174922. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kimenőjel dinamikájának a bemenőjel dinamikájához viszonyított csökkentésére lassú működésű üzemmódnál
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. V. 20. (HI-469) Közzététel napja: 1979. X. 27. 174922 Nemzetközi osztályozás : H 03 F 1/34 H 03 G 3/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bartók László oki. üzemmérnök, 10%, Bittermann Nándor oki. üzemmérnök, 10%, Híradsátechnika Szövetkezet, Deák Ferenc oki. villamosmérnök, 10%, Ferenczi Ödön oki. villamosmérnök, 2%, Budapest Horváth György oki. villamosmérnök, 4%, Némedy Emil okL villamosmérnök, 52%, Rauznitz Pétemé oki. villamosmérnök, 10%, Szenyovszki János oki. villamosmérnök, 2%, Budapest Kapcsolási elrendezés kimenőjel dinamikájának a bemenőjel dinamikájához viszonyított csökkentésére lassú működésű üzemmódnál 1 A találmány kapcsolási elrendezés kimenőjel dinamikájának a bemenőjel dinamikájához viszonyított csökkentésére lassú működésű üzemmódnál, amelyben a kapcsolási elrendezés kimenete szabály ozójel-képzőn vagy kézi szabályozón keresztül egy szabályozott erősítésű erősítőre van visszacsatolva. Dinamikakompresszorok, vagy más néven AGC áramkörök mint ismert áramkörök olyan helyen kerülnek felhasználásra, ahol a bemenőjel nagymértékű változásai a kimeneten csak kismértékben engedhetők meg. Ezek a problémák először a hagyományos rádió vevőkészüléknél jelentkeztek, ahol rádió adóállomások teljesítménykülönbsége és a vevőktől való térbeli távolság változó volta miatt a vevőkészülék antennájára jutó jel nagymértékben változott. A vevőkészülék kimenetén a démodulait információ nagysága attól függött, hogy a készüléket milyen hullámhosszra hangolják, melyik adóállomást kívánják venni. Sok zavart okozott az a tény, hogy ugyanarról az adóról érkező jel a légköri viszonyok változásai miatt állandóan ingadozó nagyságú bemenőjelként jelentkezett és ennek következtében a hangszórón keresztül hallható műsor, vagy szöveg nagymértékben ingadozó hangerővel volt csak közvetíthető. Eleinte e hiba kiküszöbölésére kézi állítású érzékenységszabályozó áramköröket hoztak létre. Ezek legegyszerűbb esetben egyetlen potenciométerből álltak és a műsort hallgató, vagy a készülék kezelője saját maga állította be a legmegfelelőbb hangerőt és a műsor adása közben utánszabályozást végzett. Ez a 174922 2 megoldás később már nem bizonyult kielégítőnek, ezért automatikus érzékenységszabályozó áramköröket dolgoztak ki, amelyek igen hosszú ideig az egyetlen alkalmas megoldást jelentették. Az automatikus 5 érzékenységszabályozó áramkörök az elektroncsövek azon tulajdonságán alapultak, hogy egy segédvezérlő feszültség segítségével a készülékben levő szabályozó elem többnyire pentóda meredeksége változtatható volt. 10 A meredekség megváltoztatása együtt jár az erősítés változásával is. Ezt elsősorban a rádiókészülékekben használták fel. Előnye az, hogy rendkívül egyszerű és egy, illetve két elektroncsővel viszonylag nagy bemenőjel ingadozás komprimálható. A megoldás hát- 15 ránya, hogy a viszonylagosan nagy bemenőjel járulékos torzítást hozott létre és ez zavarokat okozott. A távolsági távbeszélés elterjedésével egyidejűleg felmerült az a nézet, hogy a nagy dinamikájú beszélgetésátvitel felesleges, és lényegesen rontja az érthető. 20 séget. Ennek az a magyarázata, hogy ha az átvíte: során nagy dinamikát engedünk meg, akkor az ala csony szintű jeleket a zaj elnyomja és így csak zavar-, átvitelt tudunk létrehozni. Ezért olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyeknél a jel kis dinamikájú és az 25 átviteli vonal elején, valamint végén dinamika kompressziót, illetve dinamika expanziót hoztak létre. Ennél a megoldásnál előszeretettel használták a diódákból létesített hidakat, amelyek egyenfeszültséggel vezérelve nonlineáris tulajdonságuk miatt változó nagy- 30 ságú ellenállást képviseltek az átviteli láncban. Ilyen
