175316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szulfátnál alacsonyabb oxidációs fokú kénvegyületeket tartalmazó oldatok elektrokémiai oxidálására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175316 Nemzetközi osztályozás: t|sP Bejelentés napja: 1977. V. 20. (VE—833) C 07 B 3/00 B 01 K 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. XII. 28. .... HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók : dr. Káldi Pál, oki. vegyészmérnök, 15%, dr. Országh Imre, oki. vegyészmérnök, 20%, Mészáros Pál, oki. vegyészmérnök, 24%, Veszprém, dr. de Jonge János oki, vegyészmérnök, 8%, Hőgyészi János, oki. vegyészmérnök, 8%, Pálffy Géza, üzemmérnök, 10%, Veszprém, Kovács Zoárd, oki. vegyészmérönk, 15%, Peremarton Szabadalmas : Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém, 50%, Peremartoni Vegyipari Vállalat, Peremarton, 50% Eljárás és berendezés szulfátnál alacsonyabb oxidációs fokú kénvegyületeket tartalmazó oldatok elektrokémiai oxidálására 1 2 A találmány szulfátnál alacsonyabb oxidációs fokú, kénvegyületeket tartalmazó oldatok elektrokémiai úton történő oxidálására alkalmas eljárásra és berendezésre vonatkozik. A vegyiparban számos helyen keletkeznek olyan oldatok, amelyek az említett kénvegyületek valamelyikét vagy azok különböző arányú elegyét tartalmazzák. Ezek a kénvegyületek redukáló hatásúak és így az élő szervezetekre károsak, sőt mérgezőek, ezért a természetes vizekbe nem engedhetők el. Ilyen úgynevezett ipari vizek vagy anyalúgok, koncentrációjuktól függően, regenerálás után kristálykiválasztásra felhasználhatókká tehetők és ezzel a technológia gazdaságossága javítható, valamint hulladékmentessége növekedik. E redukáló kénvegyületeket tartalmazó ipari vizek vagy anyalúgok nagy mennyiségű oldott sótartalmuk miatt nem minősülnek szennyvíznek, gazdaságossági, valamint környezetvédelmi szempontok figyelembevételével egyaránt indokolt a kezelésük, azaz a kénvegyületek semleges szulfátokká történő oxidálása. Az előzőekben felsorolt kénvegyületek szulfáttá való oxidálására több elvi lehetőség létezik, de ezek gyakorlati megvalósítása még levegővel, katalitikus úton történő oxidációval is költséges. A kénvegyületek erős oxidáló szerekkel, így elemi klórral, brómmal és hasonló anyagokkal oxidálhatok, de áz oxidáció technológiai megvaló-175316 sítása bonyolult és az oxidálószerek alkalmazásánál szigorú rendszabályokat kell követni. Az említett kénvegyületeket tartalmazó oldatok oxidáló szerekkel való oxidáción kívül elekt- 5 rokémiai úton is oxidálhatok. Szennyvizek elektrokémiai oxidálására több közlemény jelent meg [Pini, G. Chemie Technik 4, 7. sz. 257—260. oldal (1975) és a 65 049/75 számú japán szabadalom]. Az irodalmi közlemények azonban csak szerves 10 anyagok oxidálására vonatkoznak, amelyek oxigénigénye sokkal kisebb a kéntartalmú vegyületek szulfátokká történő oxidálásához szükséges oxigénmennyiségnél. 15 A találmány — ahogy említettük — szulfátnál alacsonyabb oxidációs fokú kénvegyületeket tartalmazó oldatok oxidálására vonatkozik. E vegyületek szulfáttá alakítását erre a célra kialakított elektródokkal felszerelt egyenáramú cel- 20 Iában anódikus oxidációval végezzük. Az átalakítás során e vegyületek csapadék kiválása nélkül szulfátokká oxidálhatók. A kezelendő ipari vizek elsősorban a ditionit előállításánál keletkező anyalúgok, amelyek a 25 kénvegyületek mellett nagy mennyiségű, a ditionit kisózására használt, nátrium-kloridot is tartalmaznak. Ezek az anyalúgok 40—60 g/liter koncentrációban tartalmaznak redukáló kénvegyületeket, nátriumklorid tartalmuk pedig 250 g 30 körül van literenként. Az oldat nátrium-klórid
