175312. lajstromszámú szabadalom • Közművezetékek elrendezése, lakó- és ipartelepeken

3 175312 4 ami az építési idő elhúzódásával és a költségek növekedésével jár együtt. A találmány célja a közmű telepítés gazdasá­gosabb végrehajtása mind az építési munkálatok előkészítésének, mind azok kivitelezésének fázi­sában, az építési idők csökkentése, a földalatti terek jobb kihasználása, valamint a ráfordítások egyidejű csökkentése mellett a műszaki bizton­ság növelése. A találmány feladata, hogy a közművezetékek elrendezését lakó- és ipartelepeken oly módon tegye lehetővé, hogy a készülő épületek alapjai a közművezetékek elhelyezéséhez ki legyenek használva, a munkaárkok és külön műtárgyak, például aknák készítése az épületeken kívül mi­nimálisra legyen csökkentve, és hogy az épület közvetlen csatlakoztatása biztosítva legyen a köz­művezetékekhez. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy a tisztavíz-, szennyvíz-, táv­fűtés-, kis- és nagyfeszültségű áramszolgáltatás és távközlés kábeleit és vezetékeit az épület alap­testének tartományába vízszintesen vezetjük be, amely alaptestet valamely épület egy vagy több teherviselő eleme alkothatja. A közművezetékek magában az alaptestben és/vagy csatornákban és/vagy alaptest-megszakításokban lehetnek el­rendezve és/vagy be lehetnek betonozva. A nagy- és kisfeszültségű vezetékeket és távközlési veze­tékeket védőcsövekben helyezzük el. A csator­nákban a szennyvízvezetékekhez vizsgálóaknák vannak előirányozva. A csatornák kibővített ré­szekkel is rendelkeznek, amelyek a nagy- és kis­feszültségű kábelek, távközlési kábelek és tisz­tavízvezeték csatlakozótereiként szolgálnak, és amelyek a közművek műszaki berendezéseit tar­talmazó, önmagában ismert térrel működési kap­csolatban vannak. A nagy- és kisfeszültségű, va­lamint a távközlési kábelekhez a védőcsövek a csatornák kiszélesített helyein történő csatlakoz­tatás céljából meg vannak szakítva. A tisztavíz­vezeték és szennyvízvezeték csatlakoztatásai az alaptestek szintje fölé vannak kivezetve. A csa­tornák vagy alaptest-megszakítások ki vannak betonozva vagy töltőanyaggal vannak kitöltve és/vagy fedőlapokkal vannak letakarva. Az alaptest homlok-, illetve hosszoldalaiból ki­vezetett közművezetékek egy közvetlenül csat­lakozó alaptestbe ugyanilyen módon vannak be­vezetve, vagy az alaptesten kívül, önmagában is­mert módon vannak elrendezve. A találmány segítségével a mély- és magas­­építési munkák időbeni sorrendjét sokkal racio­nálisabban lehet megválasztani, mint az eddigi módszerekkel. A termelés előkészítésének fázi­sait, valamint a mély- és magasépítési munkák kivitelezését áttekinthetőbben lehet rendezni. Az építés szabadsága biztosítva van, a szervezés lé­nyegesen leegyszerűsödik. Ezenkívül a leágazó vezetékek elágazása és a vezetékpályáknak az alaptesten történő keresztülvezetése az anyag­­szükségletet lényegesen csökkenti, kisebb meny­­nyiségű földmunkát tesz szükségessé, és a ténye­zők eredményeként az előállítási költségek ösz­­szességükben csökkennek. A hasznos pincetér maximálisan kihasználható, az épülettömbön kí­vüli földalatti tér nincs nagymértékben igény­be véve. Az egész építés lefolyása szempontjából továb­bi előnyt jelent, hogy az ellenőrző aknák, illetve csatlakozóterek az építmény alaptestjeiben van­nak elrendezve, és ezáltal az egyébként szüksé­ges biztonságtechnikai intézkedések, valamint a későbbi aknaszabályozások elmaradnak. A mű­szaki biztonság megnövekszik, a károk, utólagos munkák, valamint a balesetek elkerülhetők. A termelés előkészítése és az épületek előállítása lakótelepeken és ipari létesítményekben összes­ségében gazdaságosabbá válik és az időszükség­let csökken. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek annak néhány ki­viteli példáját tartalmazák. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan mutatja a nyomvonal­­vezetést több épülettömbön keresztül; a 2. ábra az ellenőrzőaknák és csatlakozóterek elrendezését mutatja az alaptestben ; a 3. ábra egy alaptesten át vett függőleges met­szetet mutat ; a 4—10. ábrák az 1—3. ábrák szerinti megol­dások további változatai. Amint az 1. ábra mutatja, 1 és 1’ alaptestek vannak egymásután sorban elrendezve, mimel­­lett az 1’ alaptest az 1 alaptestekhez viszonyítva eltoltan helyezkedik el. A lakótelephez tartozó közművezeték-rendszer 5 tisztavíz-vezetéket, 6 szennyvízvezetéket, 7 távfűtési vezetéket, nagy- és kisfeszültségű kábeleket, valamint távközlési kábeleket tartalmaz. A nyomvonal úgy van meghatározva, hogy az épülettömb 1; 1’ alaptestjein hosszanti irányban vezet keresztül. Az 5 vízvezeték, a 6 szennyvíz­­vezeték és a 7 távfűtési vezeték működőképesen van az 1 ; 1’ alaptestekben lefektetve, míg a nagy- és kisfeszültségű, valamint távközlési kábelek­hez 8; 9 védőcsövek kerültek beépítésre. A 2. ábra szerint az 1 ; 1’ alaptestekben a 6 szennyvíz­­vezetékhez 13 ellenőrzőaknák vannak beépítve, a nagy- és kisfeszültségű kábelekhez pedig 10; 11 csatlakozóterek vannak előirányozva, amelyek­ben a 8 ; 9 védőcsövek meg vannak szakítva. Ezen túlmenően az 5 tiszta víz-vezetékhez 12 csatla­kozótér van kialakítva, amely mérőórák és más műszerek befogadására szolgál. Az épülettöm­bökön kívül valamennyi vezeték önmagában is­mert eljárásokkal és technológiákkal van vezet­ve. A 15 tágulási hézagok tartományában, illet­ve az oromfal-oldali be- és kilépési helyeken az 5; 6; 7 vezetékek, illetve 8; 9 védőcsövek körül (nem ábrázolt) nagyobb átmérőjű köpenycsövek, illetve csatornák vagy hasonlók vannak elren­dezve, illetve kialakítva, amelyekben a külön­féle épületsüllyedések felvehetők. A 14 hidrán­­sok csatlakoztatásához az 5 tisztavízvezeték U alakban meg van hajlítva, és az 1 alaptest hosszanti oldalain az egyik alaptestből ki van vezetve és egy szomszédos 1 alaptestbe be van vezetve. A 13 ellenőrzőaknák távközei az általában ér­vényes előírásokhoz igazodnak úgy, hogy egy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom