175057. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szigetelt vezetékek szabad végeinek egymástól térközzel elválasztott érintkező részekbe való behelyezésére, villamosan működtetett, programozott behelyező szerszámmal
13 175057 14 vezetékek befűzhetők - e példa szerint párosával - villamos bekötés céljára. Miután a kezelő a 30 vezetékeket a kívánt helyzetbe hozta és megfeszítette, betolja a 30 vezetékek szabad végeit, amíg azok a 18 készüléktartón elrendezett működtető 178 és 180 emelőrudakhoz érnek. Ezek kialakítását a 2., 4. és 8. ábra alapján követhetjük. A működtető szerkezet példánknál kétoldalt szimmetrikus elrendezésű, ezért csak az egyik 180 emelőrudat részletezzük. A 180 emelőrúd nyúlványának 182 része felfelé és befelé hajlított, homlokoldali 184 vége csuklósán van a homlokoldali 166 falba befogva. Hasonló a 180 emelőrúd hátsó végének kialakítása. A homlokoldali 184 vége csuklósán van a homlokoldali 166 falba befogva. Hasonló a 180 emelőrúd hátsó végének kialakítása. A homlokoldali 184 vég hátoldali 186 ellendarabja a 40 szán 188 furatán átvezetve csuklósán van befogva a homlokoldali 14 tartó 190 furatába. A 8. ábra a homlokoldali 14 tartó részét mutatja hátulnézetben. Látható, hogy a forgócsapként ágyazott 178 és 180 emelőrudakhoz 179 és 181 emeltyűk vannak rögzítve. A 179 és 181 emeltyűkön a függőleges 14 tartó hátoldalát képező 192 felületen elrendezett 194 és 196 kapcsolórudak vannak csuklósán befogva, azokhoz pedig 202 és 204 helyeken ugyancsak csuklósán 198 és 200 kapcsolótagok vannak erősítve, mely utóbbiak a függőleges 14 tartóba befogott 206 és 208 csapok körül elforgathatok. A 198 és 200 kapcsoló tagok a- példánk szerint sorba kötött — 210 és 212 kapcsolókat működtetik, így mind a két 30 vezetéket a kívánt helyzetbe kell terelni, s szabad végeiket a működtető 178 és 180 emelőrudak felé húzni, amelyeknek ütközve indítják a berendezést. Az 1., 2. és 9. ábrákon látható a berendezésnek az a vezérlő része, mely a behelyező 56 motor egy körülfordulását átviszi a túlnyúló fogas 68 tengelyhez. A vezérlőszerkezet részletei a 9. ábrán láthatók. A hátoldali 16 tartó hátsó 214 felületére van- alkalmas, részletesen nem ábrázolt módon - szerelve egy 216 mágnestekercs, amelynek 218 horgonyába csuklósán van befogva a reteszelő 220 kilincs. A 220 kilincs a függőleges 16 tartóba befogott 222 csapon van csuklósán ágyazva. A kapcsoló 60 szerkezet 224 tárcsáján, annak palástján 226 váll van kialakítva, mellyel kapcsolódva a 220 kilincs reteszeli a 224 tárcsát. Ha rövid időre geijesztjük a 216 mágnestekercset, az átmenetileg oldja a reteszelést és a 224 tárcsa egy körülfordulási végezhet. A 2. ábrán látható, hogy a 74 tengelycsonkon azzal együtt elforduló 228 tárcsa van elrendezve, 230 bütyökkel, amely fordulatonként egyszer működtet egy 232 kapcsolót, ez a kapcsoló előnyösen alkalmazható arra, hogy még a teljes körülfordulás előtt megszüntesse a 216 mágnestekercs gerjesztését. így a 220 kilincs még időben kapcsolódik újra a 226 vállal és ismét reteszeli a 224 tárcsát. Ezenkívül a 232 kapcsoló előnyösen alkalmazható arra is, hogy vezérelje a léptetést, amire később visszatérünk. A 10. ábrán a behelyező és léptető műveleteket vezérlő áramkör egyszerűsített kapcsolási vázlata látható. A 8. ábrán mutatott 210 és 212 kapcsolók sorosan vannak beiktatva a 216 mágnestekercs gerjesztő áramkörébe, melyet V áramforrás táplál. Ha a 30 vezetékek pozicionálása után azok szabad végei a működtető 178 és 180 emelőrudaknak ütköznek, a 210 és 212 kapcsolók zárják a gerjesztő áramkört és a kapcsoló 60 szerkezet az 56 motor egy körülfordulását átviszi a fogas 68 tengelyre, további áttétel pedig félfordulatot a 84 bütykös tárcsára, mely működteti az emelőkaros behelyező szerkezetet és az azzal kényszerkapcsolt behelyező 110 szerszámokat. A 210 és 212 kapcsolók egyébként e példa szerint pillanatkapcsoló működésűek, a 30 vezetékek feszítése a behelyező művelet kezdőfázisában végzett vágási művelet után megszűnik, a 210 és 212 kapcsolókat működtető szerkezet pedig alapállásban előfeszített - akár a kapcsolóban, akár segédrugók alkalmazása folytán -, így a 30 vezetékek rugalmas feszítése hiányában a 178 és 180 emelőrudak visszatérnek az alaphelyzetbe és újra nyitják a 210 és 212 kapcsolókat. A rövididejű gerjesztés elegendő a kilincsmű oldásához, az így létrejött egy körülfordulás közben aktivált 232 kapcsoló viszont időben biztosítja a 216 mágnestekercs legerjesztését. A 232 kapcsolót működtethetjük késleltetve is, hogy biztosítsuk a 110 szerszám visszatérését az újabb léptetés előtt. Egyszerűbb kialakítással biztosíthatjuk ezt a 3. ábrán mutatott - sorba kötött — két 234 és 236 kapcsoló alkalmazásával, melyek akkor kapcsolnak, amikor a behelyező művelet befejezése és a behelyező 110 szerszám alaphelyzetbe térése után a behelyező 86 kar is visszatér alaphelyzetébe. Ekkor a 234 és 236 kapcsolókon át léptető utasítás jut az elektronikus 238 kapcsolóra (az ábrázolt példában ez földpotenciál), mely 238 kapcsoló 240 impulzusforrás kimenete és villamos 242 számláló bemenete közé van iktatva. Az elektronikus 238 kapcsoló a sokféle változatban ismert tranzisztoros kapcsoló áramkörök bármelyike lehet, ezek bemeneti vezérlőjel - pl. földpotenciál - hatására zárnak egy jelző áramkört. Előnyösen a 240 impulzusforrás folyamatos üzemű rezgéskeltővel van kialakítva, így bármikor kiadható az órajel. Amikor a 238 kapcsoló bemenetére földpotenciál kerül, az átbillen és átengedi a 240 impulzusforrás kimenő impulzusá(i)t a 42 motorhoz. A léptetési úthossz (szomszédos szigetelésbontó részek közötti távolság) a menetes 48 orsó menetemelkedésének és a 48 orsó - 42 motorról átvitt - elfordulási mértékének függvénye, ezért a léptető pozíciók ezen elmozdulásokra vannak vonatkoztatva. A 42 motor elfordulásának mértékét tehát a léptetőimpulzusok száma határozza meg. Az elektronikus 242 számláló ezért annyi impulzust számlál, amennyi szükséges az egy pozícióval való tovább léptetéshez, majd újra nyitja a 238 kapcsolót. Ez léptető műveletenként ismétlődik. A 242 számlálóra - tárolóként működő - második 244 számláló is csatlakozik, mely a villamos készüléken kialakított összes pozíciót magában foglaló összegtől visszaszámlálva regisztrálja a már megtett léptető műveleteket. Célszerűen a kódolt összeggel preszeteljük a második 244 számlálót az ismert módszerek bármelyike szerint. Az ábrán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
