175063. lajstromszámú szabadalom • Acilanilid-származékokat tartalmazó mikrobicid szerek és eljárás az acilanilid-származékok előállítására

3 175063 4 hatók vagy elpusztíthatok, emellett a később nö­vekvő növényrészeket is megóvjuk a gombáktól. Az I általános képletű aktív anyagokat tartalmazó mik­­robicid szerek a következő osztályokhoz tartozó fitopatogén gombák ellen hatásosak: Ascomycetes (például Erysiphaceae), Basidiomycetes, így min­denekelőtt a rozsdagombák, Fungi imperfecti (pél­dául Mondiales), különösen pedig a Phycomycetes osztályhoz tartozó Oomycetes, például a Phytop­­thora, Peronospora Pseudoperonospora (liszthar­mat), Pythium vagy a Plasmopara. Az I általános képletű vegyületeket tartalmazó szerek ezenfelül szisztémikusan is hatnak. A találmány szerinti szerek továbbá csávázó­szerekként is használhatók vetőmagvak (termések, gumók, magok) és növénydugványok gombafertő­zésektől való megvédésére, de alkalmazhatók a ta­lajban élő fitopatogén gombák elpusztítására is. Előnyös mikrobicid hatással rendelkeznek azok a szerek, amelyek olyan I általános képletű vegyü­­letet tartalmaznak, ahol a képletben Rj metil-cso­­portot jelent és ?<2 az aminocsoporthoz képest orto-helyzetben van és metil-, illetve etilcsoportot vagy klóratomot jelent. Különösen jelentősek azok a mikrobicid sze­rek, amelyek az említett vegyületek közül azokat tartalmazzák, ahol az I általános képletben R3 metilcsoportot jelent és R4 valamely C, -C4-alkil-, C3—C4-alkenil-csoport vagy C3—C6 cikloalkil-cso­­port, emellett az R,, R2, Rs és Ré szubsztituen sek összes szénatomszáma 4-nél nem nagyobb ér­ték. Egy másik fontos alcsoportot alkotnak azok a szerek, amelyek olyan I általános képletű vegyü­leteket tartalmaznak, ahol R2 hidrogénatom, (?! -C3-alkil-csoport vagy halogénatom, és Rs és R6 hidrogénatomot képvisel. Az említett mikrobicid szerek közül előnyben részesítjük azokat, amelyek olyan 1 általános kép­letű aktív anyagot tartalmaznak, ahol R3 jelentése metil csoport. Az 1 általános képletű vegyületeket a találmány szerint például úgy állítjuk elő, hogy a) valamely II általános képletű vegyületet egy III általános képletű karbonsavval vagy ennek sav­­halogenidjével, savanhidridjével vagy észterével, egyes esetekben annak valamely savamidjával (át­­amidálás) reagáltatunk, vagy b) valamely IV általános képletű acilanilidet butil-lítiummal vagy nátrium-hidriddel a megfelelő alkálifémsóvá alakítunk át, amelyet azután egy V általános képletű vegyülettel a kívánt végtermékké alakítunk át, vagy valamely IV általános képletű acilanilidet egy V általános képletű vegyülettel va­lamely alkálifémkarbonát (így nátriumkarbonát vagy káliumkarbonát) mint protonakceptor jelen­létében, előnyösen katalitikus mennyiségű alkáli­­fémjodid (így káliumjodid) hozzáadásával reagál­tatunk. A II, III, IV és V általános képletekben sze­replő Ri-Rö szubsztituens az I általános képletnél megadottakat jelenti, míg „Hal” halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot, vagy valamely más könnyen lehasítható csoportot képvisel. A „savhalogenid” megjelölés előnyösen savkloridot vagy savbromidot jelent. A reakciót valamely, a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldó- vagy hígító­­szer jelenlétében vagy ilyen szer nélkül végezzük. Oldó- vagy hígítószerként például a következők jönnek számításba: alifás vagy aromás szénhidro­gének, így a benzol, toluol, xilolok, petroléter, halogénezett szénhidrogének, így a klórbenzol, me­­tilénklorid, etilénklorid, kloroform, éterek és éter­szerű vegyületek, így dialkiléterek, dioxán, tetra­­hidrofurán, nitrilek, így az acetonitril, N,N-dialkile­­zett amidok, így dimetilformamid, dimetilszulfoxid, ketonok, így a metiletilketon és ilyen oldószerek egymással alkotott elegyei. A reakció hőmérséklete rendszerint 0 °C és 180 °C, előnyösen 20 °C és 120 °C közötti. Egyes esetekben valamely savmegkötőszer, illetve kondenzáló szer alkalmazása előnyös. Erre a célra tercier aminok, így írialkilaminok (például trietilamin), piridin és piridin­­bázisok, vagy szervetlen bázisok, így alkálifémek és alkáliföldfémek oxidjai és hidroxidjai, hidrogénkarbo­nátjai és karbonátjai, valamint nátriumacetát jön­nek számításba. Az a) eljárásváltozatnál savmegkö­tőszerként ezenkívül még a II általános képletű mindenkori anilin-származék is szolgálhat, felesleges mennyiségben alkalmazva. A II általános képletű vegyületekből kiinduló eljárásváltozat savmegkötőszer alkalmazása nélkül is elvégezhető, emellett egyes esetekben célszerű nit­rogéngáz átvezetésével a fejlődő hidrogénhaloge­­nidet eltávolítani. Más esetekben dimetilformamid hozzáadása katalizátorként igen előnyös. A II általános képletű közbenső termékek elő­állítására vonatkozó részleteket az anilino-alkán karbonsavészterek előállítására leírt módszerekből ismerhetjük meg, amelyeket a következő szakiro­dalmi helyeken ismertetnek: J. Org. Chem. 30, 4101 (1965) Tetrahedron 1967, 487, Tetrahedron 1967, 493. Az I általános képletű vegyületek egy aszim­metrikus szénatomot (*) tartalmaznak és szokásos módon optikai antipódokra hasíthatok. Erősebb mikrobicid hatással rendelkeznek azok a szerek, amelyek az enantiomer D-alakokat tartalmazzák. A találmány keretében azok a szerek részesül­nek előnyben, amelyek az I képletű hatóanyag D-konfigurációjű alakjait tartalmazzák. Ezek a D-alakok etanolban vagy acetonban való mérésnél rendszerint negatív forgatási szöget mutatnak. A tiszta optikai D-antipódok előállításához pél­dául a VI általános képletű racém-vegyületet, ahol Rí. Rí i Rs és R* az I általános képletnél meg­adott jelentésű, állítjuk elő és azután önmagában ismert módon valamely N-tartalmú optikailag aktív bázissal a megfelelő sóvá alakítjuk át. A kapott só frakcionált kristályosítása és az optikai D-antipó­­dokkal dúsított VI általános képletű sav felszabadí­tása, adott esetben a sóképzés, kristályosítása és a VI általános képletű a-anilinopropionsav felszabadí­tásának megismétlése (esetleg többszöri megismét­lése) útján, fokozatosan a tiszta D-alakot kapjuk. Ebből azután kívánt esetben szokásos módon, pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom