175067. lajstromszámú szabadalom • Anilin-származékokatk tartalmazó gombaellenes szerek és eljárás a hatóanyag előállítására

3 175067 4 oomycetes, így phytophthora, peronospora, pseudo­­peronospora, pythium vagy plasmopara ellen. Ezen­kívül az (I) általános képletű vegyületeket tartal­mazó készítményeknek szisztémikus hatása is van. Ezek a készítmények továbbá csávázó szerekként is alkalmazhatók vetőmagvak (termések, gumók, szemek) és növénypalánták gombafertőzések elleni védelmére, valamint a talajban tenyésző fitopatogén gombák ellen. A példákban található biológiai kísérletek mutat­ják, hogy a találmány szerinti készítmények igen jó aktivitást mutatnak. Az 1 643 527 sz. Német Szövetségi Köztársaság­­-beli nyilvánosságrahozatali iratban leírt, például N - [ 4 -kló r -2-metil-fenoxi)-acetil ]-N-(3,4-diklór-fenil)­­alanin-etilésztert tartalmazó készítmények herbicid hatásúak, fungicid hatásuk azonban nincsen. A találmány szerinti készítmények kísérletek során erős fungicid hatást mutatnak, anélkül, hogy a kísérleti növények károsodtak volna. Különösen előnyös hatóanyagok azon az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R.! metil-csoportot jelent, R2 metil-, etil-csoportot, klór- vagy brómatomot képvisel, R3 hidrogénatom, metil-csoport, klór- vagy brómatom és R4 hidro­génatom vagy metil-csoport, míg R6 valamely 1—4 szénatomos alkil-csoport, allil- vagy propargil­­csoport. Az (I) általános képletű vegyületek egy fontos alcsoportját alkotják azok a származékok, amelyek­nél R, metil-csoportot, R2 metil- vagy etil-csopor­tot vagy klóratomot, R3 és R* egymástól függet­lenül hidrogénatomot vagy metil-csoportot jelent és R* metil-, etil-, propil-, izopropil-csoportot kép­visel. Másik jiagyon fontos alcsoportot képeznek azok a származékok, ahol Rí metil-csoport, R2 metil­­-csoport, vagy halogénatom, R3 hidrogénatom, me­til-csoport, vagy halogénatom, R4 hidrogénatom vagy metil-csoport és Y valamely 1-3 szénatomos alkoxi-csoport, egy 1—2 szénatomos alkil-tio-cso­­port vagy propargil-oxi-csoport. Az (I) általános képletű vegyületeket a talál­mány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyülettel acilezünk. A reakciókat a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldószerekben vagy azok nélkül vitelezhetjük ki. Oldószerekként például a követ­kező anyagok jönnek számításba: alifás vagy aro­más szénhidrogének, így benzol, toluol, xilolok, petroléter, halogénezett szénhidrogének, így klór­benzol, metilénklorid, etilénklorid, kloroform, éte­rek és éterszerű vegyületek, így dialkiléterek, di­­.oxán, tetrahidrofurán, nitrilek, így acetonitril, N,N­­-dialkilezett amidok, így dimetil-formamid, továbbá dimetil-szulfoxid, ketonok, így metil-etil-keton és ezeknek az oldószereknek az elegyei. A reakcióhőmérsékletek 0 °C és 180 °C, előnyö­sen 20 °C és 120 °C között mozognak. Egyes esetekben savmegkötő szerek, illetve kondenzáló szerek alkalmazása előnyös. Erre a célra tercier aminok, így trialkilaminok (például trietilamin), pi­­ridin és piridinbázisok, vagy szervetlen bázisok, így alkálifém- és alkáliföldfémoxidok és hidroxidok, hidrogénkarbonátok és karbonátok, valamint nát­­riumacetát jönnek számításba. Savmegkötő szerként ezenkívül a mindenkori (II) általános képletű ani­­lin-származék feleslege is szolgálhat. A (II) általános képletből kiinduló eljárást sav­megkötő szer nélkül is végrehajthatjuk oly módon, hogy néhány esetben nitrogént vezetünk keresztül az elegyen a képződött halogénhidrogén elűzésére. Más esetekben dimetil-formamidnak, mint reakciót elősegítő katalizátornak az adagolása nagyon elő­nyös. A (II) általános képletű közbenső termékek elő­állítására alkalmas eljárások általában az anilino-al­­kánkarbonsavészterek előállítására szolgáló mód­szerek alapján könnyen megvalósíthatók. Ezek a módszerek a következő irodalmi helyeken vannak leírva: J. Org. Chem. 30, 4101 (1965), Tetrahedron 1967, 487, Tetrahedron 1967, 493. Az (I) általános képletű vegyületek a tiopropio­­nát-oldalláncban egy aszimmetrikus szénatomot tar­talmaznak és szokásos módon optikai antipódokra hasíthatok. Ezek közül az enantiomer D-formát tartalmazó készítménynek van erősebb mikrobicid hatása. A D-formák etanolban vagy acetonban való mé­résnél negatív forgásszöggel rendelkeznek. A tiszta optikai D-antipódok előállításához pél­dául a (VII) általános képletű racém-vegyületet állítjuk elő, ahol R!, R2, R3 és R4 jelentése az (I) általános képletnél megadott, és utána ismert módon valamely N-tartalmú optikailag aktív bázis­sal azt a megfelelő sóvá alakítjuk. A só frakcionált kristályosítása és az optikai D-antipódokkal feldúsí­tott (VII) általános képletű sav ezt követő felsza­badítása és adott esetben a sóképzés, kristályosítás és a (VII) általános képletű a-anilino-propionsav felszabadítása (adott esetben a műveletek többszöri ismétlése) útján fokozatosan a tiszta D-formát kap­juk. Ebből azután szokásos módon, például sósav, illetve kénsav jelenlétében metil-merkaptánnal vagy etil-merkaptánnal vagy előnyösen ezek sóival, külö­nösen nátrium- vagy káliumsóival, és a (VII) általá­nos képletű optikai antipódok savhalogenidjével a (II) általános képletű optikailag aktív észterek állít­hatók elő. Ezeket azután a találmány szerinti eljá­rással az (I) általános képletű optikailag aktív vég­termékekké alakítjuk. Optikailag aktív szerves bázis­ként például az a-fenil-etil-amin jön számításba. A frakcionált kristályosítás helyett a (II) álta­lános képletű enantiomer D-formát úgy is előállít­hatjuk, hogy a természetesen előforduló L-alanin­­ban levő amino-csoportot HC1 vagy HBr jelenlé­tében diazotáljuk és ezzel N2 lehasítása közben és az L-konfiguráció visszatartása mellett halogénatom­ra kicseréljük, majd metil-merkaptánnal vagy etil - merkaptánnal észterezzük, és utána a (VIII) álta­lános képletű anilinnal reagáltatjuk, így megtör­ténik nagy részben a (II) képletű D-konfigurációk­­ká való inverzió (J. Am. Chem. Soc. 76, 6056). Ily módon az (I) képletű különböző diasztereo­­merek célzatosan előállíthatok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom