174980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxi-alkilkarbonsav-származékok előállítására

3 174980 mazékok előállítására vonatkozó eljárás a találmány szerint magába foglalja a karbonil vegyület (Z=CO) két különböző módon vezetett szintézisét, illetőleg adott esetben a karbonil-csoport konverzióját =C(CH3)OH és —C(=CH2 )-csoporttá egyrészt és CHR’”-csoporttá másrészt. Az (I) általános képletű karbonil vegyületet az alábbi két módszer egyikével állítjuk elő: a) A (IV) általános képletű m-hidroxiketont egy­részt egy BrC(R’R”)COY általános képletű bróm-szár­­mazékkal, másrészt aceton és kloroform elegy ével rea­­gáltatjuk, és a kapott (I) általános képletű terméket (ahol R’ = R” =CH3 és Y=OH) adott esetben olyan (I) általános képletű termékké alakítjuk a már ismert módszerekkel, amelyben Y jelentése OH-tól eltérő csoport, vagy b) a (VI) általános képlet szerinti m-brómétert — amelyben R\ R” és X jelentése a fenti, és T’ és T” jelentése 1 —4 szénatomszámú alkilcsoport, célszerűen metil-csoport, és a T’ és T” együttesen egy —CH2CH2-csoportot alkothatnak, egy TLi általános képletű alkil-lítium-csoporttal reagáltatunk, amelyben T jelentése alkil-csoport, célszerűen butil-csoport, és a kapott (V) általános képletű szerves lítium vegyületet, amelyben X, R’, R”, T’ és T” jelentése a fenti, egy RC02Na általános képletű nátrium-karboxiláttal rea­­gáltatjuk, amelyben R jelentése a fenti. A kapott (VII) általános képletű vegyületet, amelyben R’, R”, R, X, T’ és T” jelentése a fenti, H* ionok jelenlétében (I) általános képletű aldehiddé alakítjuk (Y=H). Ezt oxidálva (I) általános képletű savat kapunk (Y=OH), melyet tetszés szerint észterré vagy amiddá alakítha­tunk (Y=OH). A kapott (I) általános képletű vegyületet metil­­-magnézium-jodiddal redukálva a (Ha) általános képle­tű karbinollá alakíthatjuk, ahol R, R’, R”, X és Y jelentései a fentiek, melyet dehidratácíó segítségével tovább lehet alakítani egy (II) általános képletű eti­­lén-vegyületté ahol R, R’, R”, X és Y jelentése a fenti. Ha szükséges, az (I) általános képletű vegyületet alká­­li-bórhidriddel, különösen kálium- és nátrium-bórhid­­riddel redukálva egy (III) általános képletű vegyületet kapunk, ahol R’” jelentése HO-csoport, R, R’, R” és X, illetőleg Y jelentése a fenti, majd a (III) általános képletű karbinolt (R”’=OH) a továbbiakban szükség szerint észterezhetjük, és ekkor olyan (III) általános képletű vegyületet kapunk, amelyben R’” jelentése —OCOCH3 csoport, vagy éterré alakítjuk, és ekkor olyan (III) általános képletű vegyületet kapunk, amelyben R’” jelentése 1—4 szénatomszámú alkoxi­­csoport. Továbbá, ha szükséges, az (I) általános képle­tű vegyületet WOLF-KISCHNER redukciónak alávet­ve, azaz a karbonil-csoportot metilén-csoporttá redu­kálva, olyan (III) általános képletű vegyületet ka­punk, amelyben R’” jelentése hidrogénatom. Bár az eljárás értelmében el lehet képzelni, hogy rögtön az (lo) általános képletű vegyületet kapjuk meg, ahol a —COY csoport észter- vagy amid-csopor­­tot jelent, de gyakran sokkal célszerűbb először az (I) általános képletű vegyületet előállítani, ahol Y jelen­tése HO- vagy 1-4 szénatomszámú alkoxi-csoport, és csak ezután képezni a) az (I) általános képletű észtereket vagy amidokat a megfelelő észterezés vagy átészterezés, illetőleg amid képzés segítségével (kiindulva a megfelelő sav­kloridból, vagy a transz-amid képzésnél főleg a metil­­vagy etil-észterből, illetve b) a (lia), (II) vagy a (III) általános képlet szerinti savakat vagy észtereket, ezekből az (I) általános kép­letű savakból vagy rövidszénláncú alkil-észterekből. Ezt követően, adott esetben ezekből a rövidszénláncú észterekből képezhetjük a megfelelő savakat, vagy más esetben a savakból, illetőleg rövidszénláncú alkil­­észterekből egyéb észtereket vagy amidokat képezhe­tünk az a) pont szerint, de figyelembe kell venni, hogy a Z=CO-csoport redukciójának módja esetleg nem összeférhető Y bizonyos jelentéseivel. Az 1—19 szénatomszámú alkil-csoportok közül, melyek R definíciókörébe esnek, elsősorban a metil-, etil-, izopropü-, propil-, butil-, izobutil-, tercier-butil-, 2-pentil-, 3-pentil-, n-pentil.-, n-oktil-, n-dodecil-, n-hexadecil-, n-heptadecil-, n-oktadecil-, 2-oktadecil-, és n-nonadecil-csoportokat említjük. A találmány szerinti alkil-, alkoxi- és alkiltio-cso­­portok egyenes vagy elágazó szénláncú szénhidrogén­csoporttal rendelkeznek; ezeknek az alkil-, alkoxi-, illetőleg alkiltio-csoportoknak az 1 —4 szénatomot tar­talmazó szénhidrogén-csoportjai közül, melyeket az Xi, X2, R’, R”, X és R’” szubsztituensek képvisel­nek, legelőnyösebb a metil-csoport. Zj és Z2 szubsztituensek esetében viszont előnyös a H-atom, CH3-, C2H5-, -CH(CH3)2 és n-C4H9-cso­­port. Az Y szubsztituens esetében az 1 — 12 szénatomszá­mú alkoxi-csoportok közül a következők használha­tók előnyösen: metoxi-, etoxi-, izopropoxi-, izo­­butoxi-, tercier-butoxi-, 2-pentiloxi-, 3-pentiloxi-, 1-cetiloxi- és 1-dodeciloxi-csoport. Az N heteroatomot tartalmazó, 5—7 atomos gyű­rűt képező —NZ!Z2 csoportok közül, melyek adott esetben szubsztituáltak lehetnek, főleg az alábbiakat használjuk: pirrolidino-, morfolino-, piperidino-, 4-metil-piperazino-, 4-(p-klórfenil)-piperazino-, és hexametilén-imino-csoportok. Az olyan csoportok közül, ahol Y legalább egy N-atomot tartalmaz az Y=NZiZ2 átalános képlet esetében célszerűen -N(CH3)2, -N(C2Hs)2, —N(n-C4H9)2, piperidino-, és morfolino-csoportokat, az Y=NH-(CH2)m-NZ1Z2 általános képlet esetében a 2-dimetil-amino-etilamino- és a 2-dietilamino-etilamino-csoportokat, az Y=0(CH2)m-NZ!Z2 általános képlet esetében pedig a hexametilén-iminoetoxi-, morfolinoetoxi-, piperidino­­-etoxi- és a 2-dietilamino-etoxi-csoportokat részesít­jük előnyben. Az (Io) általános képletű vegyületek sói közül kü­lönösen azok a gyógyászatilag elfogadható sók hasz­nálhatók, melyeket szerves és szervetlen savakkal al­kotunk, ha Y=OH, valamint a szerves és szervetlen savakkal, elsősorban sósavval, oxálsavval, fumársawal, és maleinsawal képzett addíciós sók, ha Y szerves bázikus csoportot tartalmaz. Az (Io) általános képletű vegyületek a gyógyászat­ban különösen metabolikus szabályozóként használ­hatók. Tény, hogy egyidejűleg hatással vannak a ko­leszterinre, á zsírokra és a húgysavra. A hipokoleszterinémiás hatás mechanizmusa onnan ered, hogy ezek a kolin anyagcserére is hatnak. Továbbá, azon túlmenően, hogy mindegyiknek van metabolikus szabályozó hatása, bizonyos termékek­nek gyulladásgátló és/vagy diuretikus hatása is van. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom