175296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víznem lévő gyanták oldhatatlanná tételére

3 175296 4 40%, ha a vizet 3 napon át 70 °C hőmérsékleten tartottuk, 40%, ha a vizet 3 percen át 160 °C hőmérsékleten tartottuk, 60%, ha a vizet 3 percen át 180 °C hőmérsékleten tartottuk, 95%, ha a vizet 3 percen át 240 °C hőmérsékleten tartottuk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük. Az 1. ábra diagram, amelyen az oldhatatlanságot biztosító kezelés teljesítményének és a hőmérsék­letnek, illetőleg a kezelés idejének összefüggése látható. A 2. ábra oly részlet példakénti kiviteli alak­jának metszete, amely lehetővé teszi víz találmány szerinti kezelését fűtéssel és nyomás alkalmazásával. A 3. ábrán folytonos üzemű vízkezelő beren­dezés példakénti kiviteli alakjának metszete látható. Az 1. ábrán a kezelés eredményét a kezelés hőmérsékletének és időtartamának függvényében százalékban tüntettük föl. Préselt rostlemezeket gyártó nagyüzemekben a kezelendő víz mennyisége óránként 50 m3 is lehet. Ha tehát el akarjuk kerülni jelentős méretű kezelő berendezések létesítését, kutatással meg kell álla­pítanunk a legrövidebb kezelési időket, vagyis fen­tiek értelmében 100 °C fölötti hőmérsékleteken kell dolgoznunk. Ennek következtében a kezelést zárt térben túlnyomáson olyan hőmérsékleten kell foganatosítanunk, amely a víznek a zárt térben uralkodó nyomáshoz tartozó fonáspontjánál körül­belül 5 °C-szal magasabb, úgyhogy a víz a kezelés során folyékony állapotban marad. Az üyen meg­oldás előnye az is, hogy kis energiaigénnyel kell számolnunk, amely a veszteségektől eltekintve a víz hőmérsékletének növeléséhez szükséges. Megállapítottuk, hogy ha a kezeléshez szükséges hőt a kezelendő víz tömegéből származtatjuk és a zárt tér falát a kezelés alatt olyan hőmérsékleten tartjuk, amely kisebb a kezelt víz hőmérsékleténél, a falon nincs lerakódás és az oldhatatlanná vált ragasztószer szuszpendált alakban a vízben marad. Evégből a vizet például forró közegekkel, neveze­tesen túlhevített vízgőzzel, vagy merülő égő gázai­val, vagy akár az energiát a víztömegre korlátozó hőforrással, például villamos ívvel melegítjük. Az eljárást igen széles üzemelési határok között foganatosíthatjuk. így például az abszolút nyomá­sok értéke 6—40 bar, a hőmérséklettartomány 160—240°C, a kezelés ideje pedig 3—10 perc lehet. A következőkben felsorolt feltételek mind az energiaköltségeket, mind a berendezés karbantartási költségeit illetően jó megoldást biztosítanak, — hőmérséklet: 200 °C, — nyomás: 16 abszolút bar, — időtartam: 5 perc, — hozam: 70-80%. Az ilyen kezelést akár folytonos üzemben, akár szakaszos üzemben foganatosíthatjuk. A 2. ábrán az említett kezelés foganatosítására való szakaszos üzemű berendezést tüntettük föl. A kezelendő vizet gépesített 67 tolózáron át 68 kam­rába vezetjük. A bevezetett víz vagy adag mennyi­sége a kamra kapacitásának 70—80 százalékát teszi ki. A fűtőközeg, például gőz, célszerűen túlhevített gőz, 69 injektoron át lép a kamrába, amelynek kiömlő nyílása a folyadékszint alatt van. A beve­zetett gőz mennyiségét 71 szabályozóval vezérelt gépesített 70 szeleppel szabályozzuk. A kezelés a következőképpen folyik le: A 68 kamrában a kezelendő vízből álló adag atmoszférikus nyomáson van jelen. A 71 szabályzót a kívánt kezelési nyomásra, például 16 abszolút barra állítjuk be. A 70 szelep nyílik és a gőz a 69 injektoron át beáramolva keveredik a kezelendő vízzel és kon­­dcnzálódás közben átadja jelentős latens hőjét. A 68 kamrában uralkodó hőmérséklet és nyomás mindaddig emelkedik, amíg körülbelül 200 °C, ille­tőleg 36 abszolút bar értéket el nem ér. Ekkor a gőzbeömlés megszakad. A 69 injektor úgy volt beállítva, hogy ez a hőmérséklet- és nyomásnövekedés 1 percnél rövidebb idő alatt, gyorsan menjen végbe. A vizet 2—4 percig 200 °C hőmérsékleten és 16 abszolút bar nyomáson tartjuk. A kezelési idő végén 72 szivattyú a 68 kamra kettősfalú 74 köpenyén át 73 tartályból újabb vízadagot szállít. Mialatt a kezelendő víz, amelynek hőmérséklete beömléskor körülbelül 40 °C, a ket­tősfalú 74 köpenyen átáramlik, a 68 kamrában megindítja a kezelt víz folyamatos üzemű hűtését. A kettősfalú 74 köpeny úgy van méretezve, hogy a kezelendő víz körülbelül 80 °C hőmérsékleten érkezik a 73 tartályba. További kettősfalú 75 köpenyben járulékos hű­tőközeg kering és befejezi a 68 kamrában levő kezelt víz hűtését. A hűtés befejezettnek tekin­tendő, amikor a kezelt víz hőmérséklete 100°C-nál kisebb. Célszerűen 40—50 °C hőmérsékletre hűl le. Ebben az időpontban a gépesített 76 tolózár foko­zatosan nyílik és ezzel a 68 kamrában uralkodó nyomást fokozatosan megszünteti. A kezelt víz 51 leválasztó egységbe áramlik. Ehelyett azonban flokuláló, dekantáló vagy cent­rifugáló berendezést is alkalmazhatunk, amelyben a kezelés következtében oldhatatlanná vált ragasztó­szer kiválik a kezelt vízből. A szűrt víz 52 kádba folyik, a kiszűrt hulla­dékok pedig 57 szállítószalagon távoznak. Amikor a 68 kamra üres, zárjuk a 76 tolózárt és nyitjuk a 67 tolózárt, amely a 73 tartályban levő előmelegített kezelendő vizet a nehézségi erő hatása alatt a 68 kamrába engedi. A berendezést lefúvó 67a szelep egészíti ki. Uj tisztítási ciklus veheti kezdetét. A 3. ábrán folyamatos kezelő eljárás foganato­sítására való berendezés példakénti kiviteli alakja látható. 77 szivattyú a kezelendő vizet a kezelési nyo­máson 78 keverő egységbe áramoltatja, amelybe benyúlik 79 injektor. Ezen fűtőközeg, nevezetesen vízgőz érkezik. Ez a vízgőz elkeveredik a kezelendő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom