175089. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos feltöltésű csőkamrás adagoló osztott-vagy előtét- kamrával, hidraulikus anyagszállításhoz
5 175089 6 A szokásos kétkamrás adagolóknál fellépő töltési időveszteség, vagy átkapcsolási idő a gyakorlatban nem hanyagolható el és a ciklusidő 20—25%-át is elérheti, ami a szállítóteljesítmény közel ugyanolyan arányban történő csökkentéséhez. és a zagy felhígulásához vezet. A fenti időveszteség teszi alkalmatlanná a szokásos kétkamrás adagolókat többállomásos rendszerben közvetlen átemelőként történő alkalmazásra. A 4. ábrán bemutatott, találmány szerinti két osztott csőkamrából felépített adagoló az 1. ábra szerinti szokásos fő-típushoz hasonlóan a töltéssel egyenlő irányban ürít, azaz a kamrák 6 és 11 szerelvényei azoknak ugyanazon végéhez csatlakoznak. A folyamatos töltést lehetővé tévő változás abban van, hogy a kamrákat a 15 zárószerelvények két részre osztják, az 1 és 2 tényleges csőkamrákra és az lx és 2X előtétszakaszokra. Az előtétszakaszok rövidebbek a főszakaszokat képező csőkamráknál, hosszukat az átkapcsolási veszteségidő figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az ezen idő alatt beérkező töltőáramlást be tudják fogadni. Az előtétszakaszok a 6, 11 és 13 szerelvények által ugyanúgy kapcsolódnak a 10 szivattyú vezetékével mint az 1. ábra szerinti ismert megoldásnál, de ezenkívül maga az 1 és 2 csőkamra egy-egy 16 szerelvény révén is összefügg a 10 szivattyúval. A két előtétszakasz még a 17 és 18 szerelvényekkel is el van látva, melyek a 19 vezeték révén kapcsolatot létesítenek a 9 tisztavízmedencével. A 17 segédszerelvény kisebb átbocsátó nyílással rendelkezik mint a 18 főzárószerelvény és csak a nyomás lecsökkentésére szolgáh Az osztott kamrák alkalmazása azt a körülményt használja ki, hogy a töltéssel azonos irányú ürítés esetén a kamrának az a része ürül ki először, amelyen a töltőáram is először halad át. így ha a kamrának az áramlás belépésétől számított akkora lx, ill. 2X szakaszát, amely az átkapcsolási veszteségidők alatt érkező töltőáramot be tudja fogadni, a 15 zárószerelvény beépítésével a kamráról leválaszthatóvá tesszük, a 16 szerelvénnyel biztosíthatjuk azt, hogy a nagynyomású öblítővíz a tényleges csőkamrákba az előtétszakaszok megkerülésével bejuthasson. így az lx ill. 2X szakasz kiürítése utáni időpontban a 15 és 11 szerelvény zárásával és a 16 szerelvény egyidejű nyitásával az lx ill. 2X szakaszt a kamráról lekapcsoltuk, miközben a kamra ürítése a 16 zárószerven át zavartalanul továbbfolyik. A lekapcsolt szakasz nyomásmentesítését a 13 segédszerelvény zárásával és a 17 segédszerelvény nyitásával végezzük el. így a kiürített kamra előtét-szakasza a másik kamra töltésének befejezésekor már nyomásmentesített állapotban rendelkezésre áll. Ekkor a feltöltött kamra 6 és 7 szerelvényeinek zárásával egyidejűleg nyitva a szóbanforgó előtét-szakasz 6 és 18 szerelvényeit, a töltőáram megszakítás nélkül átterelhető az előtét szakaszba, amelyből a víz a 19 vezetéken át fölsők ki. E folyamattal egyidőben kezdődik a feltöltött kamra nyomás alá helyezése, az ürítő-áramnak erre a kamrára történő kapcsolása, majd a már töltés alatt álló előtét szakasz utáni kamrarész nyomásmentesítése. Ekkor, a 17 és 18 szerelvények bezárása és a 15, 7 szerelvények egyidejű nyitása útján az előtét-kamrarészt újra összekapcsoljuk a főkamrával, a töltést annak teljes megteléséig folytatjuk, majd a 6 és 7 szerelvények zárásával egyidejűleg a töltőáramlást a másik kamra időközben már az ürítésről lekapcsolt és nyomásmentesített előtét-szakaszába tereljük át. A feltöltött kamrát pedig a 13 segédszerelvény nyitásával nyomás alá helyezzük, s ezután pedig all és 12 szerelvények nyitásával megkezdjük az ürítést. Az 5. ábrán a munkafolyamatot az osztott kamrák szakaszaira bontva tüntettük fel. A diagram négy görbéje együttesen mutatja, hogy mind a töltő, mind az ürítőáram folyamatos. Ugyanis a töltést itt is, úgy mint a 3. ábrán keresztsraffozás jelöli és az ábra jól szemlélteti, hogy nincs olyan időpont, amelyben a négy diagram egyikén sem lenne ilyen vonalkázás. Az osztott kamrák két szakasza a munkafolyamat egyik részében összekapcsolva működik, másik részében pedig egymástól elválasztva, külön-külön, ezáltal teremtve meg a folyamatos feltöltés lehetőségét. A két kamrarész összekapcsolásának időpontja az előtétszakasz megtelésének időpontjában egyértelműen adott, szétválasztásának időpontját, az előtétszakasz kiürülése után úgy kell megválasztani, hogy az előtét-szakasz nyomásmentesítése legkésőbben a másik kamra megtelésének időpontjáig megtörténhessék. A két kamrarész szétválasztásának időpontja határozza meg a tx (P max) időszakasz végpontját és a tx (P min) időszakasz kezdetét. Az 5. ábrán a szétválasztás legkésőbbi időpontját tüntettük fel, a fentiek értelmében tx (P max) az említett határig rövidülhet, ennek megfelelően növekedhet a tx (P min) időtartam. A 6. ábrán bemutatott, két kamrából és egy előtét-kamrából szerkesztett adagoló a folyamatos feltöltést abban az esetben valósítja meg, amikor az adagoló kamráinak töltése és ürítése ellenkező irányból történik (úgy mint a 2. ábra szerinti ismert kivitelnél). Ilyen esetben az osztott kamra nem alkalmazható, mert az a kamraszakasz, ahol a töltőáram belép, csak az ürítés végső fázisában ürül ki, így nincs mód előzetes elválasztására és nyomásmentesitésére. A 6 ábra szerint a két 1 és 2 csőkamrát egy 20 előtétkamrával hozzuk kapcsolatba, mely egyik végén a 21 szerelvény révén az 5 töltőszivattyúval és a 26 zárószerv által a 3 szállítóvezetékkel függ össze, másik vége pedig a 22—25 szerelvények ill. zárószervek által a 9 tisztavíz-medencével vagy a 10 szivattyú nyomóoldalával hozható kapcsolatba. Az előtét-kamrás adagoló működésének elve a szokásos adagolók ciklikus munkarendjétől két lényeges pontban tér el : a) A 20 előtét-kamra kétszer annyi működési ciklust végez, mint egy-egy csőkamra, mivel minden átkapcsolási veszteségidőre jutó töltőáramlást fogad. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
