174954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új adalékanyagok hő és elektrolittűrő öblítőfolyadékokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174954 cl Bejelentés napja: 1974. XII. 19. (OA-552) Közzététel napja: 1979. X. 27. Nemzetközi osztályozás: C 09 K 7/00 : --r':< -V/ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Dormán József oki. vegyész, 60%, Országos Kőolaj- és Gázipari Hasznos Irén oki. vegyész, 40%, Tröszt, Nagyalföldi Kutató Szolnok és Feltáró Üzem, Szolnok Eljárás adalékanyagok előállítására hő- és elektrolittűrő öblítőfolyadékokhoz 1 A találmány tárgya eljárás új adalékanyagok előállí­tására hő- és elektrolittűrő öblítőfolyadékokhoz, ame­lyek nagy mélységű kőolaj- vagy vízkutak fúrásánál alkalmazhatók. A kőolaj- és vízkutak fúrásánál alkalmazott öblítő- 5 folyadék legtöbbször vízben diszpergált agyagásvá­nyokon felépülő, megfelelő reológiai tulajdonságok­kal (viszkozitás, tixotrópia, stb.), fajsúllyal és víztar­tó-képességgel rendelkező diszperz rendszer. Optimá­lis alkalmazási tulajdonságainak beállításához rendsze- 10 rint adalékanyagként különböző szerves anyagokat (így például viszkozitáscsökkentő és vízleadás-csök­­kentő adalékanyagokat) adnak hozzá. A mélyfúrási technológia egyik közismert komoly nehézsége az alkalmazott vizes közegű öblítőfolyadé­­kok korlátozott hőtűrő-képessége. Ennek fő oka a fentiekben említett szerves eredetű adalékanyagok, valamint az ugyancsak elterjedten alkalmazott védő­kolloidok magas hőmérsékleten (150—160 °C felett) bekövetkező termikus bomlása. A bomlástermékek 20 képződése következtében viszont nagymértékben megnő az öblítőfolyadék vízleadása továbbá az öblítő­folyadék besűrűsödik, vagyis termikus gélesedés megy végbe. Különösen kifejezetten jelentkeznek az emlí­tett nehézségek üzemi tapasztalataink szerint az ada- 25 lékanyagként elterjedten használt karboximetil-cellu­­lóz (CMC) esetében. A fenti nehézségek kiküszöbölésére szolgáló egyik módszer lényege abban áll, hogy vizes közeg helyett olajos közegű öblítőfolyadékot használnak. Ez a meg- 30 174954 2 oldás sem kielégítő azonban egyrészt műszaki és geo­fizikai problémák, másrészt az ilyen típusú öblítőfo­lyadékok magas előállítási költsége miatt. Világszerte széles körű kutatás folyik olyan vízold­ható, vízleadás-csökkentő és viszkozitáscsökkentő po­limerek előállítására, amelyek magas hőmérsékleten (200-220 °C) és magas elektrolitkoncentráció (Na+, Ca2+, stb) mellett is kielégítően funkcionálnak (2 718 498 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás). Az eddig e célra előállított polimerek vagy kopolimerek hatékonysága azonban nem kielégí­tő, és előállítási költségük is igen magas. Kísérleteink is azt bizonyították, hogy a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható egyik legjobb adalékanyag, a Hoechst német szövetségi köztársaságbeli cég Hoe-E 1461 márkanevű terméke esetén a vízleadás-csökken­tő képesség nem kielégítő, továbbá ennek az adalék­anyagnak az alkalmazása esetében a fúrás során hab­zás lép fel, valamint lyukfal-stabilitási problémák (be­­omlás stb.) jelentkeznek. A magas fajsúlyú öblítőfolyadékoknál a vízleadás csökkentésére adagolt CMC hátránya az, hogy nem­­kívánatos módon növeli az öblítőfolyadék viszkozitá­sát. Hidraulikai és reológiai szempontból tehát rendkí­vül fontos olyan vízleadás-csökkentő adalékanyag al­kalmazása, amely ugyanakkor az öblítőfolyadék visz­kozitását is csökkenti, vagy legalábbis nem befolyásol­ja. Másrészt a viszkozitáscsökkentő adalékanyagként széles körben elterjedten használt nehézfém-lignoszul­­fonátok (így a Bőripari Tröszt Cserzőanyaggyára által

Next

/
Oldalképek
Tartalom