175252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élelmezési anyagok vízben ülepedő talajszennyezettségének gyors meghatározására

magyar népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175252 0 Bejelentés napja: 1977. XI. 19. (KO-2887) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 33/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XII. 28. Megjelent: 1980. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Vágner Endre villamosmérnök, 70%, Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, Harkay Tamás villamosmérnök, 15%, Budapest Csendes György műszerész, 15%, Budapest Eljárás és berendezés élelmezési anyagok vízben ülepedő talajszennyezettségének gyors meghatározására 1 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely alkalmas nyers-, félkész- és iparilag feldol­gozott élelmezési anyagok, (rostos levelek, püré­­szeríí, pasztaszerű élelmiszerek), előnyösen pél­dául paradicsom levek és termékek vízben ülepedő 5 — az élelmezési anyagok komponenseinél nagyobb fajsúlyú, — talajszennyezettségének, homoktartal­mának (idegenanyag tartalmának) gyors meghatáro­zására. Az élelmezési anyagok idegenanyag tartalmának 10 meghatározása, főleg az élelmezési anyagok termé­szetes részeinél nagyobb fajsúlyú talajszennye­zettség tartalmának meghatározása, számos terüle­ten bír igen nagy jelentőséggel, különösen a terme­lők, előállítók és feldolgozók átadási-átvételi és a ■ $ feldolgozók, fogyasztók között való áru átadási-át­vételi fázisokban. Az élelmezési anyagok idegenanyag tartalmának, a vízben ülepedő talajszennyezettségének, homok­­tartalmának megengedett szintjét a különböző or- 20 szágok élelmezési anyag szabványai a minőségre vonatkozó előírásokban szigorú határok között ál­lapítják meg. Igen gyakori, hogy az egyes országok szabványaiban a talajszennyezettség, homoktartalom megengedett mértéke pl. 0, illetve 0,02-0,06 g/kg. 25 Az idegenanyag és talajszennyezettség tartalom va­lamint homoktartalom Uyen és hasonló kis mennyi­ségű előfordulásának mérve az élelmezési anyag piaci értékét nagymértékben befolyásolja, osztály­ba sorolja, az esetek egy részében a forgalomba- 30 hozatalból kizárja. Egyes országok élelmezési anya­gokra vonatkozó szigorú import előírásai más or­szágok exportálási lehetőségét igen kis talajszennye­zettség, homoktartalom esetén is megakadályozzák (pl. bébi ételek, pürék esetén). A talaj- illetve homokszennyezettség főleg a termőföldön következik be. A szennyezettség mér­téke igen sok tényezőtől függ, így elsődlegesen függvénye a talaj fajtájának, a talaj előkészítésének, a növényfajtának, a betakarításnak, a beszállítás­nak, a meteorológiai tényezőknek, stb. Másodlagosan függ a talaj szennyezettség a válogatás, a mosás, az előfeldolgozás hatékonyságától, minőségétől. A nyersanyag talaj- illetve homokszennyezettség mennyisége válogatás-mosás-előtisztítás után behatá­rolja a végtermék szennyezettségének mértékét. Ezt a feldolgozási technológia későbbi szakaszaiban nem, vagy egyes anyagok esetében csak igen kis mértékben -, nagy veszteségek árán - lehet befo­lyásolni pl. hidrociklonozással, dekantálással stb. Ezek a módszerek gyakran az egyéb anyagjellemzők megváltoztatásával járnak együtt (pl. viszkozitás csökkenés a paradicsom dekantálásánál), ami sok esetben hátrányos. Az utóbbi években a nyersanyag termelők elő­­tisztító-előfeldolgozó telepek (üzemek) útján tisztí­tott, előfeldolgozott nyersanyagokat adnak át a feldolgozó iparnak (pl. paradicsom zúzalékot). De ugyancsak az utóbbi években az ismert munkaerő­­hiány miatt széles körben terjedt el a gépi szedés-175252

Next

/
Oldalképek
Tartalom