175233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntött forgácsoló szerszámok gyártására ötvözött acélból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175233 Nemzetközi osztályozás: C 22 C 38/12 B 22 D 1/00 Bejelentés napja: 1977.VHI.2. (GE-1017) Módosítási elsőbbsége: 1979. V.28. ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. XH.28. ÛS// TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982.III.5. Feltalálót k) : Szabadalmas: Cseh Miklós, oki. kohómemök, Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Mikó László, oki. üzemmérnök, Budapest Eljárás öntött forgácsoló szerszámok gyártására ötvözött acélból 1 A találmány öntött forgácsoló szerszámok ötvözött acélból történő gyártására vonatkozik. A forgácsoló szerszámok jelentős hányadát űn. gyorsacélból gyártják. Ez a gyártás történhet olyan módon, hogy az acélt tuskóvá öntik, majd melegalakí- 5 tással - tehát kovácsolással vagy hengerléssel — nyújtják a nyers acélt a szerszámok méreteinek megfelelő közbenső előtermékké. Ennek az előala­­kításnak nemcsak az a rendeltetése, hogy a további feldolgozásra alkalmas méretű félgyártmányok rendel- 10 kczésre álljanak, hanem az is, hogy az általában 0,7%-nál nagyobb C-tartalmú, és karbidképző eleme­ket (Cr, Mo, W, V) is legalább 8% mennyiségben tartalmazó acél dermedésekor képződő durva elsődle­ges karbidokat, elsősorban a karbideutektikumot, 15 elroncsolják. Az elsődleges karbidok elroncsolásának mértéke alapvetően befolyásolja a gyártmányok mi­nőségét. A karbidok eloszlását és hálósságát éppen ezért nemzetközi és országos szabványok is előírják, illetve a durva karbidokat a szerszámacélok átvételi 20 előírásaiban tiltják. A gyorsacélok szerszámként való felhajLnálásának másik módja a közvetlenül a végtermék alakjára öntött termék. Az ilyen módon gyártott termékben a durva karbidok megszüntetésére alig van lehetőség. 25 Az öntvény felületéhez közeli rétegekben azonban másképpen kevésbé durvák a karbidok és gyakran az öntött gyorsacél szerszámok teljesítménye eléri az alakított félgyártmányokból készültekét. Néhány or­szágban az öntött forgácsoló szerszámokat különösen 30 széles körben alkalmazzák. Legfőbb előnyük, hogy 2 előállításuk olcsóbb, minthogy számos művelet a nyers acél és a végső alakú szerszám között elmarad, hiszen az öntvény alakja csupán a csekély forgácsolási ráhagyás mértékével tá: el a szerszám végső alakjától. Az öntött gyorsacél alapvető hiányossága mégis a rendkívül inhomogén, túlnyomóan durva karbidos szövet, ami miatt a szerszámok szívóssága nem kielégí­tő és a forgács leválasztásnál jelentkező igen nagy koptató hatásnak is kevésbé tudnak ellenállni. A találmány célja az öntött gyorsacél szerszámok­nál fentiek szerint jelentkező hiányosságok kiküszö­bölése és olyan öntött forgácsoló szerszámok létreho­zása, melyek az ismert gyorsacélok szokásos fajtájú és mennyiségű ötvözőit tartalmazzák, - ugyanakkor a szokásos öntött gyorsacéloknál szívósabbak, forgács­­élük éltartó és kopásálló, és ebben a tekintetben elérik, sőt felül is múlják az alakított gyorsacélból készült forgácsoló szerszámok jellemzőit. Az ehhez szükséges feladat a durva karbidos szövetszerkezet kiküszöbölése és a felületen megfelelő összetételű, finom karbidok létrehozása. A találmány alapja a következő felismerés: A gyorsvágó szerszám öntészeti előállításának két­ségtelen előnye, hogy egyetlen lépésben állítjuk elő a, végleges alakot (köszörülési ráhagyással), s éppen ebből ered az a hátrány, hogy nincs mód a karbidszer­­kezet homogenitásának: és finomságának menet köz­beni befolyásolására. Ha megtartjuk az egylépéses kialakítást, de azt szénszegény összetétel mellett végezzük, s ezt követően további műveletként pl. cementálással növeljük a széntartalmat a felületközeli 175233

Next

/
Oldalképek
Tartalom