175080. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kis zajszintű szabályozott egyen-vagy váltakozó feszültséget elállító átalakító vezérlésére, illetve szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175080 |g| A bejelentés napja: 1977. III. 30. (FI—632) Nemzetközi osztályozás: G 05 F 1 10, H 02 M 3/315 A közzététel napja: 1979. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. I. 31. Feltaláló : Szabadalmas : Joó József, oki. villamosmérnök, Finommechanikai Vállalat, Budapest Budapest Kapcsolási elrendezés kis zajszintű szabályozott egyen- vagy váltakozó feszültséget előállító átalakító vezérlésére, illetve szabályozására i A találmány tárgya kapcsolási elrendezés kis zaj szintű, szabályozott egyen-, vagy váltakozófeszültséget előállító feszültségátalakító kis diszszipációt és túláramvédelmet, valamint nagyfrekvenciás átalakítást is lehetővé tevő vezérlésére, illetve szabályozására. Az eddig alkalmazott vezérlő-, illetve szabályozóáramkörök segítségével kialakított feszültségátalakítókat vizsgálva megállapítható, hogy a zajok forrása kettős eredetű. Egyrészt a tranzisztorok tárolási ideje miatti összekapcsolásokra, másrészt az átalakító kimenőfeszültségének felharmonikus tartalmára vezethetők vissza. A klasszikus, vezérlési szünetet nem tartalmazó, ellenütemű, vagy hídkapcsolású átalakítók esetében főleg az átkapcsolási folyamat okoz zavarokat, a felharmonikus tartalom nem befolyásolható, stabilizálásra egymagukban nem alkalmasak. Két, fázisban eltolt működésű átalakító kimeneteinek sorba kapcsolásával, mint az dr. Csáki: Teljesítményelektronika (M. K. 1973.) című könyvének 230. oldalán található a kimenőfeszültség változtatható, de az egyes átalakítók működése során fellépő átkapcsolásokból származó zaj csak alacsony frekvenciás átalakítás esetén csökkenthető pl. a 157 292 (Ho2m/1970) szabadalom szerinti megoldással, amely azonban túláramvédelmet nem biztosít, a feszültség szabályozása nem valósítható meg és magasabb 2 frekvencián a bekapcsolási késleltetés tetemes veszteséget eredményez. Korszerű elektronikus vezérlésű átalakítók esetében a kitöltési tényező 0,1—0,9 között is 5 változtatható. Ezzel az átkapcsolások során a tárolási időkből adódó összekapcsolások — velük az innen származó zaj — megszüntethető ugyan, de a felharmonikus tartalom különösen nagy vezérlési szünetek esetében igen nagy. Elektro- 10 nikus vezérlés segítségével a felharmonikus tartalom csökkenthető, ha félperióduson belül az átalakító tranzisztorait időben szinuszosan ki-be kapcsolják, ahogy ez dr. Csáki: Teljesítményelektronika (M. K. 1973.) című könyvének 231. 15 oldalán elvi megoldásként, vagy egy másik publikáció szerint a 310295 (Ho2m/1973) számú osztrák szabadalomban található. Az ilyen vezérlést biztosító áramkörök azon- 20 ban bonyolult felépítésűek, a nagyszámú kapcsolások miatt az átalakító hatásfoka lényegesen romlik, és ellentmondásként jelentkezik az a tény is, hogy az alkalmazott félvezetőknek magasabb frekvencián is jól kell működniük. Az át- 25 alakító transzformátorát viszont kis frekvenciára kell méretezni. Hátrányos továbbá: a helyigény és a költségek aránytalanul nagyok, holott sok esetben elegendő csak a nagy amplitúdóval jelentkező harmadik harmonikus csökken- 30 tése is. 175080 1
