174967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ribo- és 2'-dezoxiribo-nukleozid-5'-polifoszfátok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 174967 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XII. 23. (RE—606) Nemzetközi osztályozás : C 07 H 19/10 C 07 H 19/20 Közzététel napja: 1979. X. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Balogh Gábor okL vegyész, 50%, Daróczi Iván oki. vegyész, 17,5%, Reanal Finomvegyszergyár, Gáli Gaszton okL vegyészmérnök, 17,5%, dr. Pálmai György oki. Budapest vegyészmérnök, 5%, Gál Tibor vegyésztechnikus, 5%, Tömböt János okL vegyész, 5%, Budapest Eljárás ribo- és 2’-dezoxiribo-nukleozid-5’-polifoszfátok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás ribo- és 2’-dezoxiribo-nukleozid-5’-polifoszfátok, valamint e vegyületek sóinak előállítására. A ribo- és 2’-dezoxiribo-nukleozid-5 ’-polifoszfátok (főleg a di- és trifoszfátok) az élő szervezetben és 5 ezért a biokémiai kutatásban is fontos szerepet játszó vegyületek. Ismeretes, hogy a nukleotid-koenzimek a nukleinsav szintézis kiindulási anyagai, ezenkívül fontos metabolikus enzimek koenzimjei. A nukleinsavak által irányított fehéijeszintézis felderítésére végzett 10 kiteijedt kutatás egyre nagyobb mennyiségben igényli ezeket a vegyületeket. Az elmondottak miatt - a természetes anyagokból történő kinyerés mellett — a szintetikus úton gyártott termékek iránti kereslet is nőttön nő, az ipari méretekben megvalósítható eljárá- 11 * * * 5 sok jelentősége egyre nagyobb. A ribo- és 2’-dezoxiribo-nuldeozid-5’-polifoszfátok szintetikus előállítására több módszer ismeretes, valamennyi kiindulási anyaga a védett vagy védetlen ribo-, illetve 2’-dezoxiribo-nukleozid vagy ennek 5’-mono- 20 foszfátja. Smith és Khorana [J. A. C. S. 80, 1141 (1958)] pl. az 5’-monofoszfátokat 85%-os ortofoszforsawal reagáltatják NjN’-diciklohexilkarbodiimid (DCCI) segítségével piridin és tri-n-butilamin (TBA) vagy vizes piridin oldószerben: termékként mono-, di- 25 és trifoszfátokat, valamint többszörösen foszfonlezett származékok bonyolult reakdóelegyét kapják. Ennél az eljárásnál a diszmutáció is fellép, vagyis az elsődlegesen keletkezett polifoszfátok kisebb mértékben foszfonlezett termékké degradálódnak. 30 174967 2 Az ún. ,/oszforamidátos” eljárás előnyösebb a fentinél [Chambers R. W. Moffat J. G.: J. A. C. S. 80, 3752 (1958), Moffat J. G., Khorana H. G.: J. A. C. S. 80, 3756 (1958)]. Ennek lényege, hogy az 5’-monofoszfátokat DCCI jelenlétében ammóniával reagáltatják, amikoris olyan intermedier - anukleozid-5’-foszforamidát - keletkezik, amely a további foszforilezés számára aktív. A nukleozid-5’-foszforamidátokat terc■butanol-formamid-vizes ammónia terner elegyben készítik 60 *C-on, ily módon kristályos állapotban a foszforamidátok diciklohexilkarboxamidinium sóit nyerik. A foszforamidátokból Chambers és Khorana [J. A. C. S. 80, 3749 (1958)] 85%-os ortofoszforsavval difoszfátokat állítanak elő. Az eljárás komoly hátránya, hogy a foszforilezés nem vezet egységes ter mékhez, mert a vizes foszforsavval történő reakció során pl. a nukleozid-5’-foszforamidát részben monofoszfáttá hidrolizál, és ez a monofoszfát a kiindulási foszforamidáttal reagálva szimmetrikus p‘p2-dinukleozid-pirofoszfáttá alakul, emiatt a foszforilezés után anioncserélő oszlopkromatográfiás tisztítás szükséges [Chambers R. W.: J. A. C. S. 81, 3032 (1959)]. Az említettek miatt olyan intermediert kerestek, amelyből a kívánt nukleozid-5 ’-polifoszfátok a mellékreakciók háttérbe szorításával rövid idő alatt képezhetők. Különböző pK-jú aminokkal végzett amidátképzési reakciókat és az amidátok ortofoszfáttal, illetve pirofoszfáttal szembeni reakciókészségét vizsgálva legmegfelelőbbnek a nukleozid-5’-foszformorfolidátokat találták [Moffat J. G., Khorana H. G.: J. A.
