174935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrátionok folyamatos extrahálására nitrát-tartalmú oldatokból
MAGYAR SZABADALMI 174935 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS (áMlb Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XI. 21. (KE—957) Elsőbbsége: Finnország: 1973. XI. 22. (3604/73) B01 D 11/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. X. 27. HIVATAL Megjelent: 1980. VIII. 31. '< ; - -Feltaláló : Szabadalmas : Lehto Timo Kalevi művezető, Oulu, Finnország Kemyra OY. Helsinki, Finnország Eljárás nitrátionok folyamatos extrahálására nitrát-tartalmú oldatokból 1 A találmány tárgya új eljárás nitrátionok folyamatos extrahálására nitrát-tartalmú vizes oldatokból. Nitrátok vizes oldatból való extrahálására olyan primer, szekunder és tercier alifás és/vagy aromás aminokat alkalmaznak, amelyek az extrakció körűimé- 5 nyei között vízben lényegében véve oldhatatlanok. Előnyösen olyan szekunder amint használnak, melynek általános képlete R’—NH—R”, ahol R’ és R” két — összesen 24—27 szénatomos — alkilláncot jelöl. Ilyen például az AMBERLITE LA—1 kereskedelmi 10 jelzéssel kapható szekunder amin (molekulasúlya mintegy 351—393, előállítója a Rohm and Haas cég, Philadelphia, USA). Ez az amin a (CH3)3C—CH2- -C(CH3)2 -CH2 -CH=CH-CH2 -NH-CRR’R” képletnek felel meg. A képletben R, R’ és R” 12—14 15 szénatomos alkilcsoportot jelent. A fázisok szétválasztásának elősegítésére és a kívánt extrakciós viszonyok fenntartására az amint egy szerves oldószerrel készített, megfelelő koncentrációjú oldat alakjában alkalmazzák. 20 Ismeretes, hogy ha az amint megfelelő só formájában használják nitrát-tartalmú oldatok extrahálására, akkor a nitrátanion és az aminsó anionja helyet cserélnek, miközben a nitrátanion a szerves fázisba, az illető aminsó anionja pedig a vizes fázisba megy át. 25 Ismeretes továbbá, hogy ha az amin nitrátsóját tartalmazó szerves fázist olyan vizes oldattal hozzák érintkezésbe, amely az amint az extraháláshoz használt eredeti formájába visszaalakító reagenst tártál- 30 174935 2 mázzá, akkor a nitrátanion a szerves fázisból az említett vizes fázisba megy át. Ezt az ismert cseppfolyós fázisban bekövetkező anioncserét a következő egyszerű egyensúlyi reakcióegyenlettel fejezhetjük ki: (R’R”NH2)szerves “P N03vi2es ^- (R’R”NH2N03) S2erves + A-1 vizes ® A reakcióegyenletben A” valamilyen aniont jelent. Az extrahálás közben lejátszódó folyamat az egyensúlyi egyenlet felső nyilának irányában, a visszaextrahálás, vagyis az extrahálószer regenerálása közben lejátszódó folyamat pedig az alsó nyü irányában megy végbe. Ismeretes módon a reakciót akkor tolhatjuk el az alsó nyíl irányába, ha a regenerálóoldatban [A”J elegendően nagy. A találmány különösen a bevezetésben felvázolt típusú eljárásra vonatkozik. Egy ilyen eljárás ismeretes a 14 318/73 számú japán közzétételi iratból. Eszerint erősen savas oldattal (4—5 mól H+/kg) regenerálnak, ezért a kálium-nitrátot csak úgy tudják kikristályosítani a vizes regeneráló oldatból, ha azt legalább 0 ®C-ra, célszerűen —20 C-ra hűtik le. A sóoldat savasságának növekedésével ugyanis a sók oldhatósága is növekszik. Az ilyen eljárás a hűtés miatt rendkívül drága és nehéz, ezért az iparban nem szívesen alkalmazzák. További hátránya, hogy a szerves fázis, különösen az amin erősen viszkózus, és ezért nehezen folyik ilyen alacsony hőmérsékleten.
