174950. lajstromszámú szabadalom • Automatikus dózisteljesítmény-szabályozó berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174950 <|) Bejelentés napja: 1977. XII. 23. (ME-2135) Nemzetközi osztályozás: H 05 G 1/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Szász Tamás oki. villamosmérnök, 40%, Nagy Czirok Csaba oki. villamosmérnök, Medicor Művek, Budapest 20%, Bátki László elektrotechnikus, 20%, Antal Sebestyén oki. villamosmérnök, 20%, Budapest Automatikus dózisteljesítmény-szabályozó berendezés 1 A találmány tárgya automatikus dózisteljesítmény-szabályozó berendezés (ADS), sebészeti és belgyógyászati röntgenképerősítő berendezésekhez, átvilágítási üzemmódban. Napjainkban általánossá vált a röntgenképerő- 5 sítők (RKE) használata a röntgendiagnosztikában. Két fajtája a legel terjedtebb: 1. röntgenképerősítőcsővel és 2. képerősítőcsővel üzemelő RKE. Mindkettő elektrovákuum berendezés, mely nagy 10 fénysűrűségű látható kép előállítására szolgál. Az elsőben a röntgensugárra érzékeny ernyő szoros optikai kontaktusban van a fotokatóddal és mindkettő a vákuumcsövön belül helyezkedik el, míg a másodikban csak a fényre érzékeny fotokatód van 15 a csőbe építve. A modern röntgenberendezésekben a RKE nagy fénysűrűségű kicsinyített képe a berendezések típusától függően TV-felvevőcsőre, foto- és/vagy filmfelvevő kamerára kerül. Sebészeti röntgenberen- 20 dezésekben, ahol az átvilágítás elsősorban az operáció közbeni ellenőrzés célját szolgálja, a kép szemlélése a TV-lánc monitorán történik. Belgyógyászati röntgenképerősítő berendezésekben egyszerre mindhárom csatorna (Tele-, foto-, kinő-) is jelen lehet. 25 Ismeretesek olyan dózisteljesítmény-szabályozók, melyeknél az érzékelő szerv ionizációs kamra. Ezzel a módszerrel a paciens mögötti dózisteljesítmény állandó értéken tartható. Mivel azonban az ionizációs kamra által szolgáltatott jeláram nem 30 függ a röntgensugárzás energiájától (a röntgencső feszültségétől), a röntgenképerősítő átalakítási tényezője pedig erősen függ ettől, ezért különböző vastagságú, sugáráteresztő képességű paciensek (restrészek) esetén a látható kép fényessége is különböző lesz. Aj ionizációs kamra jelárama igen lassan követi a dózisteljesítmény változást. Ez a megoldás ma már átvilágítási üzemmódban alig használatos főleg expozíciós automatákban alkalmazzák. Ismeretesek továbbá olyan ADS berendeztoi i: melyeknél az érzékelési hely a képerősítő kimenő ernyője. Ezek a berendezések a szabályozáshoz szükséges ellenőrző jelet bonyolult optikai kicsatolás és átalakítás (fény-elektromos jel) útján nyerik, ezért a meglevő, de automatikus dózisteljesítmény-szabályozóval nem rendelkező berendezésekhez (Magyarországon főleg, de külföldön is még ezek vannak többségben) igen nehezen lennének illeszthetők. Feltétlenül szükség lenne a képosztó konstrukciójának megváltoztatására. Az 1 164 683 számú NSZK, a 3 675 020 számú, 3 783 286 számú, és a 4 037 107 számú USA szabadalmakban az érzékelőszerv elektronsokszorozó (ES). Az ES speciális nagyfeszültségű tápegységet igényel, ami — figyelembe véve az ES magas árát is - jelentősen megdrágítja a rendszert. Az ismert dózisteljesítmény szabályozók másik csoportja fényérzékelő elemet - fotodiódát (1 929 894 számú USA szabadalom), fényelemet L3A950
