175338. lajstromszámú szabadalom • Vastartalmú kompozició növényekhez

7 175338 8 nafélék (például rizs, kukorica és köles), gumós és ehető gyökerű növények (például cukorrépa), olajos növények (például szójabab, földimogyoró, olíva és napraforgó), gyümölcsök (például őszibarack, körte, alma, sárgabarack, szilva, cseresznye, meggy, citrusfé­lék, szőlő, földimogyoró, dió, egres, ribiszke, eper, feddi szeder, fekete áfonya, ananász és avokádó), főze­lékfélék (például fejes saláta, lóbab, borsó, paradi­csom és dinnye), díszcserjék (például rózsa, eukalip­tusz, szilfafélék, szivarfa, mimóza, gyöngyvessző, tűztövis, boróka, fagyai, hibiszkusz, orgona, horten­zia), cserjék (például szarkaláb, kankalin, bazsarózsa, mák, oroszlánszáj, nőszirom, csillagfürt), cserepes- és nyári virágok (például muskátli, tölcsérke, gardénia, calceolaria, krizantém, kamélia, begónia) és füvek (gyepfű). A találmány szerint alkalmazható ferrocén-szárma­­zékokat előnyösen kompozíciók alakjában használjuk növények vassal való ellátására. A ferrocén-származékokat oldat, emulzió, szusz­penzió, por, paszta vagy granulátum alakban formáz­zuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például a ható­anyagot hígítószerrel, így folyékony oldószerrel, nyo­más alatt álló cseppfolyós gázzal és/vagy vivőanyaggal, adott esetben felületaktív-szer és emulgeálószer és/vagy diszpergálószer, és/vagy habképzőszer jelenlé­tébe* elkeverjük. Ha hígítószerként vizet alkalma­zunk, akkor a szerves oldószer oldásközvetítőként fejti ki hatását. Folyékony oldószerként főként a következők jönnek számításba: aromások, így xilol, toluol, benzol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromá­sok vagy klórozott aromás szénhidrogének, így klór­benzolok, klóretilének, vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, pél­dául ás vány olaj frakció, alkoholok, így butanol, vagy glikol, valamint ezek éter- és észter-származékai, keto­nok, így aceton, metiletilketon, metilizobutilketon vagy dklohexanon, erősen poláros oldószerek, így dimetilformamid vagy dimetilszulfoxid, valamint víz. A cseppfolyósított gáz alakú hígítószerek vagy vivő­anyagok olyan folyadékok, melyek környezeti hő­mérsékleten és atmoszferikus nyomáson gáz alakúak, ilyenek például az aeroszol hajtógázok, például di­­klórdifluormetán vagy triklórfluormetán. A szilárd vi­vőanyagok természetes kőzetlisztek, így kaolin, tim­föld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomföld, szintetikus kőzetlisztek, így nagy­­diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok. Az emulgeálószer nem-ionos vagy anionos, így pdi­­oxietilén-zsírsavészter, polioxietilén-zsírsav-éter, pél­dául alkilaril-poliglikol-éter, alkilszulfonátok, alkü­­szulfátok, arilszulfonátok vagy fehérjehidrolizátu­­mok. A diszpergálószer például lignin, szulfitszenny­­lúg vagy metücellulóz. A ferrocén-származékok a növényeknek vasmikro­­tápanyaggal való ellátásánál alkalmazott kompozí­ciókban egyéb műtrágyát vagy peszticid hatóanyagot is tartalmazhatnak. A kompozíciók hatóanyagtartalma 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5 és 90 súly% között ingadozik. A hatóanyag-kompozíció, illetve a kompozícióból előállított felhasználásra kész termékek így oldatok, emulziók, hab, szuszpenzió, por, paszta vagy granulá­tum alakban alkalmazhatók. Az alkalmazás a mező­­gazdaságban és kertészetben szokásos módszerekkel 4 történhet, ennek megfelelően a hatóanyagot közvetle­nül a talajba öntözéssel, permetezéssel, beszórással, beporzással, szétszórással bedolgozzuk. Speciális keze­lési módként felsoroljuk a növények gyökerének ke­zelését, a levélkezelést, a növénytövekbe történő in­jektálást és a kéregbe való adagolást. A növényi gyö­kerek kezelésénél a műtrágyát a kultúrnövény szubsztrátummal elkeverjük vagy azt a talajba közvet­lenül bevisszük. Lehetséges azonban a műtrágya-kom­pozíciót trágyázószerszámmal fúrólyukon vagy göd­rön keresztül a mélyebb gyökérrészekhez beiktatni. A levél kezelése úgy történik, hogy a növényeket a kompozícióval bepermetezzük, vagy a növényeket, illetve a növényi részeket a kompozíció oldatába be­mártjuk. A növények szárába történő injektálásnál a kompozíciót fúrt lyukon keresztül a fa vagy ágtövek­be közvetlenül bevezetjük. A kéregkezelést úgy végez­zük, hogy a lehántolt, kéregtől mentesített fát a kom­pozíció oldatával bepermetezzük vagy a tápanyaggal kezelt papír, textil vagy habanyag csíkokat a fatörzsre vagy ágakra — adott esetben a kéregréteg részbeni vagy teljes eltávolítása után a kezelési zónába - ráfek­tetünk. A ferrocén-származékok ULV-eljárással (Ultra- Low-Volume) való alkalmazása is lehetséges. Az ionos csoportot tartalmazó ferrocén-származékok ioncseré­lőkre is adszorbeálhatók és ebben az alakban kompo­zícióként alkalmazhatók. A találmány szerinti ferrocén-származékokból al­kalmazott mennyiség tág határok között ingadozhat. Lényegesen függ a talaj fajtájától és a mindenkori növény tápanyagigényétől. Az adag nagysága 0,1 és 100 kg/ha, előnyösen 1 és 50 kg/ha. A találmány szerint alkalmazott ferrocén-szárma­zékok jó hatékonysága növények tápanyagaként a következő példákból is nyilvánvalóvá válik: A. példa Vashiány-betegség leküzdése növénygyökér-felve­­vőképességi kísérlettel Kísérleti növény: Chrysanthemum indicum (Yellow Delaware fajta) Tenyész-szubsztrátum: 10:1 térfogatarányú pelyhes polisztirolhab (Styromull) és káliumalginát keveréke A fenti összetételű tenyészszubsztrátumon kísérleti növényeket termesztünk, emellett a trágyázást és az öntözést úgy végezzük, hogy hetente kétszer Hoag­­land és Amon szerint előállított ásványi vashiány-táp­­oldatot (Circular 347, College of Agriculture, Univer­sity of California, Berkeley, 1950) adunk hozzá. Az így nevelt, teljesen klorózisos kísérleti növényeket 5 leveles stádiumban a fenti összetételű másik tenyész­­szubsztrátumra átültetjük, ehhez azonban mindenkor a kívánt mennyiségben vas-műtrágyát keverünk hoz­zá. A kísérleti növények további termesztése során a trágyázást és öntözést ugyanúgy végezzük, mint a termesztés első stádiumában. Az értékelést akkor végezzük, amikor a kereskedel­mi forgalomban levő vízoldható, vasműtrágyával opti­mális dózisban kezelt növényeken átlagosan 5 levél újraképződött. Az újonnan képződött levelek számát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom