175159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémek indukciós felrakó hegesztésére
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 175159 országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1978. I. 18. (R0- 957) Nemzetközi osztályozás: B 23 K 13/00 Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1980. XII. 31. 'v. Feltalálók: Szabadalmas: Tkachev Valentin Nikolaevich mérnök, Moszkva, Fishtein Boris Moiseevich Rostovsky na Donu Nauchno-Issledovamérnök, Vlasenko Viktor Dmitrievich mérnök, Kazintsev Nikolai telsky Institut Tekhnologii Mashinostroenia, Vladimirovich mérnök, Rostov na Donu, Szovjetunió Rostov na Donu, Szovjetunió Eljárás keményfémek indukciós felrakó hegesztésére 1 A találmány tárgya eljárás keményfémek indukciós felrakó-hegesztésére, amelynek során munkadarab felületére por alakú adalékanyagot viszünk fel, majd a munkadarabot indukciós tekercs elektromágneses terébe helyezzük, amíg a porból ke- 5 ményfémolvadék és salakréteg áll elő, végül lehűtjük a keményfémréteg teljes kristályosodásáig. A találmány szerinti eljárással olyan munkadarabokra lehet keményfémréteget felvinni, amelyek az 10 üzemelés során nagymértékű koptatóhatásnak vannak kitéve. A modern hegesztési eljárások között a felrakó-hegesztést általában akkor használják, amikor különböző ötvözeteket kell felvinni bizonyos munka- 15 darabok kopásállóságának növelésére, és élettartamának meghosszabbítására. A felrakóhegesztések egyik válfaja az indukciós hevítéssel végzett felrakóhegesztés. Az olyan munkadarabokra, amelyek komoly 20 koptatóhatásnak vannak kitéve, a felrakóhegesztés során nagy keménységű fémeket, illetve ötvözeteket visznek fel, ezáltal a munkadarabok kopásállóságát növelik. Ugyanakkor azonban ezek a keményfémek jelentős keménységük mellett viszonylag ri- 25 degek, szakítószilárdságuk statikus hajlítás esetén - a keménységtől függően - 22-32kp/mm2. Ez gyakorlatilag megakadályozza, hogy keményfémeket olyan munkadarabokra vigyenek fel, amelyek a felrakóhegesztés után hajlításnak lesznek kitéve. Ez 30 2 a keményfémekkel végzett felrakóhegesztés lehetőségeit nagymértékben korlátozza. A gyakorlatban számos olyan alkatrész ismert, amelynek hajlított felülete az üzemelés során intenzív koptatóhatásnak van kitéve, és a keményfémmel történő felrakóhegesztést igényli. Az alkatrészek üzemelése során azonban, amikor a felrakóhegesztéssel megerősített ívelt felületek hajlításnak vannak kitéve, a keményfémréteg felületén repedések képződnek, és ezek a repedések általában átnyúlnak az alapanyagba is. Ezáltal a munkadarab szilárdsága és élettartama még a felrakóhegesztés nélküli anyaghoz, illetve munkadarabhoz képest is csökken, és az alkatrész gyakorlatilag használhatatlanná válik. Felmerül tehát az igény olyan felrakóhegesztési eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy olyan munkadarabokat is felrakó hegesztéssel lehessen megerősíteni, amelyek a működés során hajlító igénybevételnek vannak kitéve, azaz a munkadarab kopásállóságát és élettartamát úgy lehessen megnövelni, hogy képlékenységi tulajdonságai ne változzanak. Ismeretes jelenleg is olyan eljárás, amelynek segítségével talaj megmunkáló gépek szerszámainak éle tehető kopásállóvá, oly módon, hogy a szerszám anyagánál keményebb fémből a vágóéllel párhuzamos sávokat hegesztenek fel. Ezzel a szerszám sima lapján hullámos felületet alakítanak ki, ami az önélezést teszi lehetővé. 175159
