175245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldószerrel hígított folyékony festékek szórására
3 175245 4 ismertet például a 2 980 786 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás. A javasolt módszerek közül gazdasági szempontokból egyik sem felel meg az oldószerrel hígított festékek szórására, különösen nem a vizes festékek alkalmazása esetén, bár ez utóbbiakat környezetvédelmi szempontokból egyre fokozódó mértékben alkalmazzák. A találmány feladata oldószerrel hígított folyékony festékek szórására olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely révén a szórt festékpermet folyadékcseppecskéi szabályozott módon párologtathatok vagy száríthatok, minek eredményeként a bevonni kívánt tárgy felülete síma felületű filmréteggel egyenletesen vonható be anélkül, hogy a folyékony filmréteg lefolyna vagy lecsorogna. A megfutásnak vagy lecsorgásnak még akkor sem szabad föllépni, ha egyidejűleg jelentős, például 50 mikron vastagságú filmréteget szórunk föl. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynél a bevonó festéket sok folyadékcseppből álló, irányított permet alakjában a bevonni kívánt felület irányába szórjuk és a folyadékcseppeket a permet keletkezése közelében túlnyomású másodlagos, illetve szekundér levegővel hozzuk érintkezésbe, és amelynek jellemzője, hogy a környezetben levő levegőnek permetbe való belépését a permet terét körülvevő, szabályozható áramképű másodlagos levegő révén gyakorlatilag megakadályozzuk, a kisnyomású másodlagos levegőt a permet belső terébe vezetjük, valamint a bevezetett másodlagos levegő hőmérsékletét és/vagy nedvességtartalmát az oldószer kívánt elpárolgásához szükséges értékre szabályozzuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a permetet a bevonó festéknek levegővel való porlasztása révén állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a bevonó festéket és/vagy a porlasztó levegőt melegítjük. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy folyékony festékként egy vízzel hígítható, mintegy 25—28 súlyszázalék nem-illó anyagot tartalmazó festéket alkalmazunk, és hogy a másodlagos bevezetett levegő hőmérsékletét és/vagy nedvességét úgy szabályozzuk, hogy a tárgy felületén 32 súlyszázaléknál több és 40 súlyszázaléknál kevesebb nem-illó anyagot tartalmazó, folyékony film rakódik le. A kitűzött feladatot a találmány olyan berendezés létrehozása révén oldja meg, amelynek sok folyadúkcseppből álló, irányított permet alakjában oldószerrel hígított folyékony bevonó festéket kibocsátó keverő fúvókával kiképzett szórópisztolya, túlnyomású másodlagos levegőt kibocsátó szerkezetrésze, továbbá a másodlagos levegőhöz a kibocsátó szerkezetrésszel összeköttetésben álló tároló szerkezetrésze van, és amelynél a másodlagos levegő a keverő fúvóka közelében érintkezésbe lép a permettel, és amelynek jellemzője, hogy a szórópisztolyhoz fekvő és ehhez erősített burkolata, a burkolatnak keverő fúvóka festéket kibocsátó nyílása mögött levő hátfala, a hátfaltól előre, a keverő fúvóka festéket kibocsátó nyílásától meghatározott távolságra túlnyúló, a keverő fúvókát körülvevő oldalfala, az oldalfal külső szélén a permetet átbocsátó kilépőnyílása és a burkolaton másodlagos levegőt a burkolat belsejébe vezető nyílása van, és hogy a másodlagos levegőt betápláló szerkezetrészben hőmérséklet- és/vagy nedvességszabályozó szerkezetrésze van. A találmány szerinti berendezés jellemzője az is, hogy a burkolaton belül a bevezetett másodlagos levegő áramlásképét szabályozó terelőlapjai vannak. A találmány szerinti eljárást és berendezést részleteiben a berendezésnek rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának elrendezési vázlata, amely a berendezést oldalnézetben, részben metszetben mutatja. A 2. ábra az 1. ábrán is látható szórópisztoly nagyított méretű elölnézeti vázlata. A 3. ábra a 2. ábrán föltüntetett 3—3 vonal menti síkban készített metszet, részben nézet. A 4. ábra a szórópisztoly burkolatának vázlatos fölülnézete. A találmány szerinti eljárás és berendezés minden olyan, odószerrel hígított festék felviteléhez használható, amelynek szórásához a viszkozitást oldószeres hígítás révén csökkenteni kell, azonban a festék a függőleges felületen már megfutna, illetve megfolyna akkor, ha a fúvóka és a festeni kívánt felület közötti útszakaszon nem következne be a folyadékcseppecskék részleges száradása. Az eljárás és berendezés különösen alkalmas vízzel hígítható festékek szórással való felvitelére. Az ilyen festékekhez meg lehetősen nagy mennyiségű — például az egész oldószer 80 %-át kitevő - víz szükséges, és így a száradás sebességének beállítására az oldószer-összetétel változtatása nem ad elég lehetőséget. Tágabb értelemben a vizes festékek vízzel hígíthatok, és lehetnek emulziós típusúak, latex típusúak, amelyek vizes közegben szilárd részecskéket tartalmaznak, valamint vízoldható vagy kolloid szuszpenziók, amelyek vízzel elegyedő szerves oldószereket is tartalmazhatnak. Az előbbiekre tipikusak például az akril típusú zománcok, amelyek olyan karboxilcsoportokat tartalmazó gyantából állnak, amelyeket aminnal semlegesítettek abból a célból, hogy a szerves gyanta vízoldhatóságát biztosítsák. Ezekben az akrüátzománc festékekben kevés, például 20 % a szerves oldószer, a többi oldószer víz. Az ilyen vízzel hígítható akrilát zománcfestékeket általában 25—28 % szárazanyag tartalomra kell hígítani ahhoz, hogy 50 centipoise viszkozitást érjük el. amely viszkozitásnál a szokásos szóró berendezésekkel már kielégítő eredmények érhetők el. Ezzel szemben körülbelül 4000 centipoise viszkozitásra — ami körülbelül 32 % szárazanyag tartalomnak felel meg - van szükség ahhoz, hogy ezek a vízzel hígítható festékek ne folyjanak vagy ne fussanak meg. Látható, hogy a fúvóka és a festeni kívánt felület közötti útszakaszon jelentős mennyiségű oldószert kell a permet cseppecskéiből elpárologtatni. Az ismertetésben „megfolyási pont”-nak adott oldószerrel hígított festékben azt a nem-illó vagy szilárdanyag koncentrációt nevezzük, amely mellett a bevonatfilm viszkozitása még elég nagy ahhoz, hogy szórás után ne lépjen fel a bevont felületen ráncosodási vagy hasonló jelenség. Az előzőkből következik, hogy a permet folyadékcseppjeinek szabályozott szárítását úgy kell végeznünk, hogy adott összetételű festék esetén a bevonni kívánt felületre érő folyadékcseppek szilárdanyag tartalma a „megfolyási pont” és a „gélesedési pont” között legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
