175400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-foszfono-metil-glicin-hidrazid-származékok előállítására és az azokat tartalmaző és növény növekedést gátló készítmény
3 175400 4 2. példa 2,87 g (0,0157 mól) N-foszfono-metil-glicin-metilészter és 9,7 g (0,0548 mól) 2,5-diklórfenil-hidrazin elegyét 4 órán át 110—130 °C hőmérsékleten melegítjük. A reakcióelegyet ezután 75 ml éterrel kezeljük, majd szűrjük. A szüredéket vízfürdőn melegítve 18 ml forró ecetsavval kezeljük, melynek során sűrű csapadék keletkezik. A szuszpenzióhoz 100 ml metanolt adunk, és az elegyet hagyjuk lehűlni. A keveréket Szűrjük, a szüredéket metanollal, majd visszafolyatás hőmérsékletén vízzel mossuk. Ezt követően a maradékot szűrjük, a szilárd anyagot fonó etanollal kezeljük, majd szűrjük, végül metanollal és éterrel mossuk. A keletkezett sárgás színű port egy éjszakán át levegőn szárítjuk, mikor is 273-275 °C olvadáspontú (bomlás közben). Elemanalízis: C9Hi 2CI2N3O4P képlet alapján: számított: C =32,95%, H =3,69%, mért: C =32,75%, H =3,67%. 3. példa 4,57 g (0,025 mól) N-foszfono-metil-glicin-metilészter és 12,4 g (0,102 mól) 1 -metil-1 -fenil-hidrazin elegyét 6 órán át 120—145 °C hőmérsékleten melegítjük. , A sötét reakcióterméket 15 ml forró ecetsavval kezeljük vízfürdőn, majd néhány napon át állni hagyjuk. A félig szilárd terméket 100 ml metanollal mossuk és szűrjük. A szilárd anyagot forró vízzel kezeljük két órán át, majd lehűtjük és ismét szűrjük. A barna porként kapott termék az N-foszfono-metil-glicin-(2-metil-2-fenil)-hidrazid. Op.: >200° (karbonizáció közben). Elemanalízis: C10Hi6N3O4P képlet alapján: számított: C =43,96%, H =5,90%, N = 15,38%, mért: C =43,76%, H =5,76%, N = 15,34%. A találmány szerinti készítmények kikelés előtti herbicid hatását melegházi kísérletekben az alábbiak szerint vizsgáltuk: Jó minőségű termőtalajt alján nyílásokkal ellátott alumíniumedényekbe helyeztünk és a talajt úgy döngöltük le, hogy a föld felszíne az edény peremétől 0,95-1,27 cm-re legyen. A föld felszínére meghatározott számú egyilletve kétszikű gyom magot, illetve évelő növények esetén azok vegetatív szaporodási módosulásait helyeztük el. A magokat és szaporodási szerveket ezután talajjal borítottuk és a talajt elegyengettük. Az ily módon előkészített edényeket egyenként vittük be a permetező kamrába, kivéve a kontrolinövényeket tartalmazó csoportot. Az edényeket 1,46 kg/cm2 nyomással működő porlasztóval permetezzük be, 6 ml, a hatóanyagot és 0,4 súlyszázalék ciklohexanon típusú emulgeálószert tartalmazó oldattal vagy szuszpenzíóval. A permetlé olyan mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, hogy annak területegységre felvitt mennyisége az alábbi kiértékelésben megadott legyen. A permedét úgy készítjük, hogy a megfelelő hatóanyag 1 súlyszázalékos törzsoldatából vagy szuszpenziójából vesszük a megfelelő mennyiséget, ahol a törzsoldat oldószere aceton, tetrahidrofurán vagy víz. Az alkalmazott emulgeálószer 35 súlyszázalék butilamin-dodecilbenzol-szulfonát és 65 súlyszázalék faggyúzsírolaj-etilénoxid kb. 1:11 arányú kondenzátum. Az edényeket ezután melegházban homokágyra helyezzük és szükség esetén alulról öntözzük. Két héttel a kezelés után összehasonlítottuk a kezelt és kezeletlen edényekben kikelt minden egyes species számát. 5,6 kg/ha hatóanyagnak megfelelő adagolás esetén a 3. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény 25-50%-os gátlást mutatott pelyhes selyempeije, libatop és kakaslábfű ellen, és 50-75%-os gátlást hajnalkával szemben. A vizsgált készítmény a többi kezelt növény, így mezei bogáncs, szerbtövis, borsos keserűfű, kuruzslófű, Johnson-fű és rozsnok fejlődését nem befolyásolta. Ugyanilyen mennyiségben adagolva az 1. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény a Johnson-fű kikelését teljesen meggátolta, azonban a többi növényre hatástalan volt, míg a 2. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény teljesen hatástalan volt. Ugyanezt a vizsgálatot alkalmaztuk kikelés utáni hatás vizsgálatára, azzal a különbséggel, hogy a vizsgálandó növényeket a kezelés előtt két hétig tartottuk melegházban és a hatóanyagot tartalmazó készítményt a növények felületére vittük fel. A vizsgálatban a 3. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény 11,2 kg/ha dózisnak megfelelően adagolva hatástalan volt. A 2. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény 4,48 kg/ha mennyiségben adagolva 6 növényen 25-50%-os, két növényen 50-75%-os gátlást tapasztaltunk, míg libatop esetén a gátlás teljes volt. A vizsgálatban a -borsos keserűfű nem szerepelt, a rozsnokon hatást nem észleltünk. Ugyanezen készítmény 11,2 kg/ha menynyiségben valamennyi növényre erősebb hatást fejtett ki. Az 1. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítményt használva,, gátló hatás minden esetben legalább azonos, illetve inkább erősebb volt mindkét dózis esetén, mint a 2. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítmény esetén. Itt a borsos keserűfüvet ugyancsak nem vizsgáltuk. Az 1. példa szerinti vegyületet tartalmazó készítményt rwsgáltuk más növényfajokkal szemben is, valamint néhány alacsonyabb dózisban is. Szignifikáns herbicid hatás mutatkozott 1,12 és 0,224 kg/ha adagolás esetén, míg csökkentett aktivitás volt megfigyelhető 0,11 kg/ha dózis mellett. A találmány szerinti készítmények növénynövekedést gátló hatásának bemutatására Pioneer 3567 kukoricanövényeket termesztettünk magról, alumíniumlapon, egy héten keresztül. Ezután minden palánta magasságát megmértük a párta tetejéig. A találmány szerint előállított vegyületekből 1%-os oldatot készítettünk és a törzsoldat (felületaktív szert tartalmazó) 2,0 ml-nyi mennyiségét 0,8 ml acetonnal és ,2,8 ml víz és 0,05% Aerosol OT elegyével kevertük. A kapott oldatot ezután a vizsgálandó növényekre fújtuk különböző dózisoknak megfelelően. Kontrollként hasonlóan ültetett,növesztett és mért, azonban kezeletlen lapot hasz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
