20 0 -on adjuk meg. A mólarányon az indándion-amin mólarányt értjük. Az indándion­­ban számított hatóanyagtartalom pontos értékét súly%-ban, közelítő értékét g/literben (zárójelben) adjuk meg. A néhány példában külön feltüntetett „összes hatóanyag” az indándion- és a kumarin­­-származék együttes mennyiségét jelenti. A stabili­tásnál az egyes példákban megadott idők a megfi­gyelés időtartamát jelentik (és ez változó volt), nem a stabilitás időbeli határát. A példákban megadjuk az irodalomban eddig nem ismertetett (II) általános képletű aromás ami­­nok előállítását is. Ezzel kapcsolatban meg kíván­juk jegyezni, hogy nem törekedtünk a módszerek optimalizálására, valamint teljesen tiszta anyagok előállítására, minthogy ezek már meghaladnák e találmány terjedelmét. A rétegkromatográfiás vizs­gálatokat Kieselgel 60 y Fí54(Merck) lemezen vé­geztük, futtató oldószerként benzolt használtunk. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom