175138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grafit műszén hőálló sikló és tömítő elemek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175138 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. VI. 16. (MU 567) C 08 J 5/00, C 08 J 5/24, F 16 J 15/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1980. XI. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Csaniga János technikus, 20%, Dr. Dobó János vegyészmérnök, 35%, Műanyagipari Kutató Intézet, Lakner Endre technikus, Budapest, 20%, Uzvölgyi Sándor gépészmérnök, 70%, Budapest 25%, Solymár Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, 30%, Solymár Eljárás grafit vagy műszén hőálló sikló vagy sikló és tömítő elemek előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás hőálló sikló vagy sikló és tömítő elemek előállítására. Ismeretes, hogy erős hő- és kémiai igénybevételnek kitett helyeken, csúszó-csapágyak és súrlódó elemek céljára gyakran alkalmaznak grafit és mü- 5 szén (közös néven a továbbiakban, szén) anyagú formatesteket mint szerkezeti elemeket. Ezeknek a formatesteknek hőállósága és vegyszerállósága kiváló, súrlódási tényezője csekély, amihez — különösen a grafit esetében — jó hővezetőképesség, jó 10 megmunkálhatóság is járul, a műszén alkatrészeknek viszont a keménysége nagy. A szénnek szerkezeti anyagként való felhasználásában gyakran nehézséget okoz a pórusosság. A pórusok egy része átmenő, vagyis az alkatrészek ’-5 áteresztik a gázokat és folyadékokat. Ezen a hátrányon impregnálással igyekeztek segíteni. így például impregnálható a szén hőre keményedő kondenzációs gyantákkal. Lásd pl. Ullmanns Encyclopädie d. Technischen Chemie, 3. kiadás, 9. kö- 20 tét, 794 old. Az impregnálás rendszerint rezol állapotú, sűrűn folyó gyantával történik, ezt követően a gyantával átitatott alkatrészt hőkezelik. Az eljárás hátránya, hogy az itató gyanták igen viszkózusak, ami megnehezíti az impregnálást. Hátrány 25 továbbá, hogy a hőkezeléskor vízkilépéses kondenzáció megy végbe, amikor is a víz egy része a szénelemek belsejében marad. További hátrány, hogy az eljárás során keletkező termék rideg lesz. Változó, komplex mechanikai igénybevételnek ki- 30 tett helyeken csekély az élettartama. A hőre keményedő gyantákkal impregnált szén formatestek rugalmassági modulusa kétszáz százalékkal nő, míg szakítószilárdságuk alig változik. A hőre keményedő gyantás impregnálás további hátránya, hogy formatestek impregnálása esetén nem ad egyenletes felületet, ezért a felületeket a gyanta keményítése után meg kell munkálni, aminek következtében az eljárás általában tömbök előállítására szorítkozik. A 147 719 sz. magyar szabadalom szerint a szén formadarabokat parafinnal vagy kis molekulasúlyú olefin polimerrel itatják át. Az így előállított termék hőállóságát korlátozza az impregnálószer viszonylag alacsony olvadáspontja. Emellett a termék nem áll ellen az impregnálószert oldó vagy azt megtámadó oldószereknek, pl. szénhidrogén és olaj tartalmú folyadékoknak. A 75 156 585 sz. japán szabadalom (lásd CA 84, 91817 v. referátum) szénpor és poliészter keverékét bevonó anyagként alkalmazva. Az eljárásban a keményítős értelemszerűen hőre bomló iniciátor, esetleg termikus iniciálás hatására játszódik le. Ez az eljárás azonban nem használható jóminőségű szén — poliészter formatestek előállítására. A poliészter keményítőshez szükséges hő hatására ugyanis a még meg nem szilárdult poliészter kifolyik a formatestből, ezenkívül a polimerizációs hő okozta hirtelen túlmelegedés egyenetlen, esetenként használhatatlan termékhez vezet. 175138
