175320. lajstromszámú szabadalom • Kőtartó szerkezet szuperfiniselő berendezésekhez, különösen gördülőcsapágygyűrűk gördülőfelületeinek megmunkálásához
3 175320 4 van biztosítva, hanem a szuperfiniselő kő játékmentes kiemelése is, úgyhogy a gördülőfelületek káros nyomok keletkezése nélkül automatikusan szuperfiniselhetők. A találmány hármas felismerésen alapszik. Egyrészt felismertük, hogy a rezgető főorsó játékmentes ágyazását a szokásos mechanikus csapágyazásokkal nem biztosíthatjuk. Ezért hagyományos csapágyazás helyett hidrosztatikus csapágyazást alkalmazunk, ahol a hidrosztatikus nyomás fenntartása a játékmentes csapágyazást eleve biztosítja. Másrészt felismertük, hogy az ismert megoldásoknál a kiemeléssel járó elkerülhetetlen nyomáskiesést ellensúlyozhatjuk, ha nemcsak az előtoláshoz, hanem a kiemeléshez is pneumatikus vagy hidraulikus nyomás alatt álló dugattyút alkalmazunk, amely az előtoló dugattyúval ellenütemben dolgozik, úgyhogy a szuperfiniselő kő az előtolás és kiemelés átváltása alatt is nyomás alatt marad, tehát a kiemelés a gördülőfelületen nem hagyhat nyomot. Végül felismertük, hogy a két dugattyú együttes alkalmazásával járó tartós nyomás állandó értéke, vagyis a nyomásingadozások kiküszöbölése hatásosan akkor biztosítható, ha a dugattyúkat terhelő nyomást a tápnyomást a kapcsolóvezeték nyomásától (a kapcsoló nyomástól) függetlenítjük, mert akkor a kapcsoló nyomás nem hat viszsza a tápnyomásra. Fentieknek megfelelően szuperfiniselő berendezésekhez való olyan kőtartó szerkezetből indulunk ki, amelynek önmagában ismert módon rezgető egységhez csatlakoztatható rezgető főorsója, ezzel lengetett kőtartó karja, a kőtartó kart erőzárlat útján munkahelyzetbe előtoló munkahengere és az előtoló munkahenger dugattyújának vezérlő élével vezérelt kapcsoló vezetéke van. Találmányunk lényege, hogy a kőtartó kart a munkahelyzettel ellentétes értelemben menesztő kiemelő munkahengert is alkalmazunk, a kiemelő munkahenger dugattyújának vezérlő élével a kapcsoló vezetéket vezéreljük, az előtoló munkahenger dugattyúja és a kiemelő munkahenger dugattyúja közé a két dugattyút ellenütemű működésre kényszerítő szerkezetet iktatunk, a munkahengerek munkatereit a kapcsoló vezetéktől elkülönített egy-egy tápvezetékhez csatlakoztatjuk, a rezgető főorsót pedig hidrosztatikusán ágyazzuk. A munkahengerek páros, de egymással ellentétes ütemű alkalmazása biztosítja, hogy az előtolás és a kiemelés egymástól függetlenül, de egymás előfeszítő hatása mellett játszódhatnak le. A kiemelést a második dugattyú veszi el, de ez egyben azt jelenti, hogy a szuperfiniselő kő mindig nyomás alatt van. Ez karöltve a hidrosztatikus csapágyazással biztosítja, hogy sem a szerkezetben esetleg fellépő holt játékok, vagy kotyogások, sem az átváltással járó nyomásingadozások sem profilhibát, sem felületi hibát nem okozhatnak. A találmány értelmében célszerű, ha a két munkahenger közös hengertesttel van kiképezve, mert ez könnyen belátható gyártástechnológiai előnyökön kívül könnyű kezelhetőséget és kis helyszükségletet is biztosít. További előnye a közös hengertestnek, hogy a két dugattyút ellenütemű működésre kényszerítő szerkezet viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Alkalmazhatunk például a közös hengertestben a rezgető főorsóra harántirányban ágyazott csapot és a csap körül lengethető hibát, amelyben a csaptól kétoldalt a dugattyúkkal érintkező ütközők vannak rögzítve. Az ütközők hosszirányban elállítható csavarok is lehetnek, amelyeknek beállításával az előtolási véghelyzet, valamint a kiemelésnél elfoglalt véghelyzet egyszerűen szabályozható. Ugyancsak a közös hengertestből származó előny, hogy a kapcsoló vezeték a közös hengertestben kialakított furat lehet, amely a rezgető főorsónak kapcsoló nyomásforráshoz csatlakoztatható átmenő furatában torkollik. Ez nagyban elősegíti a szerkezet lengésmentességét. A megmunkálással járó nagy rezgési frekvenciák miatt ugyanis a szerkezet önlengései megbízhatóan csak akkor küszöbölhetők ki, ha nincsenek excentrikus súlypontú lengő tömegek. A munkahengerek tápnyomását továbbító vezetékek ugyancsak kialakíthatók a rezgető főorsóban. Ez esetben a munkahengerek a rezgető főorsó egy-egy előtoló furatához, illetőleg kiemelő furatához csatlakoznak. Ez biztosítja a kapcsoló vezeték jó elkülönítését a tápvezetékektől, amelyek — mint említettük — a kapcsoló nyomásforrástól különböző tápnyomásforrástól kapnak nyomóközeget. Végül a dugattyúk kettős alkalmazása egyszerűen lehetővé teszi a kőtartó kar helyzetének kijelzését. Ehhez — mint látni fogjuk — mindöszsze arra van szükség, hogy az előtoló furat és a kiemelő furat közül legalább az egyik nyomásvezérlésű kapcsolóval legyen társítva. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti kőtartó szerkezet példakénti kiviteli alakjának függőleges hosszmetszetét tüntettük föl. Mint a rajzon látható, rezgető 1 főorsó hidrosztatikus 2 csapágyakban van ágyazva. 3 hivatkozási számmal hengertestet jelöltünk, amelyben kapcsoló 3’ furattól kétoldalt egy-egy 4 és 5 dugattyú van ágyazva. A 3 hengertest a 4 dugattyúval előtoló 3, 4 munkahengert, az 5 dugattyúval kiemelő 3,5 munkahengert alkot. A 3 hengertesten U-keresztmetszetű 6 himba van ágyazva, amelyből kőtartó 7 kar áll ki. Ebben szuperfiniselő 8 kő van rögzítve, annak 9 munkadarabbal (görd.ülőcsapágygyűrű gördülőfelületével) érintkezik. A 6 himbában a 4, illetőleg 5 dugattyúval érintkező egy-egy ütköző van elrendezve, amelyek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 6 himbával menetesen kapcsolódó egy-egy 10, illetőleg 11 csavarból állnak. A 10 és 11 csavarokat hosszirányú helyzetükben 10’ és 11’ anyák rögzítik. A 6 himba a 3 hengertesten 12 forgócsap útján van ágyazva, amely a rezgető 1 főorsó 15’ középvonalára harántirányú helyzetet foglal el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
