175374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány-keverékek előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175374 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VII. 22. (HE—744) A 23K 1/17 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. VII. 23. (P 26 33 105.5) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980.1. 28. Megjelent: 1981.1. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Hiller Günter vegyész, Erkrath Német Szövetségi Köztársaság Henkel Kommanditgesellschaft auf Aktien, Düsseldorf, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás takarmány-keverékek előállítására 1 Az intenzív állattartásban ma szokásosan használt nagyteljesítményű állattakarmányok számos profilaktikus és/vagy tápláló hatású adalékanyagot tartalmaznak. Többek között az antibiotikumok és az enzimek is közéjük tartoznak. Míg az antibioti- 5 kumok használata már mindenfajta takarmánykeverék esetében elterjedt, az enzimek szélesebb körű alkalmazása még nem ment át a gyakorlatba. A korszerű intenzív állattartásban használt takarmány-keverékekben az összes tápanyag-komponenst 10 oly mértékben optimalizálták, hogy javításuk minden további nélkül már nem tűnik lehetségesnek. Mégis meglepő módon azt találtuk, hogy optimális összetételű nagyteljesítményű takarmányok a tápanyag-hasznosítás és/vagy az általa elérhető súlygya- 15 rapodás tekintetében még javíthatók, ha e takarmányokhoz bizonyos antibiotikumokat adunk proteolitikus (fehérjebontó) enzimekkel együtt. Ezért a találmány tárgya szénhidrátokból, fehér- 20 jékből, zsírokból és adott esetben szokásos adalékanyagokból álló állattakarmány-keverék előállítása, amely 5—20 ppm Virginiamycin antibiotikumot és 0,05—2,5 mTE/g enzimaktivitásnak megfelelő mennyiségű proteolitikus enzimet tartalmaz (az en- 25 zimegység (TE) jelentésének meghatározására a leírás során a későbbiekben visszatérünk). A Virginiamycin antibiotikum a peptolidcsoport tagja. A Streptomyces Virginiáé gomba egy törzsével állítható elő, M típusú (bruttóképlet C2gH35N3 30 2 O7) és S típusú (bruttóképlet C43H49N7Oio) komponensből áll. A megfelelő proteolitikus enzimek mindenekelőtt mikroorganizmusok tenyésztése és a tápfolyadék elkülönítése útján állíthatók elő. A használt eljárások ismertek. Például Bacillus licheniformisból, Bacillus nattából, Bacillus subtilisből és egyebekből származó proteolitikus enzimek használatosak. Különösen előnyösek a savi proteázok, amelyek például az Aspergillus nigerrel vagy a Rhizopus rhizopodiformissal nyerhetők, a 2 528 490 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali iratnak megfelelően. Az ilyen proteázok különösen széles hatásspektrummal rendelkeznek 2,5-6,5 pH között a gyengén savas tartományban. A szokványos takarmány-keverékeket az egyes állatfajták speciális kívánalmainak megfelelően a lehető legkedvezőbben állítják össze. Alapanyagukat mindenekelőtt takarmánykomponensekből, kukoricából vagy hasonlókból származó szénhidrátok képezik. Fehéijeforrásként elsősorban szójadara, halliszt, húsliszt, korpa és hasonlók szolgálnak. Hiányzó aminosavak, például metionin, pótlólag adhatók hozzájuk. A zsírokat növényi vagy állati zsírok vagy hulladékzsírok formájában alkalmazzák. Az állatok csontrendszerének fejlődéséhez sókat, mint dikalcium-foszfátot, kalcium-karbonátot, konyhasót is hozzátesznek. Adott esetben a takarmánykeveréket nyomelemek, vitaminok, ballasztanyagok és hasonlók hozzáadásával egészítik ki. Fermentációval 175374
