175080. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kis zajszintű szabályozott egyen-vagy váltakozó feszültséget elállító átalakító vezérlésére, illetve szabályozására
175080 3 nete a K.K. különbségképző egyik, 37 bemenetével van összekötve, a K.K. különbségképző másik, 40 bemenetére az A.J. alapjel előállító fokozat 41 kimenete csatlakozik. A K.K. különbségképző 4 kimenete összeköttetésben van a KI komparátor 3 bemenetével, és így a 4 kimeneten levő feszültség nagyságának megfelelően változik a vezérlési szünet szélessége. Az A’ feszültségátalakító kimenetén fellépő túlterhelés hatására, miután az A’ feszültségátalakító 28 kimenete összeköttetésben van a T.É. túláramérzékelő 30 bemenetével, a T.Ë. túláramérzékelő 32 kimenetén egyre alacsonyabb feszültség jelenik meg, amely — miután a T.É. túláramérzékelő 32 kimenete az A.J. alapjelképző 38 bemenetére csatlakozik — csökkenti az A.J. alapjelképző 41 kimenetén megjelenő alapjel értékét. így a K.K. különbségképző 40 bemenetére jutó alapjel kisebb lesz, és ezzel kisebb lesz a K.K. különbségképző 4 kimenetén levő jel értéke is. Ezáltal a szabályozási szünet mértéke nő — kisebb lesz az A’ feszültségátalakító 29 kimenetén levő feszültség is —, túlterhelés hatására tehát az átalakító áramgenerátoros jellegű lesz. Fokozott túlterhelés vagy rövidzár esetén a T.É. túláramérzékelő 32 kimenetén, ill. a vele összeköttetésben levő K2 komparátor 34 bemenetén olyan mértékben csökken a feszültség, hogy az kisebbé válik, mint a Bl bistabil multivibrátor 12 kimenetével összekötött K2 komparátor 35 bemenetén levő impulzus amplitúdója, és ekkor a K2 komparátor 36 kimenete pozitívvá válik, és minthogy összeköttetésben van a V logikai VAGY kapu 7 bemenetével, a V logikai VAGY kapu 8 kimenetén a 6 bemeneten levő feszültség nagyságától függetlenül mindig pozitív feszültség lesz. Ennek eredményeként megszűnik a vezérlőjel az A’ feszültségátalakító 26 és 27 bemenetéin, minek hatására a „szünet” állandósul. Miután ekkor az A’ feszültségátalakító kimenetén megszűnik a feszültség és a rövidzár hatására sem folyik áram, az egész folyamat visszabillenne, ezért a K2 komparátor 36 kimenete összeköttetésben van a T.É. túláramérzékelő 39 bemenetével. így olyan hatás érhető el, mintha a T.É. túláramérzékelő továbbra is túláramot érzékelne. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés ímpulzusdiagramját szemlélteti túláram esetén. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetén nincs túláram vagy rövidzár, akkor az A.J. alapjelképző a 41 kimenetéről állandó alapjellel látja el a K.K. különbségképzőt a 40 bemeneten át. A K.K. különbségképző 37 bemenete az F.É. feszültségérzékelő 33 kimenetéről az átalakított feszültség mindenkori értékével arányos feszültséget kap. így a K.K. különbségképző 4 kimenetén, valamint a vele összekötött KI komparátor 3 bemenetén az átalakított feszültség nagyságától függően változhat az I. egyenfeszültség. A Ki komparátor 2 bemenetére a H.G. háromszöggenerátor 1 kimenetéről II. háromszögfeszültség jut. A KI komparátor 3 bemenetén levő I. feszültség változása következtében az 5 kimeneo tén időben szélesebb vagy keskenyebb impulzus jelenik meg. Ez a jel a V logikai VAGY kapu 6 bemenetére kerül, és ha továbbra sincs az A’ feszültségátalakító kimenetén rövidzár, akkor a V logikai VAGY kapu 7 bemenetén nulla feszültség van, és így a 8 kimenetén ugyanolyan impulzus jelenik meg, mint a 6 bemenetén. Ez a jel az I logikai inverter 9 bemenetére jut és hatására a 10 kimenetén, valamint a Bl bistabil multivibrátor 11 bemenetén, továbbá az N.V.l logikai NEM—VAGY kapu 15 bemenetén IV. impulzussor keletkezik. A IV. impulzussor hatására a Bl bistabil multivibrátor 13 kimenetén V.. 12 kimenetén VI. impulzussor keletkezik. A B1 bistabil multivibrátor 13 kimenetéről az V. impulzussor az N.V.l logikai NEM—VAGY kapu 14 bemenetére kerül, melynek 15 bemenetén a fentiek szerint a IV. impulzussor van jelen. Ezen IV. és V. impulzussorok hatására az N.V.l logikai NEM—VAGY kapu 16 kimenetén, egyben a vele összeköttetésben álló B2 bistabil multivibrator 17 bementén, valamint az N.V.2 és N.V.3 logikai NEM—VAGY kapuk 21 és 23 bemenetén VII. impulzussor keletkezik. A B2 bistabil multivibrátor 18 kimenetén, valamint a vele összekötött N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu 20 bemenetén a VIII., a 19 kimenetén, valamint a vele összekötött N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu 24 bemenetén pedig a IX. impulzussor jelenik meg. Az N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu a bemenetelre jutó VII. és VIII. impulzussorok hatására a 22 kimenetén — amely egyben az A’ feszültségátalakító 26 bemenete is — X. impulzussort hoz létre. Az N.V.3 logikai NEM—VAGY kapu a bemenetelre jutó VII. és IX. impulzussorok hatására a 25 kimenetén — amely egyben az A’ feszültségátalakító 27 bemenete is — a XI. impulzussort hozza létre. Látható, hogy a X. és XI. impulzussorok pozitív szakaszai között XII. időközök alakulnak ki, melyek alatt a X. és XI. impulzussorok impulzusai nulla feszültségűek, minek következtében a vezérlésben szünet keletkezik. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetét ti időpillanattól kezdve a megengedettnél jobban terhelik, tehát ha túláram jön létre, akkor a T.É. túláramérzékelő a 30 bemenetén erről tudomást szerez, és 32 kimenetének feszültsége csökken. Miután ez a kimenet összeköttetésben áll — többek között — az A.J. alapjelképző 38 bemenetével, az A.J. alapjelképző 41 kimenetén, és így a K.K. különbségképző 40 bemenetén is csökken az alapjel szintje, minek következtében a K.K. különbségképző 4 kimenetén is csökken az I. feszültség és időben szélesebbé válik a III. impulzussor. Ennek eredményeként a vezérlések közötti szünet is nő. Csökken az A’ feszültségátalakító kimenetén a feszültség közép-, ill. effektiv értéke, és így a kimeneti áram csak egy meghatározott értékig növekedhet. A 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés impulzusdiagramja kimeneti zárlati áram esetén. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetét tt időpillanatban rövidre zárják, akkor a T.É. túl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
