175359. lajstromszámú szabadalom • Légkezelő berendezés

5 175359 6 betétanyag elemeit végtelenített pályán mozgató szállítószalagot tartalmaz. A találmány szerinti légkezelő berendezés továb­bi ismérve lehet, hogy mind a szárítószerkezet házának, mind a hőcserélő szerkezet házának a friss levegőt szállító vezetékkel, valamint az elhasz­nált levegőt szállító vezetékkel való találkozási he­lyei a betételemek számára nedvesség- és/vagy hő­tartalmuk változtatására alkalmas öblítő tereket ké­peznek, és mind a szárítószerkezet két öblítőtere, mind pedig az energiacserélő szerkezet két öblítő­tere gáztömör és ezáltal a vezetékekben szállított közegek keveredését meggátló válaszfallal vannak egymástól elkülönítve. A közegeket szállító vezetékek párhuzamos sza­kaszai pl. megközelítőleg vízszintesek, a szárítószer­kezet betételemeit mozgató szállítószalag, valamint az energiacserélő szerkezet betételemeit mozgató szál­lítószalag pedig megközelítőleg függőleges szállítási irányú páternoszterként van kialakítva. A szárítószerkezet szállítószalagja és/vagy az energiacserélő szerkezet szállítószalagja a betét­elemeket végtelenített pályájuk mentén folyamatos mozgatással járató meghajtó mechanizmussal, vagy más esetben szakaszos mozgatással járató, pl. prog­ramkapcsolóval ellátott meghajtó mechanizmussal van összeköttetésben. A szárítószerkezet házának és/vagy az energia­cserélő szerkezet házának tömítései, valamint adott esetben a szárítószerkezet öblítőtereit és/vagy az energiacserélő szerkezet öblítőtereit egymástól el­különítő válaszfalak tömítései a szakaszos tovább­mozgatások alatt pl. mágnesekkel oldható rugóerő segítségével vannak a tömítendc felületekhez hozzá­szorítva. A betételemek anyaga részben, vagy egészben pl. expandálás segítségével felületnövelt fémlemez és/vagy higroszkópos tulajdonságú lemez és/vagy szorbciós tulajdonságú lemez. A betételemek anya­ga adott esetben szorbciós tulajdonságú granu­látum, pl. plasztilla, gömb vagy bármilyen szabá­lyos vagy szabálytalan alakú szemcsézet. A találmány szerinti berendezés legfőbb előnye, hogy egyetlen klímarendszerként téli- és nyári üzemállapotban egyaránt alkalmas komplex légkeze­lésre, tehát a levegő energiacserélésére, szárítására és nedvesítésére. A téli üzemállapotban pl. a távozó levegő ener­giájának egy részét vissza lehet nyerni azáltal, hogy a távozó levegő a beszívott friss levegő előmelegíté­sére és nedvesítésére lehet fölhasználni. Ezzel szem­ben a nyári üzemállapotban a beszívott levegőt előbb szárítjuk, majd a szárított friss levegőt a nedvesítéssel lehűtött levegővel lehűtjük, és szükség szerint nedvesítjük. Beruházási és üzemeltetési szempontból a gazda­ságosság döntő tényezője, hogy a találmány szerinti légkezelő berendezés hűtőgépet nem igényel, és ennek ellenére gyakorlatilag helyettesíti a hűtő­géppel működő légkondicionáló berendezések lég­kezelő egységeit. A nyári üzemállapotban a mester­séges hűtés azért hagyható el, mert a légkezelő egységből kiáramló levegő energiatartalma számot­tevően kisebb, mint a mindenkori külső- és belső levegő energiatartalma. Téli üzemállapotban ugyan­csak számottevő gazdasági előnyt jelent, hogy a távozó levegő - szükség szerinti - nedvesítésével és/vagy melegítésével a higroszkopikus tulajdonságú betétanyag által létrehozott hőcsere a friss levegő energia tartalmát nagymértékben megnöveli, és ugyanakkor az elhasznált levegő által képviselt energiaveszteséget nagymértékben lecsökkenti, tehát a távozó levegő energiatartalma tekintélyes részben visszanyerhető. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzo­kon az 1. ábra a találmány szerinti légkezelő berendezés légkezelő egységének sémája, a 2. ábra a légkezelő egység egyik részegységének elölnézete, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III jelű egyenes mentén vett hosszmetszet. Az 1. ábrán vázlatos elrendezésben olyan lég­kezelő egységet mutatunk be, amely valamennyi lehetséges részegységgel, tehát 1 szárítószerkezettel, 2 energiacserélő szerkezettel, valamint 3 és 4 ned­vesítő szerkezettel el van látva. Az 5 friss levegőt szállító vezeték, valamint a 6 elhasznált levegőt szállító vezeték egymással párhuzamosan, a jelen példában egymás alatt helyezkedik el. A fölsorolt részegységekkel az 5 és 6 vezetékek oly módon vannak megszakítva hogy az 1 szárító­szerkezeten és 2 energiacserélő szerkezeten az 5 és 6 vezetékek mindegyike áthalad, míg a 3 nedvesítő szerkezeten csak a friss levegőt szállító 5 vezeték, a 4 nedvesítő szerkezeten pedig csak az elhasznált levegőt szállító 6 vezeték halad át. Az 1 szárító szerkezet 8 házában kialakított pátemoszter jellegű 11 szállítószalag végtelenített pályán mozgatja a 7 betételemeket. Teljesen ha­sonló módon a 2 energiacserélő szerkezet 9 házá­ban a 10 betételemeket a 12 szállítószalag moz­gatja. E végtelenített pályákon való mozgatás kö­vetkeztében az 1 szárítószerkezetnek az 5 és 6 vezetékekkel való találkozási helyein kialakuló 15 és 16 csatlakozó terekben csakúgy, mint a 2 energiacserélő szerkezetnek az 5 és 6 vezetékekkel való találkozási helyein kialakuló 25 és 26 csatla­kozó terekben áramló levegő útját egy-egy körül­járási ciklusukban 2—2 alkalommal keresztezik. Annak érdekében, hogy a 15 és 16 csatla­kozótér egymással, illetve a 25 és 26 csatlakozó tér egymással ne tudjon közlekedni, e terek közé a 13, illetve a 14 válaszfalak vannak beépítve. A 7 illetve a 10 betétanyagot mozgató íl és 12 szállí­tószalagok a 13 és 14 válaszfalak mentén, illetve a 8 és 9 házak falához viszonyítva célszerűen olyan „szorosan” vannak vezetve, hogy az azonos rész­egységben levő csatlakozóterek egymástól elkülö­nüljenek. A szerkezet nyári üzemállapotban való műkö­dése során a friss levegőt szállító 5 vezetékben a 17 nyíllal jelölt vezetékszakaszon érkezik az épü­leten kívüli ' külső térből a friss, nedves levegő. Miután ez áthaladt az 1 szárítószerkezeten, a 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom