175119. lajstromszámú szabadalom • Égetési eljárás külső gyújtású légsűrítéses robbanómotorhoz, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

3 175119 4 káros anyag emisszió szempontjából optimálisnak mu­tatkoznak, továbbá, amelyeknél a filmképződés az égéstér alsó felében játszódik le, az elektródák még további növelése nélkül már nem biztosítható minden üzemi körülmény között a keverék biztos gyújtása. Ehhez járul még, hogy két pólusú gyertyáknál a tökéletes gyújtás csak akkor lehetséges, ha két elekt­róda sugárirányú vagy közel sugárirányú égéstér irány­ban egymással szemben állnak és így pontos járulékos költséget okozó gyertyarögzítés szükséges. Megmutat­kozott végül, hogy vízhűtéses motoroknál konstruk­ciós tekintetben lépnek fel nehézségek, amikor a gyúj­tóberendezést a befecskendező berendezéssel szem­ben kell elhelyezni. A találmány feladata a felsorolt hiányosságok kikü­szöbölése és a bevezetőben említett típusú belsőégésű motoroknál új égetési eljárás és berendezés létesítése, amely révén a gyújtóberendezés nagymértékű kopása és jelentős konstrukciós ráfordítás nélkül mindenféle üzemi tartományban biztos gyújtás és a keverék opti­mális elégetése érhető el, aminek természetes követ­kezménye a lehető legjobb motorértékek elérése is. A találmány szerint a feladatot oly módon oldjuk meg, hogy az üzemanyagot olyan sugárban fecsken­dezzük az égéstér falára, hogy abból a befecskendező fúvókanyíláson való kilépés után egyes kis üzem­anyagrészecskék leválnak és közvetlenül keverednek a levegővel és a leválasztott és a centrifugális erő révén szállított üzemanyag részecskékből keletkező kis mennyiségű éghető keveréket a befecskendezési folya­mat vége felé a befecskendező fúvókanyüás közelében a gyújtószerkezettel meggyújtjuk és az így beindított égési folyamat a forgólevegő irányában a dugattyú égéstér falán levő üzemanyagfilmig teijed és a fő égési folyamatot a fal tartományában képződött üzem­anyaggőzöknek az égéstérbe kerülő levegővel való ke­verésével játszatjuk le. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés lé­nyege abban van, hogy a gyújtóberendezés a befecs­kendező fúvóka tartományában úgy van elrendezve, hogy a dugattyú felső holtponti helyzetében a befecs­kendező fúvókanyüás közelében az égéstéren áthatoló üzemanyagsugár és az égéstér fal közötti égéstérbe nyúlik. A fenti eljárással a találmány elé kitűzött feladatot tökéletesen sikerült megoldani. A gyújtóberendezés a befecskendező fúvóka tartományában való elrendezé­se jelentősen megkönnyíti a hengerfej konstrukciós kialakítását, mert ezáltal a többi a hengerbe vezető tér a szelepek elhelyezésére marad. Mivel már egy igen rövid sugárút után az égés bevezetéséhez kielégítő üzemanyagmennyiség a sugár széléről leválasztásra ke­rül, az elektródák viszonylag rövidre alakíthatók ki. Mivel az elektródák nincsenek közvetlenül a fő égés­tartományban, hőigénybevételük sokkal kisebb, ami­nek következtében lassabban is égnek el. A gyújtóbe­rendezésnek az üzemanyagsugár és az égésfal közötti elhelyezése indokolt, mivel a leváló üzemanyagré­szecskék a forgó légárammal a gyújtógyertya szikra­közébe kerülnek. Mivel az üzemanyag és a levegő keveredésével igen gyorsan, éghető keverék jön létre, a gyújtóberendezés az egész befecskendezési idő alatt állandóan gyújtható keverékkel van ellátva. Ezáltal mindegyik motor üzemanyag ponthoz biztosított és az üzemanyag befecskendezés végéig elhúzott égésbe­vezetés választható meg és így mindenféle motor üzemhez optimális égéslefutás biztosítható. Gyújtóberendezésként önmagában ismert, egymás­sal párhuzamos elektródákat alkalmazhatunk. Lehet­séges azonban, hogy a gyújtószerkezet egyik pólusát alkotó elektródát több részelektródából alakítjuk ki, melyek a pólust alkotó másik elektróda körül vannak elrendezve. A találmány előnyös kivitele szerint a gyújtószerke­zet tengelyének a hengerfejen való áthatolási pontja a befecskendező fúvóka közötti távolság az égéstér leg­nagyobb átmérőjének 25—30%-a. Célszerűen az üzem­anyagsugárnak az égéstér falon való ütközési pontja az égéstér alsó felében van. A találmány szerint célszerű az égésteret a du­gattyúfenéken excentrikusán kialakítani, hogy ezáltal a hengerfej még egyszerűbbé váljék. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a hengerben elrendezett dugattyú egy része, a találmány szerinti berendezéssel, metszetben. A 2. ábra az 1. ábra szerinti dugattyú a II—II vonal mentén vett felülnézeti metszete, míg a 3. ábra a gyújtószerkezet további kiviteli példája nagyobb léptékben. Az 1. ábrán csak részben ábrázolt 1 henger felső végén 2 tömítés és egy 3 hengerfej révén tömítetten le van zárva. Az 1 hengerben 4 dugattyú van eltolhatóan ágyazva, amely 5 fenekén kicsit lapított, de lényegé­ben golyó alakú 6 égéstérrel rendelkezik, amely a 17 henger középvonalhoz képest eltoltan van elrendezve. A 6 égéstér a tüzelőanyag befecskendezésére szolgáló 8 kifolyónyílás és a 7 torok révén a 9 henger belső térrel összeköttetésben áll. A 3 hengerfejben ferdén 10 befecskendező fúvóka úgy van elrendezve, hogy annak 11 nyílása mintegy a 3 hengerfej alsó éle síkjában és 6 égéstér keretén fekszik. All befecskendező fúvókanyíláson keresztül történik a tüzelőanyagnak 12 sugárral való befecsken­dezése mégpedig oly módon, hogy a sugár amikor a 4 dugattyú felső holtpontját eléri, a 13 égéstérfal alsó felére érkezik és ott vékony filmként terül szét. A sugár 16 ütközési pontja - ahol a falba ütközik - b-vel jelölt távolságban van attól a síktól, ahol az égéstermék a legnagyobb D átmérője van és ez a b távolság mintegy 10—15%-a a D átmérőnek. All befecskendező fúvókanyüás tartományában a 3 hengerfejben két egymástól szigetelten elrendezett 14, 15 elektróda van rögzítve, melyek egymással pár­huzamosan futnak és c távolságban függőlegesen a 6 égéstérbe benyúlnak, amikor a 4 dugattyú felső holt­pontjában van. A c távolság a D átmérő mintegy 25-30%-a. A 2. ábrából a tüzelőanyag 12 sugarának helyzete látható az 1. ábrára merőleges síkban. A 12 sugár és a 7 torok fala között nyúlnak a 14, 15 elektródák a 6 égéstérbe. A 14 elektróda tengelyének távolsága a befecskendező fúvóka tengely és a hengerfej fenék metszéspontjától mintegy 25-30%-a az égéstér legna­gyobb D átmérőjének. A 2. ábrán ábrázolt, az égéstér x hossztengelyére merőleges síkban levő a szög mint­egy 20—30°. Az a szög all befecskendező fúvóka nyüásból kilépő 12 sugár és a 11 befecskendező fúvó­­kanyflás a 14 elektróda középpontjával összekötő vo­nal közötti szög. All befecskendező fúvókanyüás és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom