175300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reagálatlan monomerek eltávolítására vinilklorid-polimereket tartalmazó vizes diszperziókból

5 175300 6 szükséges fajlagos gőzfelhasználás is fokozódik, ami rontja a művelet gazdaságosságát. A perforált lemezek nyílásainak átmérője 3—50 mm lehet. A 3 mm-nél kisebb átmérőjű nyí­lások könnyen eltömődhetnek szilárd szemcsékkel, ami üzemzavarokhoz vezethet, abban az esetben viszont, ha a nyílások átmérője 50 mm-nél na­gyobb, nem tartható fenn elég intenzív érintkezés a lefelé áramló szuszpenzió és a fölfelé áramló gőz között, aminek következtében csökken a monomer­eltávolítás mértéke. A találmány szerinti eljárás végrehajtására alkal­mas rácstányéros kolonnák a széles körben alkal­mazott, hagyományos desztillációs kolonnákhoz ha­sonló tervezésűek, a találmány szerinti eljárásban azonban a hagyományostól eltérő tervezésű perfo­rált lemezeket tartalmazó kolonnákat használunk fel. A hagyományos rácstányéros kolonnák perfo­rált lemezeit (vagy a lemezek nyílásait) rendszerint bukógát veszi körül annak érdekében, hogy a desz­­t'lláció során meghatározott mennyiségű folyadék mindig a tányéron maradjon. A találmány értelmé­ben előnyösen bukógát nélküli perforált lemezeket használunk fel. E módosítás oka az, hogy a desztil­lációs műveletekben szabadon áramló folyadékokat kezelnek, a találmány szerinti eljárás pedig szusz­penziók kezelésére vonatkozik. Bukógáttal felszerelt perforált lemezek alkalmazása esetén nem szabá­lyozható megfelelő mértékben a szuszpenzió tartóz­kodási ideje az egyes tányérokon, a tartózkodási idő nem hozható összhangba a szuszpenzió beada­­golási sebességének változásaival, továbbá a szusz­penzió egyenetlenül halad végig az oszlopon, ami­nek következtében a szilárd anyag kiválik a vizes közegből. További hátrányt jelent, hogy bukógáttal felszerelt perforált lemezek alkalmazása esetén a szilárd anyag fokozott mértékben tapad a kolonna felületeire. Gazdaságossági hátrányként említhetjük végül, hogy a bukógáttal felszerelt perforált leme­zeket tartalmazó kolonnák gyártási-tervezési költ­ségei lényegesen meghaladják a bukógát nélküli perforált lemezeket tartalmazó kolonnákéit. A szuszpenzió tartózkodási idejét az egyes leme­zeken úgy szabályozzuk, hogy biztonságosan kikü­szöbölhessük a PVC túlhevülés okozta elszíneződé­sét. Ha a kezelést 120°C-on végezzük, a tartóz­kodási idő átlagban legföljebb 5 perc lehet, míg alacsonyabb hőmérsékleten végzett kezelés esetén hosszabb tartózkodási időket is alkalmazhatunk. A bukógát nélküli perforált lemezeket célsze­rűen úgy méretezzük, hogy az egyes lemezek széle és a kolonna belső fala között kis rés maradjon. A szabad résen folyamatosan áramlik lefelé a szusz­penzió, és eközben lemossa a kolonna falaira ta­padt szilárd anyagot. A rés szélessége 10 mm vagy annál kisebb érték, előnyösen 1—5 mm lehet. A rácstányéros kolonna tányérszámát a lehető legnagyobb értékre kell beállítanunk ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb monomereltávolítást bizto­sítsuk. A gyakorlatban jól alkalmazhatók a legalább 3 tányért, célszerűen 3—50 tányért tartalriiazó rács­tányéros kolonnák. A tányérszám további növelése gyakorlati előnyökkel már nem jár, azonban túlzot­tan növeli a kolonna gyártási költségeit. Az opti­mális tányérszámot több tényező, így a PVC-vég­termék típusa, a kezelendő rendaaer jellege át a műveleti hőmérséklet figyelembevételével határoz­zuk meg. Az egyes tányérokat célszerűen egymástól 30—80 cm távolságban helyezzük el. Ha a tányérok egymástól mért távolsága a fenti maximális érték­nél nagyobb, túlzottan növekednek a kolonna gyár­tási és üzemeltetési költségei, míg ha a tányérok egymástól mért távolsága kisebb a fenti minimáli* értéknél, túlárasztás léphet fel, ami megnehezíti a kolonna üzembentartását. Miként már korábban közöltük, a kolonnában uralkodó hőmérsékletet előnyösen 60 °C és 120 °C közötti, célszerűen 80 °C és 110 °C közötti érték­re állítjuk be, nincs szükség azonban arra, hogy a kolonna teljes hosszában pontosan azonos hőmér­sékletet tartsunk fenn. A kolonna fejhőmérséklete 20 °C-al is eltérhet a kolonna fenékhőmérsék­letétől. Korábban már közöltük, hogy a kolonnában uralkodó nyomást az adott hőmérséklethez tartozó telített gőznyomás 1,0— 1,5-szörösének megfelelő értékre állítjuk be. A fentiek figyelembevételével ez azt jelenti, hogy a kolonna alja és teteje között nyomásesés észlelhető. Ha a kolonnában atmoszfe­rikusnál kisebb nyomást kell fenntartanunk, a ko­lonna tetején távozó, az eltávolított monomert is tartalmazó gőzt megfelelő eszközökkel, például fú­vóventillátorral fú va tjük le. A rácstányéros kolonna alján bevezetett vízgőz egyidejűleg három feladatot tölt be. A kolonnában a kívánt hőmérsékletet a megfelelő hőmérsékletre felhevített gőz alkalmazásával állítjuk be. A kolon­nában a perforált lemezek nyílásain keresztül le­felé áramló szuszpenzió és a perforált lemezek nyílásain keresztül fölfelé áramlő gőz nagymértékű ellenáramú érintkezése következtében igen hatá­sosan űzzük ki a szuszpenzióból a reagálatlan vinil­­klorid monomereket. Harmadik szerepkörében a gőz a szuszpenzióból kiűzött vinilklorid monomerek hordozóközegeként szolgál. Nyilvánvaló, hogy a ko­lonnába behívatott gőz hőmérsékletét és mennyi­ségét úgy kell megválasztanunk, hogy a gőz opti­málisan fejtse ki a fenti funkciókat. Adott esetben a kolonnában uralkodó hőmérséklet pontosabb sza­bályozása érdekében a kolonnát külső fűtőelemek­kel, például forró víz- vagy gőzfűtéses köpennyel láthatjuk el. Egy előnyös kialakítás szerint a kolonna tetejé­hez vagy felső részéhez ködszeparátor-ciklont il­lesztünk. A kolonnába alul behívatott és a kolonna teteje felé a bevezetett szuszpenzióval ellenáramban áramlő gőzt, amely a kolonna tetején a kiűzött monomerrel együtt távozik, ebben az esetben hő­cserélő közegként hasznosítjuk. E célból a gőat ködszeparátorba vezetjük, ahol örvényáramban érintkezésbe hozzuk a tartályból a kolonna tetejére vezetett szuszpenzióval. A folyékony és a gázhal­mazállapotú közeget egyenáramban érintkeztetjük egymással. E művelet során a szuszpenzió előmele­gítésén kívül a gőzárammal elsodort szilárd részecs­kék leválasztását, valamint a kolonnában fellépő habzás és kifröccsenés csökkentését is biztosíthat­juk. Ez az elrendezés a hőenergia-megtakarításból származó gazdasági előnyökön kívül azzal a további 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom