174970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán gyűrűrendszert tartalmazó szerves vk előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174970 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1975. IX. 9. (SA—2838) Elsőbbsége: Japán: 1974. IX. 10. (103 520/74X103 521/74), 1974. XI. 30. (136 631/74), (136 632/74), 1975.11.19. (19917/75), (19918/75), 1975.11.24. (21857/75), Nemzetközi osztályozás: C 07 C 61/01 A 01 N 9/28 1975. III. 11 .(28606/75), (28607/75), ' ‘ *‘í TALÁLMÁNYI 1975. VI. 4. (66592/75), (66593/75) . * ' •'*>*: V HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. XII. 31. s ___Íiíltj-U? Feltalálók : Szabadalmas: Kiyoshi Kondo vegyész, Kanagawa, Sagami Chemical Research Kiyohide Matsui vegyész, Kanagawa, Center, Tokió, Japán Akira Negishi vegyész, Kanagawa, Yuriko Takahatake vegyész, Tokió, Japán Eljárás ciklopropán gyűrűrendszert tartalmazó szerves vegyületek előállítására 1 A találmány ciklopropán gyűrűrendszert tartalmazó szerves vegyületek, különösen piretroid-inszekticidekként alkalmazható vagy piretroid-inszekticidek előállítására alkalmas közbenső termékként használható helyettesített ciklopropánok előállítására szolgá- 5 ló új eljárásra vonatkozik. A piretroid-inszekticidek mind természetes, mind pedig szintetikus képviselőket magukban foglalnak. A hatásos természetes termékek piretrum-növények (Chrysanthenum cinerariaefolium) virágaiból, ame- 10 lyek többnyire Kelet-Afrikában honosak, vonják ki. A kivonatok legalább hat, egymással közeli rokonságban álló vinilciklopropánkarboxilátot, így piretrin I, piretrin II, cinerin I, cinerin II, jázmolin I és jázmolin II alkotókat tartalmaznak. A legfontosabb természetes 15 piretroid, a piretrin I, szerkezetét a csatolt rajzon az I szerkezet szemlélteti. A másik öt alkotó csupán a nyilakkal jelölt részekben tér el a piretrin I vegyülettől. A cinerin II és a jázmolin II vegyületeknél a 2-es helyzetben levő dimetilvinil-csoport (metil)-(karbo- 20 metoxi)vinil-csoport lesz, mimellett a cinerineknél a pentadienil oldallánc az alkohol-részben 2-butenil-csoport, jázmolinoknál pedig 2-pentenil-csoport. A legutóbbi időkig az 1,1 ,l-triklór-2,2-(bisz-p-klórfenil)etánt (DDT) és az 1,2,3,4,5,6-hexaklórdldo- 25 hexánt (BHC) használták széles kőiben inszektícid szerek hatóanyagaként. Ezeknek az anyagoknak biolebontással szembeni ellenállása és a környezetben való megmaradása miátt környezetre kevésbé ártalmas inszéktlcidek felkutatásra törekedtek, A pirétroidoi 30 2 már hosszú idő óta érdeklődésre tartanak számot, mivel nagyszámú rovarfajta ellen hatásosak, emlősökkel szemben viszonylag csekély a toxicitásuk és nem hagynak hátra káros maradékokat. így például a piretrin I 100-szor hatásosabb tormalevélbogár (Phaedon cochleariae) ellen, mint a DDT, de patkányokkal szembeni toxicitása negyede, fele a DDT toxicitásának. Jóllehet a természetes piretroidok számos kedvező jellemzőt mutatnak, biológiai lebomlásuk nagyon gyors, fotooxidációs stabilitásuk csekély, így felhasználhatóság tekintetében bizonytalanok, továbbá kivonásuk költséges és bonyolult folyamat. A természetes piretroidok szerkezetének a megismerése után lehetővé vált szintetikus piretroid-inszekticidek előállítása, amelyek a természetes piretroidok hátrányaival már nem rendelkeznek. Az egész világon jónéhány éven keresztül azon fáradoztak, hogy olyan szintetikus piretroid-inszekticideket állítsanak elő, amelyek a természetes anyagok hátrányait kiküszöbölik. Az újabb kutatások eredményei között igen jelentős egy dihalogénvinilciklopropánkarboxilát felismerése (II szerkezet), amely rovarokkal szemben 10 000-szer hatásosabb, mint a DDT és orális toxicitása emlősökre nézve a piretrin I mérgező hatásához hasonló [Elliott és misai., Nature, 244, 456 (1973)]. A II szerkezet, amleyben az alkohol-rész 5-benzü-3-furilmetil, nem rendelkezik ugyan rendkívüli fotooxidádőf sterilitássá, de Eűiótt és mtsai. felismerték, hogy á 3-fenbjdbehzil-análÓgok (IIÍ szerkezet, iSicí Xíufl^énatom) nagy mértékben éBenáBnak fotöorddäaös lebónűáSr
