175337. lajstromszámú szabadalom • Ülepítő tartály túlfolyó körcsatorna
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175337 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY B Bejelentés napja: 1977. IX. 27. (AU-384) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 21/00 Közzététel napja: 1980-1.28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Bóna József, Máhig László, Márton Mihály, Alumíniumipari Tervező és Steiner János oki. gépészmérnökök, Budapest Kutató Intézet, Budapest Ülepítő tartály túlfolyó körcsatoma 1 A találmány tárgya ülepítő tartály túlfolyó körcsatoma. A zagyok folyamatos derítésére általában hengeres ülepítő tartályt használnak. Egy ilyen ülepítő tartály felső részén körös-körül túlfolyó körcsatoma van. Az ülepítő tartály feneke kúpos, vagy ellenkúpos. Közvetlenül a fenék felett iszapterelő lapátok vannak, amelyeket egy függőleges, lassan forgó tengely működtet. A zagyot felül, a tengely közelében egyenletes térfogatsebességgel táplálják az ülepítő tartályba. A zagyban lebegő iszap lassan a fenék felé süllyed és besűrűsödik. A besűrűsödött iszapot az iszapterelő lapátok az iszapelvezető nyílások felé terelik. A derített folyadék - amit az üzemi gyakorlatban túlfolyásnak neveznek -, a túlfolyó körcsatomába ömlik, ahonnan azt folyamatosan elvezetik. Az ülepítő tartályban levő zagy felső részén álakul ki az úgynevezett tiszta-zóna. Üzemeltetés során a tiszta-zóna magasságának csökkentésére törekednek, mert így megnő az iszap által elfoglalt térfogat, tehát az iszap tartózkodási ideje, aminek eredményeként nagyobb koncentrációjú iszap vehető el az ülepítő tartályból. A tiszta-zóna magassága függ az ülepítő tartály geometriai adataitól, a lebegő szemcsék süllyedési sebességétől és a betáplált, illetve elvett anyag térfogatsebességétől. Az ismert ülepítő berendezéseknél a túlfolyó körcsatoma, megfelelő lejtéssel az elvételi hely(ek)felé,az ülepítő tartály belső palástjára van felerősítve. Hogy a túlfolyó körcsatoma peremén jól érzékelhető folyadékvastagság keletkezzen, a túlfo- 175337 2 lyás véges darabszámú túlfolyó ponton át kerül a túlfolyó körcsatomába. Egy túlfolyó pontot vizsgálva megállapítható, hogy a hozzáfolyó folyadék azonos sebességgel áramló részecskéi egy szívó negyedgömb 5 felületén fogainak helyet. Maximálisan annyi túlfolyó pontot lehet tehát a túlfolyó csatorna kerülete mentén kiképezni, hogy a szívó negyedgömbök összeéijenek. Meghatározva azt a határszemcseméretet, amely a túlfolyásban még megengedett, valamint e 10 határszemcse ülepedési sebességét, a szükséges tisztazóna magassága számítható. A szívó negyedgömbök sugara az így adódó tiszta-zóna magasságnál kisebb kell hogy legyen. A túlfolyó pontok száma — azonos tiszta-zóna tar- 15 tása mellett - közel megkétszerezhető, ha a túlfolyó körcsatomát nem az ülepítő tartály kerületén helyezzük el, hanem annál beljebb, legalább olyan távolságra a tartály falától, mint amennyi a tiszta-zóna magassága, és úgy, hogy az így elrendezett túlfolyó körcsator- 20 na mindkét - külső és belső - túlfolyó peremén legyenek túlfolyó pontok. Tovább növelhető a túlfolyó pontok száma oly módon, hogy meghagyva a hagyományos túlfolyó körcsatomát, attól kétszeres tiszta-zóna magasságnyi távolságra helyezzük el a bel- 25 ső körcsatoma külső túlfolyó peremét és mind a hagyományos túlfolyó körcsatoma túlfolyó peremén, mind a belső körcsatoma külső és belső túlfolyó peremén képezünk ki túlfolyó pontokat. fly módon elvileg további túlfolyó körcsatomák is elrendezhetők 30 mindig kisebb átmérővel, ügyelve arra, hogy két-két
