175372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kettősfalú műanyagcsövek előállítására, gyűrű-, vagy csavarmenetszerűen bordázott külső fallal

3 174372 4 cső közötti tér nyomása változik és a bordák belsejében nyomáskülönbségek lépnek fel, azaz at­tól függően, hogy mekkora a már előállított cső­­hosszűság és milyen mértékben melegedett fel vagy hűlt le a bordákon belüli levegő, számottevő túl­nyomás, vagy a légkörinél kisebb nyomás léphet fel. A gyűrűszerűén zárt bordák esetében a külső levegő nyomásával való nyomáskiegyenlítés egyálta­lában nem is lehetséges. Sima belső falazatot azért csak akkor érhetünk el, ha az előállítási eljárást úgy vezetjük le, hogy legalább abban a szakaszban, amelyben a belső cső a képlékenyen alakítható állapotból átmegy a szilárd állapotba, a két cső közötti térben azonos nyomás uralkodjék, mint a belső cső belső terében. A találmány alapja az a felismerés, hogy a sima belső falazatot csak akkor érhetjük el — akár légkörnyomású támasztó levegővel, vagy némileg növelt nyomású támasztó levegővel, avagy alakító képességű sűrített levegővel dolgozunk —, ha a két cső közötti térben uralkodó légnyomást és léghő­mérsékletet, valamint a belső cső belső terében uralko­dó légnyomást és léghőmérsékletet egymástól függetle­nül szabályozhatjuk. Az ismert megoldásokban ez azért nem volt lehetséges, mert a levegő csak egyetlen csatornán keresztül került betáplálásra, vagy pedig olyan csatornák léteztek, amelyek kap­csolatot teremtettek a külső légkörrel. A találmány tárgya tehát eljárás kettős falú műanyag csövek előállítására gyűrű-, vagy csavar­­menetszerűen bordázott külső fallal és lényegileg sima belső fallal, amelyben egyetlen munkamenet­tel két gyűrűs fúvókából két koncentrikus (körkö­rös) csövet fröccsentünk, aminek során a külső csövet az első gyűrűs fúvókából való kilépés után körpályán vezetett, osztott, egymást üreges mintává kiegészítő, harántbordázatos szerszámok (kokillák) közé juttatjuk és a harántbordázatba való besimu­­lásra kényszerítjük, a belső csövet pedig a szerszá­mok pályáján belül levő, második fúvókából fröccsentjük, mimellett a két cső közé és a belső cső belső terébe a légkörnyomásnál nagyobb nyo­mású levegőt vezetünk be. A találmány tárgya szerint ennél az eljárásnál a belső cső belső terébe betáplált levegő hőmérsék­lete és nyomása a két cső közötti térbe betáplált levegő , hőmérsékletétől és nyomásától függetlenül szabályozható. Célszerű megoldásként a két cső közötti térbe nagyobb hőmérsékletű levegőt táplá­lunk be, ami mellett előnyös még a két cső jó összehegedése érdekében a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérsékletét legalább olyan maga­san megszabni, mint amekkora a betáplált műanyag lágyulási pontjának a hőmérséklete. A belső cső belső terébe betáplált levegő hőmérséklete célszerű­en alacsonyabb, mint a két cső közötti térbe betáplált levegőé. A továbbiakban még az is elő­nyösnek tűnt, hogy a belső cső belső terébe betáp­lált levegő nyomását nagyobbra szabjuk meg, mint a két cső közötti térbe betáplált levegő nyomását. A két cső közötti térbe betáplált levegő nagyobb nyomása elősegíti a külső cső kialakítását, a maga­sabb hőmérséklet révén pedig elkerüljük, hogy a fröccsentő szerszám vagy a fröccsentő szerszámból kilépő műanyag-áram a levegőbetáplálás következté­ben túl gyorsan lehűljön. A külső és belső cső közötti térben, amint ez a két cső egymással összehegedt, nagyobb nyomású és magasabb hőmér­sékletű levegő van, amelynek nyomása a környezeti hőmérsékletre (szobahőmérsékletre) való lehűlés so­rán légkörnyomásra csökken. Jó eredményeket érünk el tehát akkor, ha a két cső közötti térbe olyan túlnyomással tápláljuk be a levegőt, hogy a külső csőnek a lágyulási pont alá történő lehűlése­kor abban a szakaszban, amelyben a belső cső még képlékenyen alakítható, a két cső közötti térben legalább megközelítőleg azonos nyomás lépjen fel, mint a belső cső belső terének azonos szakaszában. Hogy ez az állapot bekövetkezett-e, az a belső cső alakjáról könnyűszerrel megállapítható, azaz a két cső közé betáplált levegő nyomását úgy szabályoz­zuk, hogy a belső cső sem befelé ne domborodjék ki, sem kifelé ne ívelődjék, ez pedig biztos ismer­tetőjele annak, hogy a két cső közötti térben uralkodó nyomás legalább megközelítőleg azonos a belső cső terében uralkodó nyomással. A találmány tárgya továbbá készülék a talál­mány szerinti eljárás foganatosításához. Míg az összes eddig ismert készülékben csak egy tápcsator­na volt a levegő számára, a találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmas készüléknek a találmány szerinti további megoldásában a belső csövet fröccsentő szerszám tüskéjében furat van a levegőnek a belső cső belső terébe való betáplálásá­hoz és a külső csövet fröccsöntő szerszám tüskéjé­ben furat van a levegőnek a két cső közötti térbe való betáplálásához. Ha a belső cső belső terében a légkömyomástól eltérő nyomásnak kell fellépnie, akkor ezt a teret a külső légtértől' elzárhatóan kell kialakítani. Ennek érdekében a belső cső belső terét egy tüske-hosszabbítással zárhatjuk le, aminek során nem szükséges, hogy a tüske-hosszabbítás a belső teret a külső légtér felé tökéletesen lezáija, hanem elégséges, ha a tüskehosszabbítás és a már előállított cső belső fala közötti rés olyan szűk, hogy nyomáskülönbség lép fel a tüske-hosszabbítás előtti belső tér és a tüske-hosszabbítás utáni belső tér között. A találmány szerinti készülékben a betáplált levegő hőmér.. -Jetének mérésére szolgáló mérőhe­lyek célszerűen a levegőnek a fröccsöntő-berende­zésbe való bevezetési helye előtt vannak. Ezzel szemben előnyösnek bizonyult, ha a nyomás mérő helyei a fröccsentő berendezésen belül vannak. Míg a belső cső belső terébe való levegő betáp­lálása céljára elegendő, ha a fröccsöntő szerszám­nak egy központi furata van, a két cső közötti térbe való levegő bevezetés céljára a külső cső fröccsöntő szerszámának a tüskéjét kétrészesen készítve a levegő betáplálásához gyűrűs furatot hozunk létre. Ha tüske-hosszabbítást alkalmazunk a belső cső belső terének a külső légtértől való elzárá­sára, amely tüske-hosszabbítás egyúttal rászorítja a belső csövet a külső csőre, akkor a két cső közötti térbe a levegőt még a tüske előtt kell betáplálnunk. Ismeretes az a megoldás is, amikor a belső cső fröccsentő fű vékájának a tüskéjén alkalmazott tűs­­ke-hosszabbítást oly módon alakítják ki, hogy » belső csövet ez a tüske-hosszabbító a külső csőre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom