175347. lajstromszámú szabadalom • Készülék fluid közeg-áram több részárammá történő szétválasztására
3 175347 4 Előnyös továbbá az olyan kiviteli alak, ahol az oldalsó, csonkakúppalást alakú rész alkotójának a hossztengellyel bezárt szöge — azaz a csonkakúp félkúpszöge — 4° és 12° között van. Ezáltal a készülék belsejében a csavarvonal alakú közeg-áram annyira felgyorsul, hogy az örvénylések és holt terek csökkennek vagy megszűnnek. Ennek a jellemzőnek köszönhetően egyrészt elkerüljük a por lerakódását, másrészt biztosítjuk, hogy a közegáramok porkoncentrációja a kamra különböző kivezetéseiben azonos legyen. Végül előnyös az olyan kiviteli alak, ahol az oldalsó csonkakúppalást alakú rész, amelynek keresztmetszete az áramlás irányában csökken, belül lapátokkal van ellátva, amelyek egy-egy elcsavart terelőfelületet alkotnak, annak érdekében, hogy a közeg-áram csavarvonal alakú mozgása erőteljesebbé váljék. A vezetőlapátok együttesen a kamra hossztengelye körül forgás-szimmetrikusan helyezkednek el. Amint az elmondottakból látható, a találmány egyik legnagyobb előnye, hogy a fő-közegáramot egyetlen kamrába vezetjük be, az ott csavarvonal alakú mozgásba jön, felgyorsul, így az áram lelassulásának veszélye és a szuszpenzióban levő porból lerakódások képződésének a veszélye kiküszöbölődött. A fő közeg-áram több kilépő vezetékbe történő elosztása az egyenletes elosztás törvényszerűsége alapján következik be. A találmány további előnye, hogy helyigénye kicsi, továbbá, hogy a kamra belsejében kialakított bevonat kopása, elhasználódása könnyen ellenőrizhető. A találmány szerinti készülék szükség esetén kettő, vagy több, kengyelekkel összekapcsolt részegységekből is felépíthető, ezeknek azonban minden körülmények között egy és ugyanazon kamrát kell alkotniok. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok ^ ján ismertetjük részletesen, amelyek - nem korlátozó jelleggel — a találmány előnyös, példaképpel kiviteli alakját mutatják be. E kiviteli alaknál egy fő közegáramot, amely szuszpendált mészport tartalmazó tiszta oxigénből áll, öt egyenlő részárammá választunk szét, úgy, hogy minden normál-köbméter oxigénben arányosan 2 kg pornak kell lennie, miközben az oxigén nyomása az elosztókészülék bemeneténél 10 bar. A rajzokon az I. ábra a találmány szerinti készüléket hosszmetszetben mutatja, a rajzon az öt kivezetés közül csak három látható, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B’ vonal mentén vett metszet, a 3. ál ra az 1. ábrán bejelölt C—C’- vonal mentén vett metszet. Amint az 1. ábrán látható, az 1 bevezetésen át érkező fő közegáram ferdén, oldalról, excentrikus módon áramlik be az elosztót alkotó 2 kamrába (lásd a 2. ábrát is), amely forgás-szimmetrikusan van kiképezve a 3 hossztengely körül. Ennek a 2 kamrának a fala 4 bevonattal van ellátva, amely kopásálló anyagból készül. A 2 kamra a 3 hossztengelye mentén a közegáramlás irányát tekintve egymás után következő alábbi részekből áll: a) 6 záródugóval lezárt nyílással rendelkező 5 gömbsüveg alakú részből, amely az elosztókészülék felső, bevezetés felőli fenékrészét alkotja. A 6 záródugó tengelyében a mozgatható és cserélhető 7 kopásmérő csap van elhelyezve, b) csökkenő keresztmetszetű 8 csonkakúppalást alakú részből, amelynek alkotója a 3 hossztengellyel 7°-os szöget zár be (a félkúpszög értéke). c) 9 zárófelületből, amely az 1. ábrán csak kismértékben, a 3. ábrán azonban jól látható. Ez a 9 zárófelület tartalmazza az öt 10 kivezetést (ezek közül az 1. ábrán csak három látható, viszont a 3. ábrán mindegyik fel van tüntetve és elosztásuk is jól látható). A 10 kivezetések adott esetben konvergens-divergens szakasszal rendelkeznek, de egyszerűen csak divergensek is lehetnek, a folyadékok mechanikájában jól ismerhető módon, miáltal az elosztó minden 10 kivezetésénél további sebességnövekedés érhető el. Ez a kialakítás azonban a találmánynak nem elengedhetetlen ismérve. A 2. ábrán látható, hogy az 1 bevezetés 11 tengelye nem találkozik a 2 kamra 3 hossztengelyével, amely a 2. ábrán csak egy pontnak látszik, mivel a rajz síkjára merőleges. A 2 kamrába oldalról, ferdén és excentrikusán belépő 1 bevezetés ilyen elrendezése a kamrafalak által kifejtett reakcióerőknek köszönhetően a bevezetett közeget csavarvonal alakú mozgásba hozza. A csavarvonal alakú mozgásba hozott közeg-áram elemi szálai a 2 kamra belsejében felgyorsulnak, mivel a 8 csonkakúp palást alakú rész keresztmetszete csökken. A 3. ábra mutatja a 9 zárófelületen elhelyezkedő öt 10 kivezetést. Ezek közül az egyik centrálisán, a másik négy a 3 hossztengelyen kívül, ehhez képest ferdén helyezkedik el, miközben valamennyi merőleges a 9 zárófelületre és a 3 hossztengely körül forgás-szimmetrikusan helyezkedik el. A 3. ábra a 9 zárófelület fémből készült részét szemlélteti. Ez a rész - csakúgy, mint az egész 2 kamra — belül kopásálló anyaggal van bevonva (a 4 bevonatot hivatkozási számmal jelöltük meg az 1. ábrán, a 4 bevonatot azonban a 3. ábrán nem tüntettük fel.) Figyelembe véve ennek a bevonatnak a vastagságát, az öt 10 kivezetés öt kilépőnyílása igen közel van egymáshoz a 2 kamra 9 zárófelületének belső oldalán, és a közöttük levő holt terek, illetve zónák csak olyan korlátozott mértékűek, hogy azokat a 3. ábrán nem is lehetett láthatóvá tenni. A 3. ábrán a 10a centrális 10 kivezetést és a 10b—10e oldalsó ferde 10 kivezetéseket külön hivatkozási számokkal jelöltük. Az utóbbiak tengelyei merőlegesek a 9 zárófelületre. Az ismertetett kiviteli példa esetében minden 10 kivezetés a kopásálló bevonatban és fémből készült részben levő meghatározott átmérőjű 12 első részt tartalmaz, majd csak a fémből készült részben nagyobb átmérőjű 13 második része van, amelynek átmérője a táplálandó (elosztó-)cső átmérőjének felel meg. A forgásfelületként kiképzett, kifelé domború 9 zárófelület konkáv oldalával a 2 kamra belseje felé van fordítva. A főáramnak a 2 kamra belsejében létrejött csavarvonal alakú mozgása a főáramot az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
