175326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzturbinás berendezés biztonsági vezérlésére

3 ï75326 4 megfelelő jelet összehasonlítjuk az elzárószervet beállító jellel, és a két jel meghatározott mérté­kű eltérése esetén az elzárószervet záró és a vá­kuumszelepet részben nyitó biztonsági szervet indítunk, majd egy előre meghatározott vá­kuumérték elérése után az áramlási mennyiség egy meghatározott értéke felett a vákuumszele­pet teljesen nyitjuk és a turbina lapátozását vé­dő szervet aktivizálunk, az áramlási érték meg­határozott értéke alatt pedig zárjuk a vákuum­­szelepet. A találmány előnye elsősorban abban nyilvá­nul meg, hogy a kiegészítőleg elért biztonság vi­szonylag csekély ráfordítással biztosítható, és a már kivitelezett berendezéseknél kis módosítás­sal alkalmazható. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fo­­ganatosítási módjánál az áramlási mennyiséget a legalább egy turbinán levő nyomáskülönbség mérése útján mérjük. Célszerű továbbá, ha a biztonsági szerv indí­tását 0,2—0,5 mp késleltetéssel végezzük, a vá­kuumszelep teljes nyitását, illetve zárását pedig a biztonsági szerv indítása után 1—5 mp késlel­tetéssel végezzük. Előnyösen a turbina lapátozását védő szerv aktivizálásánál a lapátozás veszélyeztetett részé­re hűtővizet juttatunk. A találmány másrészt berendezés gőzturbinás berendezés biztonsági vezérlésére, amely gőztur­binás berendezésben a turbina előtt legalább egy elzárószerv és a turbina után legalább egy vá­kuumszelep van elhelyezve, amely elzárószerv és vákuumszelep szabályozó- és biztonsági szervvel van vezérelve. A berendezést az jellemzi, hogy az elzárószerv után az áramlási mennyiséget mé­rő jeladó van elhelyezve, a jeladó kimenete lo­gikai egység egyik bemenetére van csatlakoztat­va, amely logikai egység legalább egy másik be­menetére az elzárószerv vezérlő jelvezetéke van csatlakoztatva, és a logikai egység egyik kime­nete a szabályozó- és biztonsági szerv indító be­menetéhez, másik kimenete pedig a vákuumsze­lep működtető szervéhez van csatlakoztatva. A találmányt a továbbiakban rajz alapján is­mertetjük részletesebben, amely rajzon a talál­mány szerinti berendezés kiviteli alakja van vázlatosan ábrázolva. Az ábrázolt gőzerőműben egy többházas nagy­turbina van. A találmány szempontjából lényeg­telen berendezés részek, mint például a tápszi­vattyú, az előmelőgítő lánc és hasonlók el van­nak hagyva. A munkaközeg (vízgőz, kondenzá­­tum) áramlási iránya, valamint a villamos jelek közvetítési iránya, amelyeket a jobb áttekinthe­tőség miatt szaggatott vonallal ábrázoltunk, nyi­lakkal vannak jelölve. Az 51 gőztermelőből az 1 gőzvezeték a nagy­nyomású gőzt sorban elhelyezett 2 és 3 elzáró­szerveken át vezeti a nagynyomású 4 turbiná­hoz. Az elzárószervek kivitele és elhelyezése, va­lamint száma és sorban egymás után következő­­sége a találmány szempontjából nem lényeges; az egyszerűség kedvéért a választott példában a 2 elzárószerv egy gyorselzáró szelep, a 3 elzáró­szerv pedig egy szabályozó szelep. A gőz a nagynyomású 4 turbinában expandál, és innen az 5 hőcserélőbe áramlik. Az 5 hőcseré­lő ismert módon be lehet építve közbenső túl­hevítőként a gőztermelőbe. Telített gőzzel üze­melő atomerőműnél azonban egyedül vízlevá­lasztóként vagy vízleválasztóként és gőzzel fű­tött közbenső túlhevítőként is szerepelhet. A vá­lasztott példában csak az lényeges, hogy az 5 hő­cserélő tároló kapacitása olyan nagy, hogy a túl­­fordulatszám elkerülésére a gőzvezetékben a kis­nyomású 6 turbina előtt legalább egy 7 elzáró­szerv, például szelep, és esetenként egy második 8 elzárószerv, például kisnyomású elzáró szelep van beépítve. Az elzárószervek kivitele, vala­mint száma és elhelyezése a találmány szempont­jából szintén lényegtelen. A 6 turbinából a már expandált gőz a 10 kon­denzátorba áramlik. A 24 szivattyú a keletkező kondenzátumot a nem ábrázolt előmelegítő lánc­ban levő tápszivattyúhoz juttatja és innen visz­­sza az 51 gőztermelőbe. A 11 szabályozó- és biz­tonsági szerv állítja elő a szabályozó és bizton­sági vezérlő jeleket. A 12 jelvezetékben a 2 el­zárószerv 13 működtető szervét, a 14 jelveze­téken a 3 elzárószerv 15 működtető szervét, a 16 jelvezetéken a 7 elzárószerv 17 működtető szer­vét és a 18 jelvezetéken a 8 elzárószerv 19 mű­ködtető szervét vezérli. A 13, 15, 17 és 19 mű­ködtető szervek célszerűen szervorendszerek. A berendezés el van látva továbbá egy vagy több 20 vákuumszeleppel, amelyet szintén a 11 szabályozó- és biztonsági szerv vezérel a 21 jel­vezetéken át a 22 működtető szerv útján. A 11 szabályozó- és biztonsági szerv, valamint a 12, 14, 16, 18 és 21 jelvezetékek és a hozzájuk kapcsolódó 13, 15, 17, 19 és 22 működtető szervek sokféle kialakításúak lehetnek, felhasználhatók hidraulikus vagy pneumatikus vagy villamos rendszerek. A találmány szempontjából csak az lényeges, hogy a 13, 15, 17, 19 és 22 működtető szervek a 12,14,16,18, ill. 21 jelvezetéken érkező jelnek megfelelő egyértelmű állást biztosítanak a 2, 3, 7 és 8 elzárószerveknek, ill. a 20 vákuum­­szelepnek. A találmány szerint az eddig leírt és önmagá­ban ismert gőzturbinás biztonsági- és szabályozó rendszert a következő elemekkel egészítjük ki. A 25 jeladó a nagynyomású 4 turbina belépő és kilépő oldalához van csatlakoztatva. Ez a 25 jel­adó ellenőrzi a nagynyomású lapátozás nyomás­­különbségét, és a 26 jelvezetéken csatlakozik a 27 logikai egységhez. A 27 logikai egységhez ezen kívül a 2 és 3 elzárószervek állítójelét vezető 12 és 14 jelvezetékek vannak csatlakoztatva. A 27 logikai egységből két jel megy kifelé: az első 28 jelvezeték a 11 szabályozó- és biztonsági szerv­hez van vezetve, és az utóbbi számára indító pa­rancsot továbbít, a második 29 jelvezeték a 30 VAGY-kapuhoz megy, amelynek kimenő 31 jel­vezetéke 32 jelkiválasztó tagon keresztül a 20 vá­kuumszelep 22 működtető szervére van csatla­koztatva. A találmány értelmében a 32 jelkivá­lasztó taghoz van ezen kívül a már említett 21 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom