175354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sz-triazinok, különösen, 2- alkil-amino-4,6-diklór-sz- triazikok, és előnyösen 2,4- di-(alkil-amino)- 6-kló-sz-triazinok előállítására
11 175354 12 (lassú pH-változás, mint az 1. összehasonlító példánál). A lúghozzáadás elkezdése után 20 perc múlva újból 120 ml vizet adunk az elegyhez, a lúghozzáadás utolsó 2,7 órája alatt a reakcióelegyet ismét 30 °C-on tartjuk. Ezután 20 perc alatt 46,4 g 49%-os vizes etilamin-oldatot adunk hozzá, az elegyet 50 °C-ra melegítjük és további 4,7 óra alatt ismét 80 g 25 súly%-os vizes NaOH-oldatot adunk az elegyhez a 7,1-10,4 pH-határok figyelembevételével (lassú pH-változás). Az így kapott 2-fázisú reakcióelegyet (vizes-ketonos, NaCl-tartalmú alsó fázis és xilolos-acetonos, triazintartalmú felső fázis) melegen, további 60 g aceton hozzáadása után választótölcsérben szétválasztjuk. Az alsó, vizes fázist elöntjük, a felső szerves fázist további tisztítás, illetve utókezelés nélkül vákuumban szárazra pároljuk. Ily módon 119,2 g fehér port kapunk, amely az elemzés szerint legalább 99,9 súly% kívánt 2-(l’-ciano-l’-metil-etil-amino>4-etil-amino-6-klór-sz-triazinból áll, amely az elméleti kitermelés 99,0 súlysának felel meg. A termék legfeljebb mintegy 0,5 súly% 2-(l’-ciano-l’-metil-etil-amino)-4-amino-6-klór-sz-triazint tartalmaz és nem tartalmaz acetonban vagy metilékloridban oldhatatlan részt. Triazinok közül a 2-(l’-ciano-l’-metil-etil-amino)- 4,6-diklór-sz-triazin és a 2,4-bisz-(etil-amino)-6-klór-sz-triazin a termékben már nem mutatható ki vékonyrétegkromatográfiával (kimutatási határ: <0,1% az első és <0,5% a második triazin esetében). 4. példa Mechanikus keverővei, visszafolyató hűtővel, hűtőgyűrűvel (—5 °C-os hűtőkeverékkel töltve), üvegelektróddal (pH-mérő: Schott és Gen., Jena, H63, Abi, Thalamid, H-típus, zéruspont = pH 7, Pt-diafragma), csepegtető tölcsérrel és hőmérővel felszerelt 2 literes 5-nyakú lombikba beviszünk 65 súly% technikai toluolból és 35 súly% technikai acetonból (körülbelül 0,2% víztartalom) álló 830 g elegyet. Ehhez az elegyhez keverés közben 5 perc alatt hozzáadunk 92,2 g (0,5 mól) porított cianurkloridot (legalább 99%-os olvadáspont, 145,5— —146 °C). Mialatt a cianurklorid az oldószerben 10 súly%-os oldat képzése közben feloldódik, az elegyet 10 °C-ra lehűtjük. Mihelyt elérjük ezt a hőmérsékletet, elkezdjük a frissen desztillált 98%-os (a maradék víz) alfa-amino-izobutironitril adagolását. összesen 43,8 g 98%-os (0,51 mól) frissen desztillált alfa-amino-izobutironitrilt adagolunk (a maradék 2%-ot víz képezi, cianurklorid/alfa-amino-izobutironitril mólarány = 1:1,02) 20 perc leforgása alatt. Utána azonnal 14 ml desztillált vizet adunk az elegyhez, majd elkezdjük a 25 súly%-os NaOH-oldat hozzácsepegtetését oly módon, hogy 4,7 óra alatt 80 g lúgot adagolunk egyenletes ütemben és közben ügyelünk arra, hogy 4,6-pH-ról, amelyre a reakcióelegyet az NaOH-hozzáadás kezdetén beállítottuk, kiindulva a reakcióelegy pH-ja ne haladja meg a 7,8-as pH-értéket (lassú pH-változás, mint az 1. összehasonlító példánál). A lúghozzáadás