175310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több kisérőhang-jel átvitelére TV-jel útján kódmodulációval

3 175310 4 A rajzokon az 1. ábra a mintavetelezos. a 2. ábra példa a kísérőhang jeleinek átvitelére a sorkioltási intervallumban, és a 3. ábra a sörkioltó impulzus részletesen. A SECAM rendszerben kódolt képjel segítségével az aktív jelzónákban a szinkronizáló jel és a modu­lált színvivő átvitele történik meg. A kísérőhang csatorna szükséges kapacitását a teljes kódolt és a szinkronimpulzusokat tartalmazó képjel és a kép­­tartalom változása határozza meg, miközben lehet­séges a vevőoldalon ennek a jelnek egy szabvány jellé történő viszonylag egyszerű transzformálása. A kísérőhang csatorna kapacitását a teljesen kódolt jel következő transzformációs módjai biztosítják: a) a szinkronizáló jelet úgy visszük át, hogy a szinkronizáló impulzusok homlokoldala egy negatív szinkronimpulzus segítségével van továbbítva, továb­bá a szűkített szinkronimpulzus homlokoldala idő­ben egybeesik a szabványos jel szinkronimpulzusá­nak homlokoldalával. Ennek az impulzusnak a szintje egyenlő a szabványjel „S” szinkronimpulzu­sának szintjével. Az „S” szinkronimpulzus hátolda­lának helyzete egy kétbites kód segítségével kerül átvitelre és három alapállapotra vonatkozó informá­ciót tartalmaz: 1. a szinkronimpulzus hátoldala a kiegyenlítő­impulzus hátoldala, 2. A szinkronimpulzus hátoldala a sorszinkron­­impulzus hátoldala, 3. a szinkronimpulzus hátoldala a vertikális szinkronimpulzus sortartalmának hátoldala. b) a modulálatlan színvívő átvitelének időtarta­ma a sorkioltási intervallumban rövidebb. A kísérőhangot impulzuskódmodulációval visszük át, amelyet a sorkioltási intervallumokban alkal­mazunk. A mintavételezést úgy szinkronizáljuk az egyes csatornákban, hogy az lehetővé teszi az egyes kísérőhangok átvitelét anélkül, hogy passzív intervallumok keletkeznének az egyes mintavételek között. A mintavett hangjeleket a lineáris és nem lineá­ris korrekciós áramkörökön történő áthaladás után olyan impulzuscsoportokká kódoljuk, hogy azok pillanatnyi szintje meghatározott módon kódolt bi­náris szám segítségévei vihető át. A hangcsatorna spektrumának maximális átvitt frekvenciáját a mintavétel frekvenciája korlátozza. Abban az esetben, ha egy televízió sor Th időtar­tama alatt csak egyetlen mintavételt hajtunk végre, a maximális frekvenciára a következő összefüggés érvényes: ahol Th = 64/isec, és ^max — 7,8 kHz. A frekvenciasáv kétszeres kiszélesedése Th/2 pe­riódusban történő mintavételezéssel érhető el, ahol a mintavevő jel szintjének egy „t” pillanatban megfelelő információt és a mintavevő jel szintjének egy t+TH/2 pillanatban megfelelő információt egy­más után egyetlen sorkioltási intervallumban visszük át. A Th/2 periódussal történő mintavételezést az 1. ábrán tüntettük fel. Az ai hangjelet Fvz frekvenciájú mintavevő impulzusokkal tapogatjuk le. A páratlan számú 1, 3, 5,... mintavételek időben TH/2 periódussal késleltetve vannak, úgy, hogy az aj hangjel az 1-2, 3-4,. .. stb. impulzus­párok folyamán 1/TH frekvenciával kerül átvitelre. Ezeket a hangjeleket impulzuskód modulált jellé alakítjuk át, amelyet A1; A2, A3 ... kódokkal viszünk át. A vevőoldalon a kódmodulációt 1’, 2’, 3’,... szintmodulációvá alakítjuk át, amelyek meg­felelnek az 1, 2, 3,... mintavett jelek szintjének és időbeli sorrendjének. A 2’, 4’, 6’. .. páros szintmodult jelek késleltetésével olyan szint- és idősorrendet érünk el, amely megfelel az ai hang­jel szint- és idősorrendjének. A szintmoduláció alapján a vevőoldalon végrehajtható a jel helyreállí­tása. Az átvitel minőségével szemben támasztott köve­telmények növekedése az átviteli csatorna kapacitá­sának növekedésével kapcsolatos, a kódmoduláció során alkalmazott bitek száma meghatározza a jel/kvantálási zaj viszonyt, továbbá egy soridő fo­lyamán alkalmazott mintavételek száma az átvitt jel sávszélességét határozza meg. A kísérőhang átviteli minőségével és az átvitt kísérőhangok maximális számával szemben támasz­tott követelmények ellentmondását a találmány szerinti megoldás teljes mértékben kiküszöböli. A találmány szerint ugyanis a hangcsatornákat egy főcsatornára és segédcsatornákra osztjuk fel. Főcsa­tornán olyan csatornát értünk, amely a kísérőhang­jelet teljes, azaz körülbelül 13 kHz-es sávszélesség­gel viszi át. A segédcsatornák azok a további kísérőhang csatornák, amelyek a kísérőhangjelet korlátozott, azaz körülbelül 6,5 kHz-es sávszélesség­gel viszik át. Az átviteli sávszélességet csak zenei műsorok közvetítésekor használjuk ki teljesen, a segédcsator­nák sávszélessége viszont teljesen elengedő a beszéd spektrumának átvitelére. A csatornák ezen felosztá­sának megfelelően a közvetített programokat a következőképpen osztjuk fel: a) olyan programok, amelyek átviteléhez jó mi­nőségű átviteli csatorna szükséges. Ezeknél a prog­ramoknál azok jellegéből következően más nyelve­ken történő közvetítés nem szükséges. Ebben az esetben az átvitelre csak az alapcsatornát használ­juk fel, és a segédcsatornákon csak a főcsatornán közvetített aktív jel átvitelére vonatkozó informáci­ót tartalmazó jelet visszük át. b) olyan programok, például hírek, sportközvetí­tések, stb., amelyek nem követelnek jó minőségű átviteli csatornát, különböző nyelvű magyarázatok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom