175279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gerinces állatok táplálására alkalmas takarmányok előállítására
7 175279 8 tésben. Számos előnye közül elsősorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy elkerülhető általa d állatok túletetése, ami egyrészt takarmány-megtakarítást tesz lehetővé, másrészt biológiai szempontból kedvező az állatok számára. Az így táplált hízósertések 5 jobb minőségű vágottárut adnak, az így takarmányozott kocák életteljesítménye megnő. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 10 1. példa Kihasználási kísérleteket végeztünk 2 x 3 db azo- 15 nos korú, súlyú és ivarú sertéssel a kihasználási (emésztési) együtthatók változásának kimutatására. Az egyedi ketrecekben tartott sertések napi takarmányozása elkülönített és szigorúan fejadagos volt. A bélsár és a vizelet felfogása és szedése szétvá- 20 lasztva történt. A kísérlethez szükséges alaptakarmányhoz ellenáramú fekvőhengeres koncentrátum-keverő berendezésben a hígításos elv alapján elkészítettük egy 25 olyan koncentrátumot, amely 3,3 kg premixet, ásványi anyagot és takarmánykiegészítőket, valamint állati fehéijehordozóként 3,8 kg hallisztet, növényi fehéijehordozóként pedig 11,8 kg extrahált szójalisztet és 8 kg I. osztályú lucernalisztet tartalmazott. A felsorolt komponenseket 8 percig kevertük a keverőberendezésben. Ez alatt az idő alatt homogén keveréket kaptunk. Az így kapott 26,9 kg koncentrátumhoz hozzáadtunk gazdasági abraktakarmányként 36 kg kukoricadarát, 22 kg búzadarát és 15,2 kg ősziárpadarát. A keveréket STK típusú tápkeverő berendezésben homogenizáltuk. Az így kapott takarmányt használtuk a kontroll kísérletekben. A fentiek szerint előállított szokásos sertéstáphoz 20% szárított répaszeletet, 0,1% celluláz enzimet és 0,14% pektináz enzimet (a Phylaxia cég által gyártott enzimeket) kevertük. A répaszeletet utólag kevertük hozzá a fentiek szerint előállított táphoz, és az STK típusú berendezésben homogenizáltuk. A celluláz és pektináz enzimet viszont oly módon adtuk a készítményhez, hogy már a koncentrátum fent részletezett előállítása közben hozzákevertük a többi komponenshez. A kísérlet eredményeit az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat Megnevezés Tápláló anyagtartalom ny. fehérje ny. rost Kihasználási (emésztési) együtthatók ny. fehérje ny. rost % Alaptakarmány 18,37 4,57 72,60 37,80 Alaptak. 80% ♦ Sz. répaszelet 20% 16,53 6,80 72,15 62,86 Alaptak. 80% + Sz. répaszelet 20% celluláz enzim 0,1% 16,53 6,80 81,82 66,45 Alaptak. 80% + Sz. répaszelet 20% + pektináz e. 0,14% 16,53 6,80 78,61 63,60 Alaptak. 80% + Sz. répaszelet 20% + celluláz e. 0,1% + pektináz e. 0,14% 16,53 6,80 80,07 72,93 A kísérlet adatai azt mutatják, hogy az alaptakarmánynak szárított répaszelettel történt kiegészítése csökkentette a nyersfehérje-tartalmat és - ha igen kis mértékben is - a fehérje emészthetőségét, míg a megnövekedett nyersrosttartalom következtében emelkedett a megemésztett rost mennyisége. Celluláz enzim-kiegészítés hatására a répaszeletes alaptakarmány fehérjének emésztése nagymértékben (13,4 relatív %), a rostjának emésztése kismértékben (6,0%) nagyobb lett. Pektináz enzim hatására az emészthetőség növekedése kisebb mérvűvé vált (a fehérje esetében 9,0%-os, a rost esetében 1,2%-os). A celluláz és a pektináz enzim együttes alkalmazása adta a legelőnyösebb eredményt, amikor a tetemes fehérjeemészthetőség emelkedés (11,0%) mellett a legnagyobb volt a rost emészthetősége (plusz 14,2%). 4