elkezdése után 20 perc múlva újból 120 ml vizet adunk az elegyhez, a lúghozzáadás utolsó 2,7 órája alatt a reakcióelegyet ismét 30 °C-on tartjuk. Ezután 20 perc alatt 31,3 g 50%-os vizes metilamin-oldatot adunk hozzá, az elegyet 50 °C-ra melegítjük és további 4,7 óra alatt ismét 80 g 25 súly%-os vizes NaOH-oldatot adunk az elegyhez a 7,1-10,4 pH-határok figyelembevételével (lassú pH-változás). Az így kapott 2-fázisú reakcióelegyet (vizes-acetonos, NaCl-tartalmú alsó fázis és toluolos-acetonos, triazintartalmú felső fázis) melegen, további 60 g aceton hozzáadása után választótölcsérben szétválasztjuk. Az alsó, vizes fázist elöntjük, a felső szerves fázist további tisztítás, illetve utókezelés nélkül vákuumban szárazra pároljuk. Ily módon 113,22g fehér port kapunk, amely az elemzés szerint legalább 99,8 súly% kívánt 2-(l’-ciano-l’-metil-etil-amino)-4-metil-amino-6-klór-sz-triazint tartalmaz, amely az elméleti kitermelés 99,7%-ának felel meg. 5. példa Mechanikus keverővei, visszafolyató hűtővel, hűtőgyűrűvel (-5 °C-os hűtőkeverékkel töltve), üvegelektróddal (pH-mérő: Schott és Gen., Jena, H63, Abl. Thalamid, H-típus, zéruspont = pH 7, Pt-diafragma), csepegtető tölcsérrel és hőmérővel felszerelt 2 literes 5-nyakú lombikba beviszünk 65 súly% technikai toluolból és 35 súly% technikai acetonból (körülbelül 0,2% víztartalom) álló 830 g elegyet. Ehhez az elegyhez keverés közben 5 perc alatt hozzáadunk 92,2 g (0,5 mól) porított cianurkloridot (legalább 99%-os olvadáspont 145,5- —146 °C). Mialatt a cianurklorid az oldószerben 10 súly%-os oldat képzése közben feloldódik, az elegyet 10°C-ra lehűtjük. Mihelyt elérjük ezt a hőmérsékletet, elkezdjük a frissen desztillált 98%-os (a maradék víz) alfa-amino-izobutironitril adagolását. összesen 43,8 g 98%-os (0,51 mól) frissen desztillált alfa-amino-izobutironitrilt adagolunk (a maradékot víz képezi) (cianurklorid/alfa-amino-izobutironitril mólarány = 1, : 1,02) 20 perc leforgása alatt. Utána azonnal 14 ml desztillált vizet adunk az elegyhez, majd elkezdjük a 25 súly%-os NaOH- oldat hozzácsepegtetését oly módon, hogy 4,7 óra alatt 80 g lúgot adagolunk egyenletes ütemben és közben ügyelünk arra, hogy 4,6-pH-ról, amelyre a reakcióelegyet az NaOH-hozzáadás kezdetén beállítottuk, kiindulva a reakcióelegy pH-ja ne haladja meg a 7,8-as pH-értéket (lassú pH-változás, mint az 1. összehasonlító példánál). A lúghozzáadás elkezdése után 20 perc múlva újból 120 ml vizet adunk az elegyhez, a lúghozzáadás utolsó 2,7 órája alatt a reakcióelegyet ismét 30 °C-on tartjuk. Ezután 20 perc alatt 59,7 g 50%-os vizes izopropilamin-oldatot adunk hozzá, az elegyet 50 °C-ra melegítjük és további 4,7 óra alatt ismét 80 g 25 súly%-os vizes NaOHoldatot adunk az elegyhez a 7,1—10,4 pH-határok figyelembevételével (lassú pH-változás). Az így kapott 2-fázisú reakcióelegyet (vizes-acetonos, NaCl-tartalmú alsó fázis és toluolos-acetonos, triazintartalmú felső fázis) melegen, további 60 g aceton hozzáadása után választótölcsérben szétválasztjuk. Az alsó, vizes fázist elöntjük, a felső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
