175108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés társított rendszerek, különösen szövettársítások, főként felvasalható közbélések kiinduló anyagainak vagy ragasztórétegének előállítására
175108 por mennyiségét egy a dobpalást belső felszínére felfektetett késsel szabályozzák. Egy másik, a 360 365 számú svájci szabadalmi leírásban ismertetett berendezésnél a ragasztóanyagot olyan nyomóhengerrel viszik fel, melynek külső felszínén fészkek vannak kiképezve és a felesleget késsel húzzák le. A fenti módszereket a ragasztópor őrlési műveletének elkerülésére, a textília hőterhelésének csökkentésére, a termelékenység fokozására és az adott textília mindkét oldalról történő bevonásának megoldására úgy tökéletesítették egy a MELLTAND Textilberichte c. szaklap 2/1972. számának 229. oldalán közölt cikk szerint, hogy megömlesztett műanyagot hordanak fel a textíliára pontszerűen elosztva. A megoldás legfőbb előnye abban van, hogy a nehezen vagy egyáltalán nem őrölhető műanyagok is felhasználhatók ily módon felvasalható betétek készítéséhez. A különféle felvasalható anyagok felhasználásakor azt tapasztalták, hogy a hőhatásra megolvadó ragasztóanyag a kívánt kötést létrehozza ugyan, de mélyen beszívódik a textilszerkezetbe, ezzel lágyságát és légáteresztő-képességét csökkenti, sőt a szövet színoldalán láthatóvá is válhat, ami az adott ruhadarab esztétikai megjelenését rontja. A találmány feladata a konfekcióipar alkalmazástechnikai igényeit kielégítő, anyagában összetett, pont- vagy hálószerű ragasztóanyag-réteg kialakítására alkalmas megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a ragasztóport két, egymást követő műveletben juttatjuk a fészkekbe, amikoris a második műveletben ugyanazon, vagy az előzőtől eltérő tulajdonságú ragasztóport hordunk fel, rátömörítjük az első művelet után a fészkekben maradt ragasztóporra és ezzel egyidejűleg a felesleget eltávolítjuk. A találmány szerinti megoldás annak a jelenségnek a felismerésén alapul, hogy az első műveleti lépésben ragasztóporral már megtöltött fészkekbe, ill. a fészkekben levő ragasztópor felszínére a szakember köteles tudásához tartozó ismeretek alapján várható eredménnyel ellentétben lehet még több ragasztóport tömöríteni, méghozzá meglepő módon úgy, hogy eközben a fészkek közötti szabad felületről a felesleg tökéletesen eltávolítható. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módjánál a második műveletben egy az elsőben felhordottnál nagyobb viszkozitású ragasztóport juttatunk a fészkekbe. Ezzel a módszerrel főként felsőruházati cikkekhez állíthatunk elő felvasalható közbéléseket. Ennek felvasalásakor az adott ruhadarab anyagával a fedőréteg alacsonyabb olvadáspontú, kisebb viszkozitású ragasztóanyaga kerül érintkezésbe, mely a magasabb olvadáspontú, nagyobb viszkozitású alaprétegen van rögzítve. Ezeknél a közbéléseknél felvasaláskor az alapréteg nagyobb viszkozitása, illetve magasabb olvadáspontja következtében mintegy ütközőként működik, úgy, hogy a ruhadarab anyaga nem érintkezhet a közbéléssel. A fedőréteg mennyisége viszont kizárja annak lehetőségét, hogy a megömlesztett ragasztóanyag átüssön a felső szövet színoldalára. A találmány szerinti eljárás egy további célszerű foganatosítási módjánál a második műveletben csak a 3 2 fészkek egy részébe juttatunk előnyösen az elsővel azonos ragasztóport. Ezzel az eljárásváltozattal főként a láncirányra merőlegesen lépcsőzetesen változó merevségű betéteket, közbéléseket lehet előállítani homogén szerkezetű hordozóanyagból. Ilyenkor a második műveletben csak meghatározott sávokban tömörítünk ragasztóport a már megtöltött fészkekbe. Ha viszont a második műveletet időben meghatározott megszakításokkal végezzük, akkor láncirányban változtathatjuk meg a betétek merevségét. Természetesen ennél a felhordási módszernél is használhatunk a két műveleti lépésben eltérő tulajdonságú ragasztópórokat. Ezzel a módszerrel viszont inhomogén szerkezetű, például változó vastagságú hordozóanyagokat tehetünk jól felvasalhatóvá. Ezeknél ugyanis az a probléma, hogy felvasaláskor egyenlőtlen hőhatás éri a ragasztóanyagot, következésképpen a vastagabb részen még éppen csak meglágyul, míg a vékonyabbnál már megörülik az anyag, így a ragasztás szilárdsága egyenlőtlen lesz. Ezt az egyenlőtlenséget viszont a második lépésben a hordozó vastagabb részére felhordott nagyobb viszkozitású ragasztóporral kiegyenlíthetjük. A találmány szerinti megoldás az előbbi változatok kombinációs lehetőségeinek körében szövettársításokhoz, illetve merevítő betétek felvasalásához használható hálós kiképzésű ragasztóréteg előállítására is alkalmas. Itt az egymást metsző barázdákként kiképzett fészkekbe juttatott ragasztóanyagot vagy ragasztóanyagokat egy közbenső hordozóra, célszerűen szilikonozott papírra tapasztjuk. A kihűlt hálót egyszerűen le lehet húzni a szilikonozott papírról. A háló két porózus-flexibilis síkképződmény, például textília vagy bőr közé befektetve és megvasalva közvetlenül alkalmazható a konfekcióiparban. A kapott hálót a szilikonozott papírral együtt is hagyhatjuk és az ebből kiszabott alkatrészeket a háló felőli oldalukkal más anyagra felfektetve a szilikonozott papír ragasz tó mentes oldalát megvasalva ragaszthatjuk a hálót a textíliára. Ekkor a nagyobb viszkozitású ragasztó köt a textíliához, a kisebb viszkozitású réteg a szilikonozott papírhoz tapad. Erre viszont a későbbiekben egy másik textilrétegeket vagy előnyösen egy habanyagot lehet rávasalni a szilikonozott papír eltávolítása után. A háló előnye az, hogy igen szilárd kötést kapunk már alacsony hőmérsékleten végzett vasalással is. A háló ugyancsak előnyösen alkalmazható paszományok hátoldali erősítésére is. A találmány szerinti eljárással szövött és kötött anyagokra, fliszekre, hab szerkezetekre, valódi és műbőrökre, szőrmék hátoldalára, szövés nélküli (nemszőtt) textilszerkezetekre egyaránt lehet ragasztóanyagot felhordani, ill. ezekből az eljárás segítségével lehet társított rendszereket kialakítani. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a központi hengerének külső palástjára, a központi henger forgásiránya értelmében egymás mögé felfektetett lehúzókések közül az első lehúzókés állásszöge legalább 90 °, a második lehúzókés állásszöge pedig legfeljebb 90°. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel a többi között kopoliamid-, poliuretán-, poliészter-, alacsony és magasnyomású polietilén-alapú ragasztópo4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
