175077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-nitro-2-trifluor-metil-difenil-amin-származékok előállítására

13 175077 ml vízhez adjuk és a kétfázisú keveréket megsavanyít­juk 50 ml tömény sósavoldattal. Az olajos réteget dekantáljuk, szilikagélen kromatografálva tisztítjuk benzol/hexán 1:1 elegy segítségével. A terméket tar­talmazó frakciókat összegyűjtjük és szárazra párolva 1,3 g folyékony N-metil-4-nitro-2,3’-bisz(trifluor-me­­til)-difenil-amint kapunk. Elemi analízis: C H N Elméleti 49,46 2,77 7,69 Talált 50,22 3,01 7,38 8. példa Az 1—7. példákban megadott eljárásokkal a követ­kező vegyületeket állíthatjuk elő: N-metil-2,4,4’-trinitro-2’-trifluormetildifenilamin, op.: 141-142 °C. Elemi analízis a 4 H9N4O6F3 képlet alapján: C H N Elméleti: 44,32 2,17 14,46%; Talált: 44,14 2,34 14,55%. 2,4-dib ró m-3,5-diklór-N-metil-4’-nitro-2’-trifluorme­­tildifenilamin, op.: 126—128 °C. Elemi analízis a C! 4H7N202Cl2Br2F3 képlet alap­ján: C H N Elméleti: 32,16 1,35 5,36%; Talált: 31,94 1,39 5,10%. 3,5 -diklór-N-met il -4 ’-nitro-2 ’-trifl uormetildifenilamin, szobahőmérsékleten; folyékony. Elemi analízis a C x 4 H9 N2 02C12F3 képlet alapján: C H N Elméleti: 46,05 2,48 7,67%; Talált: 46,27 2,25 7,73%. 2,4,6-tribróm-N-metil-4’-nitro-2’-trifluormetildifenil­amin, op.: 146,5—148 °C.­Elemi analízis a C14HgN2 02Br3F3 képlet alapján: C H N Elméleti: 31,55 1,51 5,26%; Talált: 31,73 1,64 5,44%. 2,4-dibróm-N,6-dimetil-4’-nitro-2’-trifluormetildifenil­amin, op.: 132—134 °C. Elemi analízis a (?! sHi 1 N2 02Br2 F3 képlet alapján: C H N Elméleti: 38,49 2,37 5,99%; Talált: 38,50 2,56. 6,09%. 2,3,4,5,6-pentaklór-N-metil-4’-nitro-2’-trifluormetildi­fenilamin, op.: 153-154 c. Elemi analízis a C,4H6N2 o2ci5f3 képlet alapján: C H N Elméleti: 35,89 1,27 5,98%; Talált: 36,10 1,35 6,02%. Az I általános képletű közbenső termékeket fontos rágcsálóirtó szerek hatóanyagainak előállítására hasz­náljuk oly módon, hogy a benzo-trifluorid-gyűrűnek az aminonitrogénhez képest orto-helyzetű szabad he­lyét nitráljuk. Nitráláskor az anilingyűrűnek az ami­nonitrogénhez képest orto- és para-helyzetű bárme­lyik üres helye is nitrálódhat. Ezért e pozíciók egyiké­ben szubsztituálatlan rodenticideket más úton kell előállítani, nem a fenti közbenső termékek felhaszná­lásával. De ha 2- vagy 4-nitro-szubsztituenst tartalma­zó rodenticidet kívánunk előállítani, e szubsztituens a végső nitrálási művelet segítségével vihető be. A rodenticidek ciano-, metil- és trifluor-metil­­-szubsztituensei azon kiindulási anilinek megfelelő sziíbsztituenseiből származnak, amelyekből a talál­mány szerinti közbenső termékeket előállítjuk. A nit­­roszubsztituensek is a kiindulási vegyületekből szár­maznak, kivéve azokat, amelyeket a végső nitrálási művelettel viszünk be, a fentebb leírtak értelmében. Függően a használandó közbenső terméktől és a kívánt rágcsálóirtó szertől, a végső nitrálás előtt még halogénezés is szükséges lehet. Az ilyen halogénezést a korábban leírtak szerint hajtjuk végre. A benzo-trifluorid-gyűrű nitrálása könnyen hajtha­tó végre tömény salétromsavval ecetsavas oldatban, szobahőmérsékleten. A reakció közönséges nitrálási eljárásból áll és más szokásos nitráló reagensekkel is elvégezhető, így tömény salétromsav és kénsav elegyé­vel, magas hőmérsékleten. A reakcióban oldószerként csak magukat a savakat alkalmazzuk. 14 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás I általános képletű difenil-amin vegyüle­­tek előállítására, ahol R metil- vagy etilcsoportot; R1 hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot, ciano-, metil-, nitro- vagy trifluor-metil-csoportot; R2 és R5 egymástól függetlenül hidrogén-, fluor-, klór-, brómatomot, nitro- vagy metil-csoportot je­lent, azzal a kikötéssel, hogy R2 és R5 közül legfeljebb az egyik szubsztituens jelent nitrocso­­portot; R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, fluor-, klór-, brómatomot vagy trifluor-metil-cso­portot jelent; azzal a feltétellel, hogy a) R1, R2 és R5 közül legfeljebb egy szubszti­tuens jelent metilcsoportot; b) ha R , R2, R3, R4 vagy R5 metilcsoportot vagy fluoratomot jelent, akkor R1, R2 és Rs közül két vagy három szubsztituens jelent hid­rogén-, klór- vagy brómatomot; c) R', R3 és R4 közül legfeljebb egy szubszti­tuens jelent trifluor-metilcsoportot, kivételt ké­pez az R3 és az R4 szubsztituens, amelyek mindketten tri-fluor-metilcsoportot jelenthet­nek; d) ha R3 és R4 közül az egyik és csak az egyik jelent tri-fluor-metilcsoportot, akkor R1, R2 és R5 közül két vagy három szubsztituens hidro­gén-, klór- vagy brómatomot jelent; e) két fluoratom nem helyezkedik el egymás szomszédságában; f) ha R2 vagy R5 nitrocsoportot jelent, akkor R1 jelentése hidrogén-, klór-, brómatom vagy nitro­­csoport; g) ha R1, R3 vagy R4 trifluor-metilcsoportot je­lent, R1, R2, R3, R4 és R5 egyike sem jelent fluoratomot vagy metilcsoportot, azzal jellemezve, hogy II általános képletű anilint - ahol R1, R2, R3, R4 és Rs jelentése a fenti és R" hidrogénatomot, metil- vagy etilcsoportot jelent - III általános képletű 2-halogén-5-nitro-benzo-trifluorid­­dal - ahol X halogénatomot jelent-----20 és +25 °C 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom