175160. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szikraforgácsológép megmunkálási folyamatának felügyeletére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1 SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175160 rrj Bejelentés napja: 1978. V. 23. .. (SO—1218) Nemzetközi osztályozás: C 12 H 1/00. A 23 L 2/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VI. 28. Megjelent: 1981. V. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bezeczky Gyula vegyészmérnök, Hosszú István vegyészmérnök, Bocs, Morvái Söripari Vállalatok Trösztje, János vegyészmérnök, Nagy Zámbó Imre vegyészmérnök, Budapest, Zákány Budapest Ferenc vegyészmérnök, Bocs Eljárás sörlé-alapú alkoholmentes italok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás sörlé-alapú alkoholmentes italok előállítására, ahol a sörgyártásban használatos keményítő-tartalmú alapanyagokból cefrét, majd cefrézéssel és a törköly elválasztásával alaplevet állítunk elő, amelyet komlózással és fórra- 5 lássál stabilizálunk, majd az így stabilizált léből a zavarosságot okozó komponenseket eltávolítjuk. Ismeretes, hogy az alkoholmentes üdítőitalok fogyasztásának szintje világszerte emelkedik. Ezt részben a fogyasztói szokások változásával, részben 10 a fogyasztást meghatározó életmód-változásokkal, főleg a gépjárművezetés terjedésével és az életszínvonal emelkedésével lehet magyarázni. Az üdítőital-fogyasztás növekedése szükségessé teszi a fogyasztói igények szerint összeállított 15 olyan üdítőital-fajták forgalmazását, amelyek a korszerű táplálkozási követelményeket is kielégítik. Valamennyi új élelmiszeripari termék előállításakor törekszenek a kalória-tartalom csökkentésére és a fehérje-tartalom növelésére. 20 Számos eljárás ismert üdítőitalok gyártására. Az alkoholmentes üdítőitalok előállítási eljárásai három fő csoportba sorolhatók (Kardos E.: „Gyümölcs- és zöldséglevek, üdítőitalok”, Műszaki Kiadó, 1962., 27. oldal): szűrt levek, rostos gyümölcslevek és 25 szénsavas üdítőitalok gyártása. A szűrt (derített) levek gyártása úgy történik, hogy a friss gyümölcsöt mechanikai aprítás után sajtolják, az így kapott levet szűrik, derítik, hőkezeléssel vagy egyéb módon tartósítják, és adott 30 2 esetben széndioxiddal való telítés után töltik. Olyan gyümölcslevek esetén, amelyek természetes formájukban nagy savtartalmuk vagy kellemetlen illatuk miatt így nem alkalmasak fogyasztásra (például: fekete ribiszke), a levet cukorszörppel hígítva hozzák forgalomba. A rostos gyümölcslevek gyártásakor a mechanikailag feltárt gyümölcsből sajtolt léből nem távolítják el szűréssel a rostanyagokat. Az így kapott gyümölcslevet adott esetben vízzel vagy cukorsziruppal hígítva hozzák forgalomba. A szénsavas üdítőitalok gyártásakor először tömény cukoroldatot készítenek, amelynek pH-ját ásványi vagy szerves savval a kívánt értékre állítják be, majd hozzákeverik az ízesítő természetes gyümölcs-sűrítményt vagy növényi kivonatot, esetleg szintetikus ízesítőanyagokat. Az így kapott szirupot vízzel hígítják, széndioxiddal telítik és töltik. A friss gyümölcsből készült szűrt vagy rostos üdítőitalok kedvező organoleptikus tulajdonságokkal rendelkeznek, de hátrányuk, hogy gyártásukat erősen korlátozza a rendelkezésre álló alapanyag nem kielégítő mennyisége és eltarthatósága, valamint az a körülmény, hogy a gyártó berendezések kapacitását nem tudják egész évben egyenletesen kihasználni. Ilyen okok miatt ezek az italok rendkívül drágák. A szénsavas üdítőitalok hátránya, hogy nem elégítik ki a korszerű fogyasztói igényeknek megfelelően a csökkent kalória-tartalom és a megnövelt 176160
